Gulyás Gergely: A kormány támogatja a hitéletet

Gulyás Gergely a református gyülekezet Kanizsai esték című előadássorozatának vendégeként és az azt megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt: ha azt akarjuk, hogy „Magyarország hosszú távon magyar ország maradjon és a keresztény kultúra határozza meg a mindennapjainkat”, akkor szükség van arra, hogy a mindenkori kormányzat és a történelmi egyházak között jó legyen a kapcsolat, a kormány támogassa az egyházakat mindennapi feladataik ellátásában.

Hibának nevezte, hogy a korábbi kormányok különbséget tettek az egyházi és az állami iskolákba járó diákok között, holott az egyházak különösen az oktatásban, de az egészségügyben és a szociális területen is nagyon sok közfeladatot látnak el. Ha a kormány ehhez nem ad megfelelő támogatást, akkor nagyon rossz úton jár – jelentette ki Gulyás Gergely.

Kifejtette: a magyar társadalom összességében egy keresztény-konzervatív társadalom, amely sajnálatos módon ma már nem jelenti általában a mindennapos vallásgyakorlást. A Századvég egyik felmérése szerint 18 százaléka az embereknek gyakorló hívőnek vallja magát, de 70 százaléka a társadalomnak „a maga módján vallásos”.

A politikus kitért arra is, hogy az egyházak javára történő személyijövedelemadó-felajánlások száma 2010 óta majdnem kétszeresére emelkedett, ami jól mutatja, mennyien gondolják, hogy érdemes hozzájárulni az egyházak közfeladat-ellátásához. Az egyházak részvétele a szociális szakellátásban a 2010-es 18 százalékról mostanra 25 százalékra nőtt, a gyermekvédelmi szakellátásokban 6,5 százalékról 72 százalékra.

Gulyás Gergely beszélt arról, hogy a Kárpát-medencében és Magyarországon az elmúlt több mint tíz évben háromezernél is több templom újult meg és 200 új épült, miközben tőlünk nyugatra bezárják a templomokat. A 2021-ben indított, soha nem látott mértékű templomfelújítási programban már több mint 1800 korszerűsítés kezdődött el.

Ugyancsak az elmúlt bő évtized eredményeként ismertette, hogy közel 500 egyházi köznevelési intézményt újítottak fel vagy építettek újat, továbbá 1500 új egyházi közösségi tér áll a hívők rendelkezésére.

Az egyházakkal történt megállapodások azt szolgálják, hogy ezek a közfeladat-ellátások a kormányoktól függetlenek legyenek. Ismertetése szerint a külhonban magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek kiegészítő támogatását is fontosnak tartja a kormány.

Mára az egyházi egyetemek – a református Károli és a katolikus Pázmány – finanszírozása mintegy 90 százalékkal emelkedett, hogy a színvonaluk a legjobbak között legyen Magyarországon, és felvegyék a versenyt nemzetközi szinten is – jelezte a miniszter.

Európában a társadalmi a közeg „nem támogató”, egy sziget Magyarország az Európai Unióban. Nyugat-Európában már az egyházak is „feladták azokat az alapvető értékeket és társadalmi rendező elveket, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták Európát, és amelyek egyenesen a bibliából következnek” – jelentette ki Gulyás Gergely.

Az elmúlt években komoly próbatétel volt, hogy Magyarország megőrizze a család világos definícióját és az egy férfi és nő alkotta házasság fogalmát. Ebben az európai közegben kell világossá tenni, hogy „Magyarország komolyan veszi, amit az uniót létrehozó kereszténydemokrata politikusok még a világról és a társadalomról gondoltak” – hangsúlyozta.

A közelgő választásokra utalva kijelentette: az egyházak ereje igazából akkor mutatkozik meg, ha Magyarországnak nem polgári keresztény kormánya lesz, „de ezt nem kívánjuk magunknak”. A mögöttünk hagyott bő egy évtized, ami megerősítette az egyházakat, a keresztény kultúrát, elég lenne ahhoz, hogy „az egyházak társadalmi szerepvállalását nem vagy egyáltalán nem szívesen támogató kormány mellett is erősek maradjunk, megmaradjunk, sőt akár a szembenállás erősítsen meg bennünket”.

Kiemelte: „minden okunk megvan, hogy a magyar közéletben optimisták legyünk, de ha ez nem így lenne, akkor is kellően erősek vagyunk ahhoz, hogy a legnehezebb időkben is összetartsunk”.