Gázcsapda

Az oroszok a Siemens által végzett karbantartási munkálatok késedelmére hivatkoznak, miszerint a nyugati szankciók miatt nem tudnak hozzájutni a szervizelésre Kanadába kiküldött berendezésekhez, ezért kénytelenek visszafogni a gázmennyiséget, a németek szerint azonban ez csak ürügy a gázárak felhajtására. Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete szerint a turbinaszállítási ügy a gáztranszport felfüggesztéséhez is elvezethet. A hírekre a gázárak három nap alatt 70 százalékkal emelkedtek a holland gáztőzsdén, ami azért sem mellékes, mert az európai államok és egyéb piaci szereplők ezekben a hónapokban döntenek arról, hogy milyen áron szerződnek le az októbertől induló gázévre.

Tavasszal a rubelben történő fizetés vitája miatt átmenetileg több ország felé is leálltak az orosz szállítások, Németország ekkor hozzá is látott, hogy vészhelyzeti cselekvési tervet készítsen az orosz gázszállítások teljes stopja esetére. Németország gázellátása a német ipar és az európai gazdaság számára stratégiai fontosságú, számos ország ellátása függ tőle. Robert Habeck német gazdasági miniszter kijelentette, eljött a takarékos energiafelhasználás ideje, minden megspórolt kilowattóra számít, minél kevesebb a fogyasztás, annál magasabbra tudják tölteni a tárolókat, és annál inkább mérséklik a téli ellátási problémák kockázatát. Hangsúlyozta, nincsenek ellátási gondok, de a kieső mennyiséget máshonnan csak drágán lehet beszerezni.

Magyarország bírja

Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője a Demokratának elmondta, az energiahordozók árának drámai emelkedése jelentős kihívások elé állítja a gazdaságpolitikai döntéshozókat, aminek két fő oka van. Az egyik, hogy az energia központi erőforrás, ami a háztartások mindennapjaihoz és a különböző gazdasági ágazatok tevékenységéhez egyaránt szükséges. A másik, hogy az egyes energiahordozók rövid távon rendkívül nehezen helyettesíthetők.

– Az áremelkedés azokban az országokban, ahol a kormányzat nem akadályozza meg különböző intézkedésekkel, megemeli a lakosság kiadásait, másfelől megnöveli a termelési költségeket, ami a termékek és szolgáltatások árába is begyűrűzik. A két tendencia együtt jelentős inflációs nyomást eredményez, ami ellen nehéz monetáris eszközökkel fellépni, hiszen az áremelkedést a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok okozzák. A problémára több történelmi példa is felhívja a figyelmet, az elmúlt száz év tartósan magas inflációs időszakainak egy részéért energiaellátási gondok voltak felelősek. Most sincs ez másképpen. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az unióban tapasztalható inflációt körülbelül ötven százalékban a magas energiaárak okozzák – fejtette ki Hortay Olivér.

Kérdésünkre, miszerint mennyire érintik a folyamatok a magyar gazdaságot, a vállalkozásokat és közvetett módon a lakosságot, úgy válaszolt, az energiaárak emelkedésének Magyarországon enyhébb közvetlen hatásai vannak, mert a rezsicsökkentés megakadályozza azok begyűrűzését a kisfogyasztók energiakiadásaiba, továbbá a benzinárstop alacsonyan tartja a szállításhoz elengedhetetlenül szükséges üzemanyagok árát.

– A vállalatok nagy részének azonban a piacról kell energiát beszereznie, és mivel az európai áram- és gázpiac erősen integrált, a közösség egészében tapasztalható áremelkedés közvetlenül megjelenik a magyar cégek költségeiben is. Emellett Magyarország kis, nyitott gazdaság, így a világpiaci energiaárak növekedése az alapanyagok és termékek árának általános növekedésén keresztül közvetve begyűrűzik a magyar gazdaságba is, ami inflációs nyomást eredményez. Ezért mondja számos közgazdász, hogy a Magyarországon tapasztalható infláció jelentős részben külföldről érkezik.

Magyarországnak nincs lehetősége teljesen megakadályozni a háború következményeként külföldről érkező inflációt, azonban kormányzati eszközökkel tompíthatja. Ebben nagy segítséget jelentenek az árstopintézkedések, valamint a rezsicsökkentés, amik összességében több százalékkal visszafogják a hazai inflációt. Ezeken túl azonban hazánk erős beágyazottsága a globális és európai termelési láncokba rövid távon nem szakítható meg, így a nemzetközi áremelkedés a hazai gazdaságot is erősen befolyásolja.

Mindenki veszít

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője kérdésünkre elmondta, Közép- és Kelet-Európa Románia és Lengyelország kivételével nagymértékben függ az orosz gáztól, amit három-négy év alatt lehetne csökkenteni, a teljes leváláshoz pedig egy évtizedre van szükség. Jelenleg azonban mindkét fél irracionális lépéseket tesz. Például Oroszország felmondta hosszú távú szerződéseit Lengyelországgal és Bulgáriával, pedig év végén amúgy is lejártak volna, továbbá tiltólistára tette a Gazprom lengyelországi leányvállalatát, amelyik a Jamal-vezeték ottani szakaszát működteti. A lengyelek erre válaszul lekapcsolták a tranzitot a vezetéken, ami viszont inkább Németországot érintette kedvezőtlenül.

Kérdésünkre, miszerint Európára és azon belül Magyarországra nézve milyen gazdasági következményekkel járhat a földgáz árának emelkedése, úgy válaszolt Pletser Tamás, ez elsősorban attól függ, Oroszország milyen mértékben korlátozza az ellátást.

– Ha teljesen, akkor becslések szerint akár nyolc százalékkal is visszaeshet Németország GDP-je, a téli időszakban pedig mind az ipari, mind a lakossági fogyasztóknál komoly korlátozások léphetnek életbe. Ha lekapcsolják áramtermelésüket a földgázról, az áramszolgáltatás megbízhatatlanná válik. A műtrágya gyártása is akadozhat vagy teljesen le is állhat, és a világpiacról kell beszerezni. Kevesen tudják, hogy műtrágya nélkül nem működhet a mezőgazdaság sem, így olyan stratégiai terméknek számít, mint a fegyver. Földgáz nélkül az acélgyártás is nehézkes, így szüneteltethetik a termelést a német autógyárak és azok magyarországi egységei is – mondta Pletser Tamás.

Hozzátette, ha Németországban nyolcszázalékos lesz a GDP-csökkenés, akkor Magyarországon még nagyobb. Szerinte az európai döntéshozók az embargó bevezetésével azoknak a szavazóknak kedveznek, akik felháborodtak Oroszország agresszióján, de úgy látja, az embargóval nem lehet térdre kényszeríteni Oroszországot.

– Ráadásul a gázembargó vesztes-vesztes szituációhoz vezetne, ugyanis amíg Oroszország a kőolajat Európán kívül is eladhatja, a földgázra ez nem áll. A Kínába tartó gázvezetékük kis kapacitású, Európának pedig nincs alternatívája máshonnan beszerezni a gázt. Az európai gázpiac egységes. Ha gázhiány van egy országban, akkor az a többi országban is érezhető. Magyarország 80-85 százalékban függ az orosz gáztól, míg Németország 55 százalékban.

Magyarország gázellátása részben Ukrajnán keresztül történik, részben a Fekete-tenger alatt, Bulgária és Szerbia irányából. Komoly konfliktusokat okozhat, ha az európai országok önállóan akarják megoldani a gázellátásukat, figyelmen kívül hagyva a többiek érdekeit. Oroszország egyik célja is ez: szembefordítani egymással az európai uniós tagállamokat, mondta az elemző. Felhívta rá a figyelmet, hogy a leválás több lépésben valósítható meg, és csak három-négy év múlva érezhető a hatása. Először a kritikus iparágak, majd a lakosság fogyasztását kell csökkenteni. Alternatív beszerzésekre van szükség, mint például a cseppfolyós földgáz, támogatni kell a fekete- és a földközi-tengeri projekteket, több tárolót és LNG-terminált építeni.

Vétó az embargóra

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a Gazprom vezérigazgatója és az orosz energiaellátásért is felelős miniszterelnök-helyettese arról biztosította, hogy Magyarországra továbbra is a szerződésben foglaltak szerint fog érkezni a gáz.

– Magyarország földgázellátása továbbra is biztos lábakon áll, a szállítások a szerződések szerint megfelelő mennyiségben, mindenfajta fennakadás vagy zavar nélkül zajlanak – közölte múlt pénteken Szijjártó Péter.

Magyarországra a gáz legnagyobb része Ausztrián és Szerbián keresztül jön, előbbi ország felől napi 12-14 millió, utóbbi felől 10-16 millió köbméter. Emellett folyamatos a beszállítás Szlovákia és Horvátország irányából is. Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország gázellátási biztonságát a Gazprommal tavaly ősszel megkötött hosszú távú gázvásárlási megállapodás biztosítja, majd hozzátette, helyes volt Magyarországot összekapcsolni a szomszédok földgázellátási rendszereivel, hiszen így gyakorlatilag mind a négy égtáj irányából folyamatosan a rendelkezésünkre állnak a szállítási útvonalak. A tavaly megkötött hosszú távú gázvásárlási szerződés tizenöt évre garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát.

– Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is – mondta Szijjártó Péter még tavaly, az évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozó szerződés aláírásakor. Ezt a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból a szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve egymilliárd köbmétert Ausztria felől.

A kormány és a Fidesz–KDNP továbbra is fenntartja a rezsicsökkentést Brüsszel, a magyarországi baloldal és a multik folyamatos nyomásgyakorlása ellenére, jelentette ki Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos. Múlt héten megszületett az a kormányrendelet, amely mintegy százezer kis- és középvállalkozásnak egy meghatározott éves fogyasztási korlátig lehetővé teszi, hogy a lakossághoz hasonlóan kedvezményes áron jussanak hozzá az áramhoz és a gázhoz. Eközben Brüsszelben továbbra sem került le a napirendről a gázembargó, aminek kapcsán Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón arról beszélt, hogy bevezetése esetén Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezért Magyarország nem tudja támogatni. Varga Judit igazságügy-miniszter önsorsrontónak nevezte a gázembargót, és közölte, Magyarország élni kíván vétójogával.