Globalista offenzíva

– Egyszerű jobbratolódásról beszélhetünk most Európában, vagy ezek a választási eredmények már közel járnak ahhoz az áttöréshez, amire oly régen várunk?

– Az előbbi jár közelebb az igazsághoz, jobbratolódás történt, de áttörésről nem beszélhetünk. Hatott az európaiak egy jelentős részére a globalista-föderalista propaganda, amit hosszú évek óta sulykolnak beléjük. Jó hír viszont, hogy a két szuverenista pártfrakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek néggyel, az Identitás és Demokrácia pedig kilenccel tudta növelni képviselőinek a számát, miközben a globalista térfélen a szocialista frakció vesztett négy tagot, az Újítsuk meg Európát 23-at, a Zöldek pedig 18-at. Növekedett tehát a nemzeti-szuverenista tábor, de még mindig kisebbségben van.

– Számos helyen elmondta, hogy már az „alapító atyák” is központosítani akartak. Hogyan?

– Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ne abszolutizáljuk az úgynevezett alapító atyákat, és ne mantrázzuk állandóan azt a hamis tézist, hogy az alapító atyák az önálló nemzetek Európáját akarták létrehozni. Ez ugyanis tévedés. Számos meghatározó súlyú alapító atya kezdettől fogva egy föderális, központosított uniót vizionált, és ennek jegyében alkották meg 1951-ben az ESZAK-ot, vagyis az Európai Szén- és Acélközösséget, hat állam részvételével. Olyan meghatározó személyiségek, mint a globalista Jean Monnet – Robert Schuman francia külügyminiszter jobbkeze –, Richard Coudenhove-Kalergi, Paul-Henri Spaak, Max Kohnstamm, Altiero Spinelli, későbbről pedig Walter Hallstein, Józef Retinger és mások, mind az európai integrációban, egységben gondolkodtak, amelyben a nemzetállamok szerepe háttérbe szorul a központi irányítással szemben. Már az ESZAK-ban is erre törekedtek, a Főhatóságot (a mai Bizottság elődjét) maga Jean Monnet vezette éveken át, és az volt a célja, hogy a szervezet a tagállamok felett álljon. A tagállamok vezetői akkor ezeknek a törekvéseknek ellenszegültek, mert a kivitelezést túl gyorsnak találták, és inkább egy lassabb integrációban gondolkodtak. Ez a vita a mai napig tart, sőt, éppen napjainkban éleződik ki igazán.

– Akkor cél volt az Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól való függetlenedés. Mikor kebelezte be mégis Amerika az Európai Uniót?

– A Szovjetuniótól való függetlenedés valóban cél volt, de az Egyesült Államok kezdettől fogva erős befolyást gyakorolt Nyugat-Európa felett. Ne feledjük, ők voltak a második világháború igazi győztesei, itt állomásoztak a csapataik, és a Marshall-terve tette lehetővé a nyugat-európai országok számára, hogy gazdaságuk fejlődni kezdjen. Washington kifejezetten szorgalmazta, hogy jöjjön létre amerikai mintára az Európai Egyesült Államok, amelyben a németek már nem jelentenek veszélyt. Úgy látták, könnyebben érhetik el céljaikat, ha csak néhány „szövetségi” vezetővel kell egyeztetniük, és nem a vonakodó nemzetállamokkal. 1948-ban ezért létrejött az Amerikai Egységes Európa Bizottság, amelynek célja éppen az volt, hogy az „alapító atyákat”, Jean Monnet-t és a többieket segítsék az egyesült Európa alapjainak lerakásában. A bizottság mögött többek között ott állt a Ford és a Rockefeller Alapítvány, nem beszélve a CIA-ról, amelyek pénzügyileg is sokáig támogatták az új, egyesült Európa megszületését. Amerikától sohasem tudott függetlenedni Nyugat-Európa, és ha a mai állapotokat figyeljük – lásd ukrajnai háború, kereskedelmi érdekek, szankciók stb. –, akkor még erőteljesebb függést tapasztalhatunk. Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem professzora nyilatkozta, hogy „Brüsszel Amerika érdekeit képviseli”. Itt tartunk, többek között ezért kellene ezt a brüsszeli vezetést egy az egyben leváltani.

– Ma mi kapcsolja Amerikához az EU-t? Személyek, szervezetek, akár pénzekkel is megtámogatott elkötelezettségek?

– Mindenekelőtt az a múlt, amiről az imént szóltam, ami a második világháború óta töretlenül alakítja Nyugat-Európa politikáját. Nagy problémája az uniónak, hogy a NATO nélkül képtelen megvédeni önmagát, amelynek meghatározó ereje pedig az USA. De itt többről is van szó. Az erőltetett migráció és az erőltetett háború által kontinensünk gazdaságilag is meg­gyengült, például már a gáz- és olajellátásban is rászorulunk az Egyesült Államokra. Ráadásul az USA demokratái mögött ott áll a globális főhatalom – gondoljunk a Világgazdasági Fórumra, vagyis a davosi elitre, amely immár harminc éve képez ki politikusokat, közéleti személyiségeket, akik egy idő után Európa vezető pozícióiban találják magukat. Megemlíthetők itt a Global Leaders for Tomorrow, illetve Joung Global Leaders tanfolyamok, ahol olyan politikusokat képeztek ki Európa elitjébe, mint mondjuk Angela Merkel, Tony Blair, J. M. Barroso, Gordon Brown, Nicholas Sarkozy, Jean-Claude Juncker, Guy Verhofstadt és még sokan mások, külön kedvencem: Annalena Baerbock, de idevehetjük akár a kanadai Justin Trudeau-t is. Mindahányan elkötelezettjei a globális elitnek és egyben az amerikai establishmentnek is, hiszen utóbbi a globális, davosi elit előretolt helyőrségének is tekinthető. A globális elit sok tekintetben Amerikán keresztül valósítja meg elképzeléseit, Európa betanított politikusai pedig engedelmeskednek. Nem túl kellemes képlet ez nekünk.

– Egykor minden uniós törekvés, így a független Európa gondolata is az erős gazdaságra épült. Ma viszont a genderkultúra, a zöldpolitika, a háborús készülődés jelenti a vezető témát az EU-ban. A gazdaságról egy szó sem esik. Mikor lett ily mértékben politikai szervezet az unió?

– Az 1957-től működő Európai Közös Piac gazdasági szempontból jól működött. A hatvanas évektől a kilencvenes-kétezres évekig, nagyjából a lisszaboni szerződésig a politikai szempontok, a föderális törekvések nem uralták teljesen az uniót. A változások Barroso bizottsági elnöksége idején (2004–2014) kezdődtek, de igazából Jean-Claude Juncker (2014–2019) alatt erősödtek fel. Ő már nem is titkolta, hogy a bizottságból politikai szervezetet akar csinálni, ami nem jelentett mást, mint az „alapító atyák”, Monnet-ék régi céljának felmelegítését, az Európai Egyesült Államok megvalósítását, amelyben a bizottság már úgy működne, mint egy szövetségi kormány, amelynek szava döntő a tagállamok számára. Ez az irány folytatódott Ursula von der Leyennal, aki az elmúlt öt évben már a jogállamiságot és a szerződéseket is megkerülve igyekezett egyre nagyobb befolyást szerezni magának a tagállamok felett, legyen szó migrációról, genderről, vakcinákról vagy éppen a háborúról. Ennek a már-már erőszakos hatalomkiterjesztésnek az a következménye, hogy az európai gazdaságra káros lépéseket is megteszi az Európai Bizottság, kikényszerítve azok elfogadását. Lásd a mezőgazdaság tönkretételét egy nem bizonyított, álságos klímahisztéria kapcsán vagy az európai zöldmegállapodás nevű, teljesen átgondolatlan kibocsátáscsökkentési programot, amelyben az elektromos autók gyártását erőltetik.

– Mi kellene ahhoz, hogy az EU visszatérjen eredeti funkciójához, az erős gazdasági érdekközösséghez?

– Minden ilyen döntés erős személyiségeken és természetesen erős szuverenista pártok, kormányok jelenlétén és elszántságán múlik. S azon, hogy ezek az erők össze is fogjanak, együtt lépjenek fel például egy új európai uniós szerződés kikényszerítése érdekében. Az „ever closer union” helyett az „ever less unionra” van szükség, vagyis a gazdasági és kereskedelmi kölcsönös előnyök mellett hagyjuk, hogy minden tagállam úgy alakítsa a maga belpolitikáját és belső viszonyait, ahogy akarja, azzal a kitétellel, hogy tiszteletben tartja az alapvető emberi jogi és demokratikus minimumot. A mostani EP-választás eredményei némi reményt adnak, de azért ez nem egyszerű történet, az erőviszonyok még a föderalisták előnyét mutatják. Ha ezt nem valljuk be, hazudunk önmagunknak. Bíznunk kell Orbán Viktorban és kormányában, hogy képes lesz egy széles szuverenista szövetség létrehozására. Talán éppen a magyar elnökség alatt lehetne felvetni az uniós szerződések újratárgyalásának témáját. Új alapító atyák kellenek. Mint mondott Ady? „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha voltak bátrak, akik mertek.” Így van most is.

– A görög Margaritisz Szhinasz, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök szerint az unió feladata az európai életmód védelme! Miért nem tud ez a gondolat átfogó programmá válni?

– Azért, mert az uniót keresztül-kasul behálózták azok a globalista szervezetek, amelyek a Great Resetben, tehát egy szép új világban gondolkodnak, számukra a nemzet, a kereszténység és a család intézményei, a hagyományok elvetendő, kiirtandó dolgok. Cél a világkormány és egy világtársadalom létrejötte. Jelenleg 12 ezer lobbicég sürög-forog a bizottsági döntéshozók és a parlament körül, ez 29 ezer ember, globalisták, akik közül nagyon sokan ott vannak Soros György fizetési listáján. Ők azon dolgoznak nap mint nap, hogy az európai életmód szűnjön meg, és adja át a helyét az általuk elképzelt szép új világnak.

– Bosszúálló módon kétszázmillió euróra büntette Magyarországot az Európai Bíróság a kormány migrációs politikája miatt. Orbán Viktor felháborodásában gennyesnek, és váladékosnak nevezte a Brüsszelben uralkodó atmoszférát.

– Az ítélet szakítópróba akar lenni Magyarország, és az unió, közelebbről pedig az EB között. Gőzerővel lépnek fel ellenünk. Ezt bizonyítja ez a kétszeresen is felháborító, brutális döntés. Kivárták, hogy lefusson a június 9-i választás, mert a voksolás előtt hirdetik ki az ítéletet, akkor az az unió ellen hangolta volna a magyarokat, így pedig még nagyobb arányú lett volna a Fidesz győzelme. Amúgy brutális mértékű büntetésről van szó, eredetileg az Európai Bizottság is sokkal visszafogottabb döntést javasolt az egyébként bizonyítottan Soros Györgyhöz bekötött Európai Bíróságnak. A másik, hogy a határvédelem kérdése még mindig nemzeti hatáskörbe tartozik, a jog felől nézve tehát nem csak értelmezhetetlen, de törvénytelen is, ami történt. Az ítéletet nem kell végrehajtanunk.

– A Nyugat az abszurditások rabja lett. Németország zöldpolitikai okokból bezárja az atomerőműveit, de új lignitbányákat nyit… Az olasz tanárnőt, Ilaria Salist terrorizmussal vádolják, de EP-képviselő lesz… Több államban is hangos háborús készülődés folyik, de hiányoznak az ütőképes hadseregek… Hogyan lehet legyőzni ezt a káoszt?

– Az első lépés Ursula von der Leyen eltávolítása lett volna az elnöki pozícióból, utána pedig a brüsszeli vezérkar teljes lecserélése. A káosz fő oka, hogy a jog és az erkölcs már nem játszik szerepet a döntésekben, csak a hatalmi-nagyhatalmi és globalista szempontok. Az orosz–ukrán háború is azért folytatódik, mert a globális pénzügyi, gazdasági és politikai elitek számára Ukrajna egy kincsesbánya, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kezükbe kerüljön, Oroszországot ezért akarják mindenáron legyőzni, ami persze lehetetlenség. Valóban veszélyes időket élünk, és ez az év sorsfordító lehet.

– Képes lesz-e Európa a kialakuló multipoláris világhatalmi rendszer egyik erős pólusává válni?

– Csak ha igazi államférfiak vezetik az uniót, akik előtt egyetlen cél lebeg, az európai emberek jólétének megteremtése. Ha ez nem valósul meg, az unió meglátásom szerint széteshet és megszűnhet. Ha nem ma, akkor holnap.

– Kizökkentheti-e eddigi kerékvágásából a magyar EU-elnökség, háta mögött a szuverenista útra térő tagállamokkal, vagy elment már ez a hajó?

– Az elnökségünk jó lehetőség, de döntéseket a féléves elnökségek nem hozhatnak, csak terelhetnek, témákat tárhatnak elő, szervezhetnek. A magyar elnökség azért pikáns, mert éppen alattunk döntenek a bizottsági elnökről és egyéb pozíciókról, miközben mi vagyunk a fekete bárányok az unióban. Ezért nagyon forró nyárra és őszre számítok, mert már most látszik, hogy a föderalista, háborúpárti erők mindent megtesznek az ellen, hogy befolyásolni tudjuk a folyamatokat. Már azt is tervezik, hogy újraindítják ellenünk a hetes cikkelyt is. Küzdenünk kell, nem adhatjuk fel a szuverenitásunkat, és ha mégis ránk kényszerítik az akaratukat, nem marad más megoldás, legyen erőnk ahhoz, hogy tekintélyünk megvédése érdekében távozunk. De nem ez a cél, hanem az, hogy egyre több szövetségessel együtt teremtsünk egy Szuverén Államok Szövetségét.

– Gyanús körülmények között ugyan, de megválasztották az EU csúcsvezetőit, Kaja Kallas és António Costa személyében, és már csak formális megerősítés kell ahhoz, hogy Ursula von der Leyen legyen újra az Európai Bizottság elnöke… Orbán Viktor árulást emleget. Még borúsabb lesz az ég Európa felett?

– Elfogadhatatlan és indokolhatatlan von der Leyen a megválasztása. Egyfelől azért, mert az unió az elmúlt ötéves ciklusa alatt folyamatosan veszített a gazdasági erejéből, illetve a világpolitikai befolyásából. Ráadásul a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború kapcsán képtelen volt érdemi, békepárti kezdeményezést indítani, sőt, ahogyan Jeffrey Sachs, a columbiai egyetem professzora is nyilatkozta, elnöksége alatt Európa az USA akaratának végrehajtója lett. Másfelől a Pfizer elnökével SMS-ben kötött 1,8 milliárd eurós vakcinavásárlási akciója ma is vizsgálat tárgya. Az elnök asszony felelőssége egyértelmű, de elmaradtak a következmények. Ursula von der Leyen a Világgazdasági Fórum, más szóval a globalista davosi elit elkötelezett tagja. Föderalista és háborúpárti, Kína-politikája pedig zsákutca. Továbbá az elnök asszonynak meghatározó szerepe van abban, hogy az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat a teljesen felkészületlen Ukrajnával. Rendszeresen fellépett hazánk ellen. Nagyon nagy türelemre és higgadtságra lesz szüksége a vele való együttműködéshez az unió soros elnökségét ellátó Magyarországnak.

– Ön azt mondta az elején, nincs áttörés. De mégiscsak elindult valami, ami igencsak felidegesítette az EU liberális és baloldali, de áljobboldali köreit is…

– Igen, június 30. egy új korszak kezdetét jelenti az unió történetében. Orbán Viktor kezdeményezésére megalakult a Patrióták Európáért nevű új frakció az Európai Parlamentben. Ezzel egyértelműen a föderalisták és a szuverenisták közötti törésvonal válik a legjelentősebbé az EP-ben, ez határozza meg majd az unión belüli politikai ütközeteket. Annál is inkább, mert már most látszik, hogy a harmadik legnagyobb erő válhat az új pártszövetségből, hiszen most több párt is csatlakozott, illetve jelezte a csatlakozását. Először a Chega nevű portugál nemzeti párt, majd őket követte a belga Vlaams Belang (Flamand Érdek), továbbá jelentkezett már a Finn Néppárt, és Matteo Salvini is bejelentette, hogy a Liga is csatlakozik, de az új formáció tagja lesz Le Pen Nemzeti Tömörülése is. Meg kell említenünk Robert Ficót, a Smer vezetőjét is, aki teljesen egyetért az új frakció céljaival, de friss hírek szerint elképzelhető, hogy a teljes Identitás és Demokrácia frakciócsoport egyesül a Patriótákkal. Ez tenné igazán jelentős és fajsúlyos tényezővé az új frakciót.

– Különösen nagy felháborodást keltett, hogy Brüsszelben, hogy Orbán Viktor mint az unió jelenlegi elnöke elég keményen nyitott…

– Valóban, máris bemutatta, hogy valóban új korszak kezdődhet az EU életében. Mint békepárti politikai vezető néhány nap alatt találkozott a világ legfontosabb vezetőivel, Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, az USA potenciális vezető személyiségeivel, ezen túl ellátogatott Volodimir Zelenszkijhez is. Tette mindezt az európai béke megteremtésének érdekében. Mondjuk ki, hosszú idő után újra megjelent Európában egy igazi államférfi.