Futballdiktatúra

Június 11-én, szombaton játssza a magyar labdarúgó válogatott az első nyilvános Nemzetek Ligája-mérkőzését a Puskás Arénában. Az elitliga 3. csoportjában hazánk nemzeti tizenegye az angolokkal, az olaszokkal és a németekkel vív oda-vissza vágós mérkőzéseket, a most hétvégén megrendezendő párharcon épp utóbbiakkal találkozik majd. A közéletben jártasabb szurkolók nem véletlenül nyugtázták félmosollyal az ellenfeleket a csoport sorsolásakor: Németország és Anglia válogatottja a pályán való politizálás élharcosa, hiszen nemcsak az LMBTQ jelképét, a szivárványszínt jelenítik meg mérkőzéseiken, hanem a 2020 nyarán kirobbant Black Lives Matter mozgalom előtt tisztelegve térdelnek játékosaik a pályán a kezdő sípszó előtt.

Provokálni szabad

A két válogatottal Magyarország a részben hazai rendezésű tavalyi Európa-bajnokságon (EB) és az ezzel párhuzamosan lezajlott világbajnoki (vb-) selejtezőn is találkozott, így a szurkolók közvetlenül is kinyilvánították nemtetszésüket az ellenfél játékosainak magatartásáról. A német–magyar csoportmérkőzésen (2–2) a magyar himnusz lejátszása alatt egy szurkoló szivárványszínű zászlóval a kezében berohant a pályára, hogy megzavarja a magyar játékosokat. Ráadásul a mérkőzésnek otthont adó müncheni Allianz Arénát eredetileg szivárványszínűre világították volna ki a szervezők, így reagálva az itthon frissen elfogadott gyermekvédelmi törvényre, végül némi meglepetésre az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nyomására elálltak a produkciótól. A német válogatott első számú kapusa, Manuel Neuer azonban nem rettent meg ettől, és a párharc során LMBTQ-t jelképező csapatkapitányi karszalaggal vonult be a pályára. Nem meglepő módon a magyar publikum erre rigmusokkal felelt, amelyeket a nemzetközi szervezet homofóbnak minősített és fegyelmi eljárást indított, zárt kapus büntetéssel sújtva a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ).

Hasonló hangulatban zajlott le a magyar–angol vb-selejtező (0–4), ahol a vendégek térdelésére füttyszóval reagáltak a mieink. Talán ennek is köszönhető, hogy a szigetországiak első gólját szerző Raheem Sterling provokáció gyanánt a magyar szurkolótábor előtt ünnepelte találatát, a közönség pedig ismét füttyszóval, egyesek pohárdobálással fejezték ki ellenérzésüket. A két csapat londoni visszavágóján (1–1) már tettlegességig fajult a helyzet, miután a magyar szektorba bevonuló biztonságiak és a gumibottal felfegyverkezett rendőrök összecsaptak a magyar és lengyel drukkerekkel. A szurkolók bűne az volt, hogy BLM-ellenes molinót feszítettek ki a mérkőzés közben.

A brit sajtóorgánumok a két mérkőzés között egymással versengve ontották magukból a magyar szurkolókat gyalázó cikkeiket, a legerősebb címlapot az I Sport nevű napilap szolgáltatta a következő címmel: „Anglia–Rasszisták 4–0”. Nem sokkal később a Bellingcat nevű angol portál közölt egy terjedelmes írást a „hivatalos” magyar szurkolói csoportról, a 2009-ben alapított Carpathian Brigade-ről, amelyről azt állította, hogy „történetének szerves része az antiszemita, rasszista és melegellenes retorika,” egyenesen „neonáci kötődéssel” vádolva a szervezetet; a cikk tartalmát pedig a Telex és a 24.hu kritikátlanul leközölte. Ellenben már nem ennyire érzékeny a brit média, ha saját drukkereiről van szó. Az angol szurkolók az EB-döntőn kifütyülték az olaszok nemzeti himnuszát, sőt néhány órával a kezdőrúgás előtt több száz, jegy nélküli drukker próbálta meg áttörni a beléptetőkordonokat a mérkőzésnek otthont adó Wembley Stadionban, és az olasz ultrákkal is összeverekedtek. A vesztes döntő után pedig tényleges rasszista támadások érték a büntetőpárbaj során tizenegyest hibázó három színes bőrű játékost, Bukayo Sakát, Jadon Sanchót és Marcus Rashfordot. A brit sajtó azonban mérsékelten számolt be a történtekről, egyedi esetként tálalva őket a nemzetközi közvéleménynek, sőt, az UEFA mindössze egyetlen zárt kapus mérkőzésre ítélte az angol szövetséget az EB-n végig vállalhatatlanul viselkedő drukkerei miatt. Utóbbi azért is meghökkentő, mert a szövetség elvben évek óta rasszizmusellenes kampányt folytat, hogy az európai szurkolók elfogadják a színes bőrű játékosokat, és a legszigorúbb büntetésket ígéri incidensek esetére.

Zavaros álláspontok

Habár az ideológia megjelenítését a futballpályákon láthatóan a nemzetközi szövetség is támogatja, kettős mércével mér a politikai véleménynyilvánítás kérdésében. Az UEFA fegyelmi kódexében megtiltja a közéleti megnyilvánulások közvetítését a lelátón és a pályán: amikor a 2020-as egygólos hazai győzelmet hozó Törökország–Albánia EB-selejtezőn a törökök tisztelegtek az Észak-Szíriában a kurdok ellen harcoló honfitársaik előtt, a szövetség azonnal eljárást indított ellenük. Tavaly nyáron az UEFA a jelenleg háborúban álló ukránokat is célba vette, mezükön a Dicsőség Ukrajnának! felirat szerepelt, amelyet a szövetség „történelmi és honvédelmi” okokból politikai természetűnek nevezett. Az orosz–ukrán háború kirobbanása azonban a szervezetet is új helyzet elé állította, az ezzel kapcsolatos megnyilvánulásokat viszont továbbra sem tisztázták.

De hogyan választják szét a gyakorlatban a politikai véleményeket az UEFA fegyelmi eljárásai során? 

– Mivel a politikai megnyilvánulás alatt akár a „Mondj nemet a háborúra!” feliratot is érthetné a szövetség, ezért ebben az esetben az általa negatívnak vagy pozitívnak ítélt tartalmakat különíti el – mondja kérdésünkre Gerő Tamás sportjogász. Előfordul azonban az is, hogy akár pontlevonással, sőt kizárással sújt le csapatokra: a legsúlyosabb szankciót 1992-ben a délszláv háború okán Jugoszlávia kapta, amely a selejtező sikeres megvívása ellenére sem indulhatott el az EB-n, de nemrég az ukrán konfliktus miatt az orosz klubcsapatokat is kizárta a szövetség a rendezvényeiről.

– Ezektől eltekintve az UEFA az általa gyűlöletkeltőnek, homofóbnak, rasszistának, politikai véleménynyilvánításnak vagy egyéb okból rendbontónak tartott magatartást, például a pirotechnikai eszközök alkalmazását ugyanúgy kezeli. Magyarországot azért bünteti szektor- vagy stadionbezárással, mert évek óta visszaesőnek számít – mondja a szakember. 

Ha egy-két drukker követi el ezeket a szabálysértéseket, és a helyi szövetség kellő eréllyel fellép ellenük, akkor ezt a nemzetközi szervezet figyelembe veszi a felmerülő fegyelmi eljárás során. Amennyiben az adott ország futballszervezete nem tartja megfelelőnek az UEFA ítéletét, és a fellebbezését is elutasítja, akkor a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon (CAS) támadhatja meg. Persze a szurkolók nem képviseltethetik magukat az esetlegesen felmerülő „pereskedésen”, ehhez kizárólag a helyi futballszervezeteknek, így Magyarországon az MLSZ-nek van jogköre.

– Az UEFA által szervezett rendezvényen történő rendbontás ítéletekor csak a következő európai versenyen érheti szankció a válogatottat, ugyanis a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az európai szervezet két külön versenyrendszert bonyolít le, és a működésük is egymástól független – teszi hozzá Gerő Tamás.

Szurkolói megoldások

A futballpályán felbukkanó baloldali ideológiával szemben nemcsak a közép- és kelet-európai, illetve balkáni szurkolók fejezik ki nemtetszésüket, hanem olykor a franciák, az angolok vagy az olaszok is füttyszóval konstatálják klubjuk politikai megnyilvánulását. Nincs ez másképp a magyar szurkolóknál sem.

– Nem csak a labdarúgás, de az egész sport mára egy hatalmas üzletté változott. Ma már a szurkolókat inkább tekintik fogyasztónak, és mindent ennek rendelnek alá. Ennek jegyében korábban teljesen ki akarták szorítani a stadionokból a szenvedélyt, de rájöttek, hogy a hangulat ugyanúgy a termék része, ezért teljesen nem száműzhető a lelátókról – mondja Lipták Tamás, a futballszurkolók által alapított A pálya jobboldala című podcast műsorvezetője. 

Ma már ugyan nem kapnak a drukkerek zászlólengetésért vagy szurkolásért retorziókat, azonban a fősodrú nézetekkel szembeni vélemények kinyilvánítását az UEFA keményen üldözi.

– A szurkolók mindig megtalálják a módját, hogy véleményüknek hangot adjanak, és nem csak a labdarúgásról, hanem aktuális témákról is. A legtöbb fanatikus nem a politikával kel és fekszik, és én sem örülnék, ha a lelátó politikai gyűlések színterévé válna. Az azonban tagadhatatlan, hogy a szervezett szurkolói csoportok egy jelentős részének megvan a maga világnézeti álláspontja is. Ez pedig a legtöbb esetben a jobboldalisághoz kapcsolódik, amit a sportszervezetek vezetői nem látnak szívesen, és szankcionálják, ahogy lehet. Míg manapság Che Guevara vagy a vörös csillag, LMBTQ-zászló és egyéb baloldali szimbólumok probléma nélkül használhatók akár nemzetközi találkozókon is, addig a jobboldalisághoz kapcsolódó jelképek és vélemények súlyos büntetéseket vonnak maguk után, a tiltott kategóriába esnek, például az UEFA szemében. Ilyen körülmények között nagyon nehéz jobboldali választ adni a lelátóról arra, amikor egy csapat játékosai, vezetői baloldali véleményeket fogalmazhatnak meg a pályán – állítja a műsorvezető. 

Persze a szurkolói kultúra leleményessége határtalan, így matricákon, kisebb zászlókon, pólókon is igyekeznek üzenni az UEFA-nak, valamint a progresszivitást kritikátlanul alkalmazó válogatottaknak és kluboknak, a szigorú kontroll ellenére is. Ez néhol egészen látványosra sikeredett: tavaly ősszel a lengyel Legia Warszawa szurkolói az angol Leicester City elleni Európa Liga-mérkőzés kezdete előtt meghekkelték a vendégek térdepelését a kifeszített hatalmas molinóval, amely Andrzej Golotát, a legendás lengyel nehézsúlyú bokszolót ábrázolta koronával a fején, alatta azzal a felirattal: „Kneel before his Majesty!”, azaz „Térdre őfelsége előtt!” A lengyelek megúszták a retorziót, így akár ebből kiindulva a burkolt, szarkasztikus üzenet megfogalmazása is szerepet játszhat a további UEFA-szankciók elkerülésében. Ebben pedig a magyar kreativitás nem ismer akadályt.