Baj esetén forduljon benzinkutasához, kiskereskedőjéhez

Alig hevertük ki az év végi bevásárlások anyagi és fizikai következményeit, máris nyakunkon a következő csapás. Az Országgyűlés 2006 utolsó hónapjaiban ugyanis több, az egészségügyet érintő változásról, köztük a patikán kívüli gyógyszerforgalmazásról és a patikaliberalizációról is döntött. Az egészségügy átalakításáról szóló első törvényeket 2006 őszén nyújtotta be Molnár Lajos egészségügyi miniszter, s azokat a kormánypárti többség az ellenzék és a szakma tiltakozása ellenére elfogadta.

Az új törvény többek között lehetővé teszi több vény nélkül kapható gyógyszernek a gyógyszertáron kívüli forgalmazását. S az időközben nyilvánosságra került lista szerint hamarosan lehetővé válik pl. a megfázás elleni tabletták, köhögést csökkentő szirupok, gyógyteák, vitaminok és jó néhány orrcsepp mellett bizonyos savlekötő készítményeknek a benzinkutaknál, a bevásárlóközpontokban és a nagy drogériákban történő árusítása. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) napokban tette közzé honlapján a közel háromszáz gyógyszerből álló listát, amely több közismert gyógyszer mellett jó néhány, alig ismert szert is tartalmaz. A lista megjelenésével kapcsolatos véleményeket és a gyógyszerészi tiltakozás hangját azonban elnyomta az a vihar, amelyet a lista közzétételével egyidejű bejelentés váltott ki arról, hogy több ismert, és a magyarok által közkedvelt fájdalom- és lázcsillapítót vénykötelessé tesznek. Ezek beszerzése nemcsak nehezebbé, hanem a szintén bejelentett vizitdíj-fizetési kötelezettség miatt háromszáz forinttal drágábbá is válik. Például a közismert Algopyrinnek, Demalgonnak, Quarelinnek és Germicidnek úgy, hogy a gyártója nem is emel árat. A szaktárca indoklásul arra hivatkozott, hogy ezeket a szereket az Európai Unió több országában betiltották, mivel nagyon súlyos mellékhatásaik lehetnek. Ha ez igaz, akkor miért nem vonták ki őket a forgalomból? Drágábban mérgezhetnek? A szaktárca szerint, ha a fent említett metamizol-nátrium-tartalmú szerekből túl sokat szedünk be, az a vérképző szerveinket károsíthatja. Ugyanakkor a most patikán kívülre engedett paracetamol – ez egy másik láz- és fájdalomcsökkentő molekula nemzetközi neve – tartalmú gyógyszerek a májat és a veséket károsítják. Különösen veszélyes az alkoholt rendszeresen fogyasztók esetében, a szedésük, és rendszeres alkalmazásuk során felvetődhet a hozzászokás is. Mivel az Algopyrin és vénykötelessé tett társai esetében a drágulás és a nehézkes beszerzés miatt a jövőben fogyasztáscsökkenéssel kell számolni, a paracetamol-tartalmú medicinák iránti kereslet a patikán kívüli forgalmazást is figyelembe véve fellendülhet, és a szakemberek szerint a paracetamol okozta halálos mérgezések száma is növekedhet. A gyógyszer-gazdaságossági törvényt és a kapcsolódó miniszteri rendeletet elolvasva a laikus azt hinné, hogy a biztonsági előírások elégségesek a gyógyszertáron kívüli forgalmazás esetén a gyógyszerekkel együtt járó fokozott kockázat kivédésére. Hiszen a gyógyszerek besorolását a rendeletben közzétett hatóanyaglista alapján az OGYI végzi, és a gyógyszerárusításra vállalkozó üzletek e tevékenységre a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) kaphatnak engedélyt. A jogszabály több kritériumot is említ. Így például biztosítani kell a gyógyszerek különleges tárolására vonatkozó előírásokat, s ellenőrizni kell a felhasználhatósági időtartamot. A gyógyszereket önálló polcon vagy üzlethelyiségben kell elhelyezni olyan zárt szekrényben, amelyhez a fogyasztó közvetlenül nem fér hozzá. Az üzletnek külön személyt kell kijelölni, aki felelős a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozás betartásáért, és még sorolhatnánk tovább azokat az elvárásokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyógyszer mégis különleges áru, és kitüntetett bánásmódot igényel. A gyógyszerészek azonban aggódnak a betegeikért, és azt, hogy esetükben nem egyszerű egzisztenciaféltésről van szó, külföldi példák, statisztikák igazolják. A gyógyszereknek nemcsak hatásai, de mellék-, sőt kereszthatásai is vannak, amelyekről szakszerű tájékoztatással csakis a gyógyszerész, illetve az orvos tud szolgálni. Nem véletlen, hogy liberalizáció ide vagy oda, azok az országok, ahol ez a folyamat megtörtént, egyre inkább szorgalmazzák a gyógyszerforgalmazás szigorítását és olyan megoldásokat vezetnek be, ahol a szakemberek ténylegesen felelősséget tudnak vállalni a rájuk bízott betegekért. Egyre általánosabbá válik az úgynevezett gyógyszerészi gondozás is, ami nem más, mint a beteg közvetlen kapcsolatának az erősítése a patikussal. A Demokrata kíváncsi volt az ügyben a többszörösen is érintett gyógyszerészek véleményére, ezért megkereste Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnökét, aki elmondta, hogy a patikán kívüli forgalmazásról évek óta folyó vita végére tett sajátos pontot az egészségügyi tárca illetékese. A szakemberek a metamizol-nátrium-tartalmú gyógyszerek veszélyét régóta ismerik, figyelmeztettek is rá elégszer, csakúgy, mint ahogy most is felemelik a szavukat a paracetamol-tartalmú gyógyszerek forgalmazásának a megkönnyítése miatt. Kiemelte, hogy a szakma a hatóságokkal mindig együttműködő volt, és az is marad, tehát tudomásul veszi a döntést, de mindenkor a betegek érdekeit tartotta és tartja szem előtt az álláspontjának a kialakítása során. Mint mondta, szerencsétlennek és megalapozatlannak tartja, hogy a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás lehetővé tételének igazolásakor az uniós országokra hivatkoznak, mondván, hogy ott is kivittek a gyógyszertárakból bizonyos nem vényköteles gyógyszereket. Egyrészt szép számmal vannak olyan uniós országok, ahol gyógyszereket csak gyógyszertárakban forgalmazhatnak, másrészt történelmileg sem állja meg a helyét ez az állítás. Eredetileg ugyanis nem kivitték a gyógyszereket a gyógyszertárakból, hanem a gyógyszerészek nem engedték meg, hogy azokat a szereket, amelyeknek az összetétele, hatása és minősége nem volt garantált, az előállítóik a gyógyszertárakba bevihessék és ott forgalmazhassák. A gyógyszeripar fejlődése a minőség problémáját időközben megoldotta, de a korábban patikán kívül forgalmazott szereket már nem lehetett a patikákba tuszkolni. – A vény nélküli gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásával kapcsolatban a gyógyszerész szakma elvi álláspontot képvisel – szögezte le Hankó Zoltán. A nagy nyomásra való tekintettel azonban el tudtak volna képzelni olyan kompromisszumot, ami bizonyos feltételekkel az életmódgyógyszerek, például vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, étrendkiegészítők patikán kívüli forgalmazását lehetővé teszi. Ezek ugyanis általában az egészség megőrzését segítik elő, és nem betegségtünetek kezelésére alkalmasak. – Azoknak a gyógyszereknek, amelyeket bizonyos betegségek esetén öndiagnózis alapján kezdünk el szedni, mindenképpen a patikában van a helyük. Ezeknél a gyógyszereknél ugyanis nemcsak a gyógyszer mellékhatásai jelentenek kockázatot, hanem a gyógyszer kiválasztása is. A vény nélküli gyógyszer választását megelőzően a betegnek ugyanis két döntést kell meghozni: el kell tudni dönteni, hogy mi a betegsége, és arról is döntenie kell, hogy ezzel orvoshoz fordul, gyógyszert vásárol vagy egyéb módszerekkel kezeli magát. Eddig a patikus ebben tudott segíteni, most azonban a törvény azt mondja, hogy nincs szükség gyógyszerészre, és a beteg bátran támaszkodhat a szupermarket eladójára vagy a benzinkutasra is. Sőt azt sem volt hajlandó előírni, hogy milyen képzettséggel kell rendelkeznie annak, akit az üzletvezető vagy a benzinkutas gyógyszerfelelősként kijelöl, hiszen még az iskolai végzettség minimumát sem írta elő. Pedig egy szupermarketben is felmerülhet a kérdés, hogy miért vagyok lázas, mitől fáj a fejem, meddig szedhetem a gyógyszert, mit kell tennem, ha nem hat, szedhetem-e a többi gyógyszeremmel együtt, el kell-e mennem az orvoshoz és így tovább – mondta Hankó Zoltán, aki szerint egyáltalán nem mindegy, hogy miként öngyógyszerezzük magunkat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a liberalizált gyógyszer-forgalmazási rendszerű Amerikai Egyesült Államokban a hibásan használt gyógyszerek miatt többen halnak meg, mint balesetben. – A gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadását megelőzően több alkalommal nyílt lehetőségem arra, hogy megpróbáljak politikusokat meggyőzni arról, hogy a gyógyszerpiac liberalizációja magával hozza a gyógyszerhamisítások kockázatát – folytatta a gondolatsort az alelnök. – Sajnos eredménytelenül, mert a kormánypárti politikusokat sem nekem, sem a kollégáimnak nem sikerült meggyőzni, pedig a veszély valós. A gyógyszerhamisítás ugyanis nagyon nagy üzlet. A világ mintegy 550-600 milliárd dolláros gyógyszerfogalmának tíz százalékát a hamisított gyógyszerek teszik ki, és ez nemcsak a harmadik világ országaiban probléma, hanem a liberalizált gyógyszer-forgalmazási rendszerű fejlett országokban is. Tavaly tavasszal a madárinfluenza-veszély közepette az unió több országában olyan madárinfluenza-ellenes készítménynek nevezett gyógyszer került forgalomba, amelyben egy gyenge lázcsillapító minimális adagját sikerült csak kimutatni. Novemberben adtak hírt a napilapok arról, hogy az unióban többkonténernyi „szívgyógyszernek látszó” szállítmányt fogtak el, amiben téglapor és festék volt gyógyszer helyett! Magyarországon sorozatban buknak le a romlott élelmiszert hamis dokumentációval forgalmazók. Itt ne hamisítanának gyógyszert? Ki fog ezután felelni a gyógyszertáron kívüli gyógyszerek jóságáért és valódiságáért? Az a személy, akitől még a nyolc általánost sem követeli meg a törvény? Olcsó kínai Kalmopyrin… – ez a jövő? – Norvégiában pár éve szintén lezajlott egy patikaliberalizáció, de nem hogy több patikát nyitottak volna vidéken, hanem inkább a meglévőket is bevitték a városokba, ahol aztán egymást teszik tönkre. Ez várhat ránk is, a posták és a kórházak bezárása után még tovább nehezítve a vidéken lakók életét – mondja Hankó Zoltán. – A szakma azt sem érti, hogy miért kell egy jól működő rendszert szétverni, hiszen szinte egyedülállóan sikeresnek bizonyult a múlt század 90-es éveinek közepén lebonyolított patikaprivatizáció. A gyógyszertárak túlnyomó többsége nemzeti és szakmai kézben maradt, jórészt a mai napig családi kisvállalkozásként működik, az APEH, az ÁNTSZ, az egészségbiztosítás és minden létező hatóság folyamatosan felügyeli a patikákat, a rendszer költségtakarékos és a betegek elégedettek vele. Nehezen érthető tehát, hogy miért van szükség arra, hogy bárki árulhasson gyógyszert, bárki és bárhol működtethessen gyógyszertárat. Sokunk véleményét tolmácsolom, amikor azt állítom, hogy új tőketulajdonosok gyors és olcsó piacra jutását kellett biztosítani. Ezért kellett új törvényeket alkotni, ezért kellett a kamarát meggyengíteni, ezért kell a gyógyszerbiztonságot is félretenni, és ezért kell lehetővé tenni, hogy például off-shore cégek is működtessenek patikát. Ezért kell a betegek biztonságát és pénztárcáját kockára tenni, és ezért kell több száz magyar gyógyszerész klasszikus családi vállalkozását, egzisztenciáját is veszélyeztetni. Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a kormányzatnak mi a véleménye rólunk, mert hiszen nála van a hatalom, de az értékeinket meg kell védenünk. Magunk és a betegeink érdekében – zárta mondandóját Hankó Zoltán. Közben meg a pénz beszél… A gyógyszereket patikán kívül árusítani és a patikapiacon nagy tőkével megjelenni jó haszonnal kecsegtet. Nem véletlen, hogy a benzinkutak többsége, köztük a Mol, szívesen árusítana gyógyszereket, akárcsak a hipermarketek, így a Tesco, az Auchan és az Interspar. A drogériák, köztük például a Drogerie Markt is, minden további nélkül belépnének a gyógyszer-kiskereskedelmi piacra, de egyelőre még várnak. Vihar előtti csend… R. Papp Ágnes