Gulyás Gergely: A megmaradáshoz meg kell őrizni a templomainkat

Gulyás Gergely az igehirdetés után arról beszélt, hogy Magyarország története a szövetségkötések története: a hét vezér és a hét törzs között, a magyarok és kunok, valamint mindazok között, akik „a hazájuknak választották ezt a földdarabot”.

Szövetségkötés a megmaradásért, egy békében és szabadságban élő országért – fogalmazott a miniszter. Szólt arról, hogy a gyülekezet építéséhez nagy segítség, ha építhetünk templomot is. Szent István király is így alapította meg a magyar államot – fűzte hozzá.

Felidézte, hogy a hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után, „az alkalmas és a szükséges időben”, minden nemzedék hozzátette a maga erejét a kenderesi református templom falainak felépítéséhez; mindazok, akik felelősséget vállaltak Kenderesért és ezért a templomért és közösségéért. Sokszor és sokan tettek azért, hogy a templom túlélje az idők viszontagságait – közölte Gulyás Gergely, megjegyezve: ez alól egyetlen korszak volt kivétel, a kommunizmus időszaka, amikor hatalmas nyomás alá került a gyülekezet.

Elmondta: a templom és a parókia a magyar állam több mint 430 millió forintos támogatásával újult meg.

Emlékeztetett: birodalmak, hódítók jöttek és mentek a Kárpát-medencében, világpolitikai küzdelmeket kellett elszenvedni. „Annyiszor elveszett, majd újra lábra állt a magyar szabadság ügye”, de a magyar nemzet, a közösségeit összefűző erős szövetségek miatt mindig képes volt a megmaradásra – mondta, megjegyezve: ilyen közösséget összefűző erős kötelék a kenderesi templom.

Gulyás Gergely kitért a mostani nehézségekre is: háború van keleten, „amely borzalmai égbe kiáltanak”, nyugaton – II. János Pál pápa szavaival – a „halál kultúrájának egyre több támogatója van, mondhatni több mint valaha volt”. „Nemcsak a hitet akarják zárójelbe tenni, de vele mindazt, amelyre Európa egykor felépült”- fogalmazott.

Azt mondta, ha meg akarunk maradni, ha közösségként és nemzetként túl akarjuk élni az előttünk álló időket, ha gyarapodó országot akarunk építeni, meg kell őrizni templomainkat és az azokat benépesítő közösségeinket.

Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy a környék legrégebbi templomának építése visszanyúlik az Árpád-korra, egyes falrészei túlélték a tatárjárást, a török időket. A településen megvalósult beruházások felsorolása után megemlítette, hogy megkezdődött a Horthy-kastély felújítása.

F. Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője Kenderest az Alföld, Magyarország „ékszerdobozának” nevezte, a kenderesi templomot pedig „csodának”. Magyarországnak jó vezetése, közössége van, épül ez az ország – fogalmazott.

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke bejelentette: a 2021-ben alapított Jász-Nagykun-Szolnok megye díszpolgára kitüntető címet idén posztumusz Vitéz dr. nagybányai Horthy Szabolcs részére, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hősi halált halt főispánja, a 13. Jász-Kun Huszárezred főhadnagya, református egyházmegyei gondnok részére adományozzák. A kinevezést a család nevében leszármazottai, Horthy István és Horthy Éva vették át.

Az eseményen részt vett többek mellett Borbás Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke, Berkó Attila, megyei kormánymegbízott.

A középkori kenderesi templomot a 16. század közepétől a reformátusok használják. Az egyhajós épületet 1766-ban, 1806-ban, majd 1861-ben, 1964-ben és 1982-ben felújították. 1882-ben tornyát megmagasították.