Geotermikus energiára épít Tamási
A Tolna vármegyei Tamási legfőbb idegenforgalmi célpontja a városi fürdő, de a termálvíz nem csak a turizmus számára érték: a városban geotermikus 2014-15-ben közműrendszer épült, amely jelentős mértékben kiváltja az önkormányzati kezelésben lévő középületek fűtési gázigényét.
A komoly mértékű gázmegtakarítás mellett a rendszer ahhoz is hozzájárul, hogy kevesebb üvegházhatást okozó szén-dioxid jusson a levegőbe, hozzájárulva az unióban, így hazánkban is prioritásként kezelt karbonsemlegességi célokhoz. A rendszer lelke a városi kemping területén létesített új, 1000 m talpmélységű termálkút, melynek vize kezelés után hőszigetelt távvezetéken keresztül jut el a kazánházakban kialakított hőközpontokhoz.
A hőközpontok szabályozásánál az elsődleges cél, hogy az épület hőigényét a lehető legnagyobb mértékben a geotermikus energiából elégítsék ki, és a gázkazánok csak akkor működjenek, ha arra feltétlenül szükség van. Az energiaválsággal érintett, jelenlegi fűtési szezon bebizonyította, hogy az intézmények többségében önmagában a geotermikus fűtéssel is biztosítható a megfelelő hőmérséklet.
Tamásiban tervben van a geotermikus közműrendszer fejlesztése, a vezetékrendszer bővítése, a hőközpontok kialakítása és korszerűsítése, a termelő- és nyelőkutak kiépítése.
A földhő megújuló energiaforrásként történő felhasználása komoly potenciált rejt a város energiahatékonyságának növelésében, ugyanakkor cél a nem csak fűtési célú felhasználás: a városvezetés villamos áramot is előállítana geotermikus energia segítségével.
Az önkormányzat pályázati forrásból 2018-ban biomassza üzemet épített. Korábban, hidegebb időszakokban gázenergiát is igénybe kellett vennie az intézményeknek, mert a geotermikus energiával termelt víz hőfoka nem volt minden esetben elegendő. A megépült erőmű azt a célt szolgálja, hogy szükség esetén, a beépített nagy teljesítményű kazán segítségével felmelegíti a kitermelt vizet, így nincs szükség a gázenergiára. A biomassza előnye, hogy szénsemleges energiaforrás, a tüzelőanyag elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények fejlődésük során megkötöttek. Cél az is, hogy az önkormányzat tulajdonában, illetve üzemeltetésében lévő intézmények rezsiköltségeit jelentős csökkentsék.
A geotermikus fűtés és a biomassza-kazánrendszer további kiegészítéseként a következő fűtési szezonban két fejlesztés is megvalósul. Telepítenek egy villamos kazán egységet is 1,5 MW teljesítménnyel, ennek működési elve a normál bekapcsoláson túl, hogy a villamoshálózaton jelentkező „túláram”, vagyis a rendszer terheltségének kiegyenlítésére kapcsol be, az itt keletkező hulladékhő lesz összekapcsolva a meglévő fűtési rendszerrel, valamint ahová távhővezeték nincs kiépítve, oda úgynevezett mobil hőtároló berendezésekkel szállítják a hőenergiát.
