Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hirdetés

Trianont követően „nemzedékek élete megnehezült (…), de megmaradt a nemzet” – hangoztatta Gulyás Gergely, amikor a Hősök terén felavatta az élet fáját ábrázoló Nemzeti Összetartozás Emlékművét.

Nemzedékeknek meg kellett élniük, miként fosztják meg a magyarságot vagyonától, intézményeitől, lakhelyétől, és miként akarják megfosztani megélhetésétől, lehetőségeitől, sőt múltjától és történelmétől is – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely felidézte: 11 évvel ezelőtt a nemzeti összetartozás napjáról elfogadott törvény azt a lehetőséget kínálta, hogy „ha meg tudjuk őrizni a nemzet egységét, akkor aranytartalékként tekinthetünk a határon túli magyarságra”.

Korábban írtuk

A miniszter szerint az elmúlt száz év viharos magyar történelmének legsikeresebb időszaka volt az elmúlt tíz év, ami a nemzetpolitikára is igaz.

Kiemelte, a nemzeti összetartozás napja több mint szimbólum, például az állampolgársági törvény módosításának köszönhetően egymillióval több magyar állampolgár van, csak Nyíregyházán több mint húszezren tettek állampolgársági esküt.

Gulyás Gergely nagy eredménynek nevezte, hogy immár tíz éve lehetővé tették a közjogi kötelék helyreállítását. Azt látják, a határon túli térségekben is egyre inkább érdemes magyarnak lenni; büszkék lehetnek arra, hogy az anyaország erős – mondta a miniszter.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere azt mondta, évek óta tervezték az emlékmű felállítását. Térségüket érzékenyen érintette a trianoni döntés, miután négy történelmi vármegye – Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa – túlnyomó része a határon túlra került, elszakítva ezzel családokat, ismerősöket, barátokat. Hozzátette, ezért ők soha nem tekintették másnak a határon túli magyarokat, mint testvérnek, barátnak.

Az ünnepségen ezután felavatták, majd megkoszorúzták a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, a nyíregyházi kötődésű Makoldi Sándor szobrászművész alkotását.