GMO-puccskísérlet

Jelenleg tagállami hatáskör annak eldöntése, hogy egy ország engedi-e területén a génmanipulált növények termesztését vagy sem. A brüsszeli offenzíva ezt is megváltoztatná, elvonva az új génmanipulált növények termesztésének tilalmát illető jogokat, ráadásul az eredeti javaslat alapján az élelmiszerek csomagolásán sem lenne kötelező feltüntetni, hogy génmanipulált alapanyag felhasználásával készült. Némi reményt ad, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament még egyeztetni fog a tagállami szakminiszterek alkotta Európai Unió Tanácsával.

Ezzel együtt nem túlzás azt állítani, hogy cinikus merénylet vagy puccs készül az európai mezőgazdaság, nemkülönben a tagállamok szuverenitása és nemzetbiztonsága ellen.

Különösen fájdalmas ez, ha tudjuk, hogy 2004-ig moratórium tiltotta az amerikai, argentin és kanadai génmanipulált termékek behozatalát az Európai Unió piacára. E három ország emiatt beperelte az EU-t a Világkereskedelmi Szervezetnél, így Brüsszel a tilalom feloldására kényszerült, a génmanipulált termékek bezúdulhattak Európába. Ugyanakkor ezeken kötelező volt feltüntetni, hogy ilyen alapanyagokból készültek, a tagállamoknak pedig egy speciális védzáradék lehetőséget adott, hogy saját élelmiszer-biztonsági kutatásaik alapján ne engedélyezzék a kérdéses áru terítését. Már ez is meglehetősen cinikus húzás volt, hiszen így nem a GMO-val dolgozó termelőknek és kereskedőknek kellett igazolniuk, hogy a termékeik veszélytelenek, hanem a célba vett uniós országok voltak kénytelenek saját költségükön ilyen irányú kutatásokat végezni. Leegyszerűsítve a megtámadottnak kellett bizonyítani, hogy a támadás ártalmas rá nézve. Még szerencse, hogy a GM-növények termesztésének engedélyezése vagy tilalma – eddig – kizárólagos tagállami hatáskörben maradt.

Ezt az egyébként is törékeny egyensúlyt borítaná fel az újabb, 2023 nyarán indult GMO-offenzíva, amelynek egyik legdrámaibb eleme, hogy míg húsz évvel ezelőtt az Európai Unió vezetése még igyekezett megvédeni a közösséget a tengerentúli, főleg amerikai piaci inváziótól, addig Brüsszel mára, hogy úgy mondjuk, dezertált, és maga kezdeményezi a tagállamok végső kiszolgáltatottságának jogszabályba ültetését.

– Hazánk védendő értéknek tartja a GMO-mentes mezőgazdaságot, ami Magyarország Alaptörvényében is szerepel. A tanácsban Magyarország aktívan részt vesz a tárgyalásokon, az Agrárminisztérium minden lehetséges eszközzel kiáll a magyar gazdák és a magyar fogyasztók megvédése mellett, mert továbbra is meg kell őrizni a biztonságos élelmiszer-ellátást, illetve a hazai agrárium GMO-mentességét – közölte álláspontját a Demokrata érdeklődésére a szaktárca.

De mit is jelentene, ha a jelek szerint nyíltan tengerentúli érdekeket képviselő Európai Bizottság és az Európai Parlament összjátéka nyomán életbe lépnének az új szabályok? Azt, hogy jelentősen könnyebbé válna az új génmódosítási technológiák alkalmazása az Európai Unióban. Persze a körítés módfelett ravasz. Először is már nem használnák a meglehetősen rossz csengésű GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított élőlények) elnevezést. Helyette 1-es és 2-es NGT-ről (new genetic techniques, új genetikai technikák) beszélnek.

Csaléteknek meghagynák a gyakorlatilag az eddigi GMO-nak megfelelő 2-es kategóriájú NGT-nek nevezett növényekre és a belőlük készült termékekre vonatkozó eddigi szabályozást – hogy az úgynevezett 1-es kategóriájú NGT-növények gyártása és forgalmazása előtt szabad út nyíljon. A magyarázat szerint ezeket „egyszerűbb” mesterséges genetikai beavatkozással hozzák létre, ezért csekélyek a kockázatok.

A brüsszeli jogtiprások sokaságát ismerve meg sem lepődünk azon, hogy az eljárás tökéletesen szembemegy az Európai Bíróság 2018-ban hozott azon ítéletével, amely világosan kimondta, hogy a kommunikációs, fogalmi trükközéstől függetlenül jogi tekintetben minden génszerkesztési módszert GMO-nak kell tekinteni. Jogállamiság? Ugyan…

A brüsszeli indoklás szerint az „1-es kategóriájú NGT-k” szabadjára engedett termesztése és forgalmazása gyorsítaná és egyszerűsítené a klímaváltozást jól tűrő, a kártevőknek ellenálló fajták előállítását, ezzel csökkenthető a kemikáliák használata és az importélelmiszer mennyisége. Jól hangzik, csak éppen elhallgatják, hogy maga a technológia import, amiként import annak erőszakos terjesztése is, hiszen az ebben érdekelt multik, még ha vannak is európai leányvállalataik, döntő hányadban amerikaiak. Ráadásul felszámolnák az ellenőrzési mechanizmusokat, bármiféle előzetes hatásvizsgálat nélkül, kvázi bemondásra termesztésbe kerülhetnének ilyen növények. Ez ahhoz hasonlatos, mintha egy új gyógyszert tesztek, vizsgálatok nélkül dobnának piacra a gyógyszergyártók. Az új brüsszeli GMO-merénylet azt is tartalmazza, hogy ha a bevizsgálatlan új génmanipulált növények termesztésbe erőszakolása valamilyen kárt okoz, azért sem a termesztő, sem a kereskedő nem tartozik semmilyen felelősséggel.

Mindennek betetőzéseként a 2-es kategóriájú NGT-knek nevezett GMO-k jelenlétét a jövőben a brüsszeli javaslat szerint nem kellene feltüntetni sem a vetőmag, sem az ilyen növényből készült termékek csomagolásán – vagyis, mint a Magyar Természetvédők Szövetsége idevágó közleménye fogalmaz, megszüntetnék a fogyasztóknak az európai szerződésekben és az EU általános élelmiszerjogában meghatározott tájékoztatáshoz való jogát. Továbbá ezeket az új GMO-k termesztését a tagállamok nem tilthatnák meg; jelenleg 17 uniós ország, vagyis a tagállamok 62 százaléka nem engedélyezi területén az efféle növények termesztését, ha már az ilyen alapanyagból készült termékek behozatalát nem akadályozhatja meg. Vagyis Brüsszel ezzel a diktatórikus húzással megerőszakolná a tagállamok többségét.

Vakrepülés, lutri, orosz rulett is – ezek és hasonló kifejezések juthatnak eszünkbe erről. Ki kell mondani, hogy Brüsszel ezzel veszélyezteti az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, nem utolsósorban az uniós tagállamok polgárainak egészségét, akár életét.