Gulyás Gergely: A magyar-német kapcsolatok mély gyökerekkel rendelkeznek

Gulyás Gergely az Újrakezdés és folytonosság elnevezésű rendezvényen úgy fogalmazott: a két ország kapcsolatai „jók, intenzívek és az élet sok területére kiterjednek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Németország között már a kommunista időszakban megindult a kapcsolatfelvétel. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyolcvanas évektől a német gazdaság egyre többször talált utat Magyarország felé – mondta.

Szavai szerint a szovjet megszállás idején a legvidámabb barakk kifejezés nem azt jelentette, hogy ne lenne totalitárius diktatúra, hanem azt, hogy a piacgazdasághoz hasonló elemek – sajátos formában és torzszülöttként, de – megjelenhettek a mindennapi életben. Mindez lehetőséget adott az együttműködésre, s így később, amikor Magyarország szabaddá vált, Németország pedig újra egyesült, akkor a német befektetők Magyarországot találták a legszimpatikusabb országnak ebben a térségben – magyarázta a miniszter, felidézvee: Magyarországon mindig a német gazdaságnak és kultúrának volt a legerősebb jelenléte. Volt olyan időszak, amikor a társadalom jelentős része németül beszélt – emlékeztetett.

Gulyás Gergely azt mondta: a két nép barátsága a nehéz időkben is fennállt, és bár a politikai kapcsolatok „lesznek még jobbak”, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokra „büszkék lehetünk”.

Németország gazdasági jelenléte kifejezetten erős Magyarországon, a magyar külkereskedelem egynegyede Németországgal áll fenn – folytatta a miniszter, hozzátéve: a Magyarországon jelen lévő német befektetők 90 százaléka maximálisan elégedett a magyar gazdasági viszonyokkal.

A kulturális kapcsolatokról szólva elmondta, okkal lehetünk büszkék arra, hogy Magyarországon az óvodától a doktori fokozat megszerzéséig lehet német nyelven tanulni. Nincs még egy ilyen ország Európában azok között, ahol nem hivatalos nyelv a német – fogalmazott.

Megjegyezte: a mérések szerint a német társadalom többsége szimpatizál Magyarországgal, és Magyarországon is „nagyon erős, kétharmadot meghaladó a szimpátia Németország irányába”.

Gulyás Gergely kiemelte, Magyarország abban érdekelt, hogy Németországnak stabil kormánya legyen, a jó német-magyar kapcsolatok fennmaradjanak, a diskurzusok pedig minden területen tényszerűek legyenek a két ország között.

„Ilyen erős nyelvi és kulturális kötődés aligha áll fenn más országok között, ezt kell megtanulnia a politikának is értékelni” – mondta, hozzátéve: „a politika pillanatnyilag a fennálló helyzetet igyekszik rontani, de a kép egésze egyáltalán nem olyan rossz, hogy okunk lenne elkeseredni”.

Ursula Seiler-Albring korábbi német külügyi államminiszter és volt budapesti nagykövet olyan jó szomszédokként írta le a két országot, amelyeknek nincs közös határuk, ugyanakkor kapcsolataik barátiak és jó alapokon nyugszanak.

Hangsúlyozta: „vannak időszakos feszültségek”, ezt nem zárja ki a jó kapcsolat, de a felek beszélnek egymással, keresik az olyan megoldásokat, amelyekkel mindkét fél együtt tud élni. Kitért arra is: „nagyon mozgalmas, gyümölcsöző és konfliktusszegény” ezer év köti össze a két országot. A németek és a magyarok mindig jól megértették egymást, és ez ma is így van – jegyezte meg a diplomata.

Ursula Seiler-Albring megemlítette, noha két évtizede nem készült ilyen felmérés, úgy gondolja, a németek szerinte a magyarok uniós csatlakozásának örültek a legjobban.

A gazdasági kapcsolatok fontosságáról szólva kijelentette: a német vállalatok nagyon elégedettek magyarországi jelenlétükkel, majd arra is kitért, a Balaton a szép emlékek szerzése mellett a szétszakított kelet- és nyugatnémet családok találkozási helye is volt.

Kiemelte: a két álam között „nagyon különböző pozíciók léteznek” egyes politikai területeken, majd azt hangsúlyozta: „egy valamit nem szabad tenni egy jószomszédi viszonyban: nem folytatni párbeszédet, és nem keresni közösen a problémák megoldását”.
Németország a helyén lesz, amikor a szolidaritásról, a jó szomszédságról van szó – tette hozzá.

Julia Gross, Németország budapesti nagykövete arra emlékeztetett: a diplomáciai és a gazdasági-kulturális-emberi kapcsolatok kiépítése „a normalitás irányába terelte” a két ország évszázadok óta fennálló viszonyát, kiemelve, a német újraegyesítés szempontjából nem lehet Magyarország szerepét lebecsülni, „mindig hálásak leszünk ezért Magyarországnak”.

Felidézte: „határokon átnyúló lelkesedés” uralkodott Németországban és a tíz új tagállamban is 2004-ben, az Európai Unió bővítésekor, a közhangulat az volt, „összenőtt az, ami összetartozik”. Azt hangsúlyozta, Magyarországot nem ellenségek veszik körül, hanem össze van kapcsolódva a szomszédaival, „Magyarország jóléte elválaszthatatlan a többi tagállamétól”.

Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete azt hangsúlyozta: „beszélni kellene egymással, mert nem alakul jól a dialógus”. Szavai szerint az elidegenedés a politika dimenziójából a polgári dimenzióba is átterjedt az elmúlt években. Hozzátette: a 2024-es európai parlamenti választásokig „nem várható látványos újrakezdés”, a jövőre esedékes soros magyar uniós elnökséggel azonban kiváló lehetőség nyílik kontinuitásra és az újrakezdésre.