Most alacsony a Duna. A száraz nyár annyira elapasztotta a folyót, hogy a kishajó a XIII. kerületben már ki sem tud kötni. A Római-parton azonban kiköt, és az utasok kíváncsian veszik szemügyre a főváros egykor méltán népszerű vízi paradicsomát, ahol a múlt század elején még fürödni is lehetett, az evezésről már nem is beszélve: csónakházak, strandok, csárdák, kirakodóvásárok és horgásztanyák várták a nyaralni, kikapcsolódni vágyókat. Mára a part alaposan beépült: lakóparkok nőttek a még megmaradt öt csónakház köré, ám a Duna látványa, a part menti sétány, a büfék és éttermek, üdülők, a csónak- és hajókikötők ma is őriznek valamit a Római-part hajdani romantikájából.

Az idei forró nyarat meleg szeptemberi napok követték. A part mentén kiégett a fű, tikkadt fák kitakart gyökerei szomjasan kutatnak a víz után, a nyárutót idéző kora őszi napsütésben már csak egy-két kerékpáros teker a parton. A csónakházak környékén sincs már nyüzsgés, a büfék előtt összecsukták a napernyőket, a szél száraz faleveleket kerget a szikkadt parton. Nem így két éve, 2010-ben, a legutóbbi árvíz idején, amikor a Római-part ismét víz alá került. Akárcsak 2002-ben vagy 2006-ban, amikor jó néhány háznak már csak a teteje látszott, közlekedni pedig csak csónakkal lehetett, mert a terület megközelíthetetlen volt. Az árvíz levonulása utáni látvány siralmas volt: törött csónakok, bedőlt kerítések, garázsajtók állnak a vízben, a Duna pedig magával ragadott mindent, amit ért: a megvadult folyóban gumiabroncsok, bútorok, ruhák, és rengeteg szemét úszott, a parton pedig térdig ért a sár, a házak körül mindenütt óriási pocsolyák…

Ami a Római-part előnye, az a hátránya is. A Duna közelsége. Ez immár az egyetlen olyan budapesti partszakasz, amelynek az árvízvédelme mindmáig megoldatlan. Épült ugyan az 1953-as nagy árvíz után egy nyúlgát a Nánási út–Királyok útja vonalában, azonban ez első ránézésre sem túl bizalomgerjesztő: a nem túl magas, helyenként omladozó, fűvel benőtt töltést könnyen áttörheti az ár, ráadásul minden, a folyóra merőleges kis utca megtöri a töltést. Ezeket árvíz idején betonzsilipekkel zárják le, de az omladozó nyúlgátat is védeni kell a buzgároktól, szivárgásoktól, nehogy elöntse az ár a töltés mögötti területeket: Csillaghegyet és a nyúlgát mögötti, Pók utcai lakótelepet.

A part az évek során átalakult. A múlt század tízes, húszas éveiben épült lakóházak, valamint az üdülést, kikapcsolódást szolgáló csónakházak közé egyre több új lakópark épült. Az előző városvezetés üdülőövezetté nyilvánította a Római-partot, és ezzel kinyitott egy kiskaput: Magyarországon nincs olyan jogszabály, amelyik megtiltaná, hogy valaki életvitelszerűen lakjon az üdülőjében. Ezzel megkezdődött a part beépítése, üdülőnek álcázott lakóházakkal, lakóparkokkal. A beruházókat, kivitelezőket jobban vonzotta a festői kilátás, mint amennyire az árvízveszély visszatartotta volna őket. Pedig a Római-part több kisebb-nagyobb árvizet is megélt. A II. világháború alatt például jeges ár pusztította a Losonc utca házait. Ezek közt a házak közt máig vannak százéves lakóházak is.

A Losonc utca 6. szám alatt lakó Góman László a part menti védmű hallatán nagyon megörül.

– Na, végre! – sóhajtja. – Tudják, hány éve tervezik már, hogy megoldják ezt a kérdést? Ez egy öreg ház, az alja salétromos. Túl sok vizet már nem bír ki – teszi hozzá.

Burányi Gyuláné, Lídia néni szemben, a Losonc utca 14. szám alatt lakik. Ő úgy emlékszik, hogy 1967 óta van szó arról, hogy megépül egy végleges védmű… Lídia néni nem sokat téved. 1965 júniusában 845 centiméteren tetőzött a Duna Budapesten. Az árvíz miatt a Római-partot teljesen ki kellett üríteni, az Aranyhegyi patak bal parti töltését meg kellett erősíteni. Ekkor a Nánási út–Királyok útja vonalában húzódó töltést is megerősítették, hogy a töltés mögötti területeket megvédjék.

Több mint fél évszázada halogatott kérdésről van szó. Utoljára több mint harminc éve, 1981-ben csináltak valamit. Ekkor készült el a Pünkösdfürdőtől a Barát-patak torkolatáig húzódó végleges védmű egy szakasza, amely a Pünkösdfürdő utcától a város határáig kiváltotta a Királyok úti nyúlgátat. De ezzel is csak a Békásmegyeri lakótelep árvízvédelmét oldották meg. 2002-ben Demszky Gábor az önkormányzati választások előtt kampányolt a gáttal. Akkor is nagy árvíz volt…

Gyurcsány Ferenc Demszky Gábor kíséretében a Belvárosból hajózott fel 2006-ban, és a homokzsákok mellett állva újra megígérte, hogy megépül a védmű. Óbuda árvízvédelme a helyiek szerint a négyes metróra hasonlít: Demszky minden kampányban megígérte, hogy lesz, de soha semmi nem történt. Igaz, legalább nem költöttek el a semmire százmilliárdokat. Ezek után különös, hogy a most bejelentett árvízvédelmi létesítménynek a Római-part lakóin és az éttermek tulajdonosain kívül – más szóval, a nyúlgáton túl – kevesen örülnek. Konkrét kiviteli tervek még nem születtek, ám környezetvédő civilek azt állítják, hogy a Római-parton építkezők lobbiznak olyan gátért, amely megvédené partmenti luxusingatlanjaikat.

– Minek a mobilgát, ha rozoga a főgát? – teszi fel a kérdést az index.hu is, annak kapcsán, hogy a Fővárosi Közgyűlés kijelölte a római-parti árvízvédelmi védmű helyét.

A főváros az árvízvédelmet nem a Királyok útja–Nánási út vonalában húzódó úgynevezett nyúlgát megerősítésével, hanem egy új, a part mentén húzódó védmű építésével képzeli el.

Mészáros Alpár a Római-parton hagyja autóját és kerékpárra pattan. A városban nem használja a kocsiját.

– A természettel együtt kell élni – jelenti ki, hozzátéve, hogy a Római-part mindig is hullámtér volt. – Tudták ezt azok is, akik engedély nélkül ide építkeztek. Ha jött a víz, a Római-partot évszázadok óta mindig elöntötte az ár.

Mészáros Alpár szerint a hullámteret nem kell védeni. Lídia néni viszont a házuk falán mutatja, meddig ért 1941 telén a jeges ár…

Engedély nélküli építkezésről akkoriban szó sem volt. Legalább hetven, köztük tucatnyi a múlt században épült lakóház van a Római-parton, és 43 olyan ingatlan, amelyeknek a tulajdoni lapján is bejegyzett régi lakóépület áll. Ezek a házak még az üdülőövezetté nyilvánítás előtt épültek. Civil környezetvédők, például a Rómaifürdő Telepegyesület, éppúgy, mint az LMP fővárosi frakciója a nyúlgát megerősítése mellett foglal állást. Ez azonban szinte kivitelezhetetlen: ki kellene vágni a fákat a Királyok útján, ki kellene váltani az úttest alatt húzódó nagy átmérőjű víznyomócsövet, valamint a nagy-, illetve középnyomású gázvezetékeket. A Római-partot pedig továbbra is elöntené az ár.

A Fővárosi Közgyűlés döntése arról szól, hogy a Római-partot is védeni kell. Vajon az 1838-as pesti árvíz után mit szóltak volna elődeink, ha a honatyák úgy határoznak, hogy nem kell a várost védeni az ártól, mivel a pesti oldal egy nagy hullámtér?

Tarlós István főpolgármester a szívén viseli a Római-part sorsát. Nemcsak azért, mert már III. kerületi polgármesterként is rengeteget harcolt a Római-part árvízvédelméért, hanem azért is, mert ott nőtt fel.

– A legrégebbi árvíz, amire még emlékszem, 1952-ben volt. A Római-part árvízvédelme azért nem tűrhet halasztást, mert az egyetlen Duna-szakasz Budapesten, ahol az árvízvédelem nincs megoldva. A különböző szocialista–szabad demokrata politikusok közel húsz éve ígérik Óbuda árvízvédelmének a rendezését, ám egyetlen kapavágás nem történt – mondta a Demokratának a főpolgármester.

A halogatásnak vége, a döntés megszületett: lesz gát Óbudán. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében egy 3,1 kilométeres folyamszakasz védelméről van szó, aminek egy része, a többfunkciós mobilgát egy kilométer hosszan húzódik majd, és akár kerékpárúttá is átalakítható. Februárra készülnek el az engedélyezési tervek, várhatóan ekkor kerülnek a közgyűlés elé. Négy lakossági fórumot terveznek.

Tarlós István kiemeli, hogy a III. kerületi polgármesterrel, Bús Balázzsal nagyon jó az együttműködés.

– Nagyjából megszületett a végső megoldás, a hullámtér is védelem alá kerül. Az új árvízvédelmi mű a meglévő nyúlgátat is erősíteni fogja. A vita azóta arról szól, hogy kell-e, szabad-e a hullámteret védeni. Szeretném végleg tisztába tenni ezt a kérdést. A korábbi fővárosi vezetés a hullámteret üdülőövezetbe sorolta be. Az első fokú hatóságnak, ha valaki üdülőre adta be az építési kérelmét, mérlegelési lehetősége sem volt: ki kellett adnia az üdülőre az engedélyt. Magyarországon pedig nincs olyan jogszabály, amelyik tiltaná, hogy valaki életvitelszerűen az üdülőjében lakjon. Emellett figyelembe vettük, hogy a múlt század tízes, húszas éveiben épült lakóházakat is védelem illeti meg, annál is inkább, mert itt jellemzően idős emberek laknak – szögezte le a főpolgármester.

Az ütemtervről Tarlós István elmondta, hogy 2013 tavaszán megindítható a közbeszerzési eljárás a kiviteli tervekre. A római-parti árvízvédelmi mű megvalósulásának várható időpontja 2014 nyara vagy kora ősze. Az önkormányzati ciklus végére tehát minden emberi számítás szerint elkészülhet az új árvízvédelmi mű, és ezzel nem marad a fővárosban egyetlen olyan Duna-szakasz sem, amelyet időről időre elönt az ár.

Hernádi Zsuzsa