Gulyás Gergely: Az ENSZ jelentősége talán soha nem volt ilyen nagy
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelentősége talán soha nem volt olyan nagy a második világháború óta, mint most – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten hétfőn, az ENSZ világnapján.
Gulyás Gergely a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kiemelte: a második világháború óta nem történt olyan, hogy atomhatalom háborút indítson Európában.
A Magyar ENSZ Társaság, az MTA és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közös rendezvényén a miniszter példátlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, és azt mondta, a konfliktus miatt sokkal nagyobb szükség van a diplomácia eszközeire, mint bármikor korábban.
A világ sokat köszönhet az ENSZ-nek, amely által élhetőbbé vált. A felszólamlások, egyeztetések továbbra is az emberiség talán legfontosabb, diplomáciai eszköztárral rendelkező intézményévé teszik a szervezetet – fűzte hozzá.
Bízni kell abban, hogy az európai helyzet alapvetően jó irányba változik – mondta Gulyás Gergely. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nehéz évek előtt áll az emberiség. Az ENSZ-re nagy szükség van ahhoz, hogy mielőbb véget érjen a jelenleg dúló háború – jelentette ki.
Kiemelte: abban kell bízni, hogy mielőbb sikerül olyan megállapodást elérni a tárgyalóasztaloknál, amely a megtámadott félnek is elfogadható.
Felidézte, hogy az ENSZ 1945-ös létrejöttekor a világ egy borzalmas háború után volt, amikor fennállt a veszélye egy atomfegyverekkel vívott, minden korábbinál pusztítóbb konfliktusnak. Olyan szervezetet kellett alakítani – folytatta -, amely elkerüli az addigi hibákat és megakadályozza az újabb összecsapásokat .
Az ENSZ jelentős lépése volt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után napirenden tartotta a magyar kérdést – mondta a miniszter. A szervezet elérte, hogy az 1963-as amnesztiával a politikai elítéltek nagy része kiszabadulhatott a börtönből – tette hozzá.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a 75 éves Magyar ENSZ Társaság azért is fontos, mert a magyar nemzeti érdek hatékony képviseletéhez elengedhetetlen, hogy sok fiatal érezze úgy, szerepet kell vállalnia nemzetközi intézményekben. Megjegyezte: az NKE diplomáciai képzése lehetőséget ad arra, hogy minél többen válasszák ezt a pályát.
Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke azt mondta, hogy háborús időkben újra kell gondolni az ENSZ működési módjait, intézményeit. A hétfői világnapot a fiataloknak dedikálta, akiknek a jövőjét befolyásolja, hogy a diplomaták miként dolgoznak a világszervezetben.
Freund Tamás, az MTA elnöke kiemelte, hogy a második világháború után az emberek békére vágytak, egy olyan nemzetközi rendszerre, amely szavatolja a biztonságot. Az ENSZ keretet adott a globális együttműködésnek – fűzte hozzá, ugyanakkor megjegyezte, hogy ez az intézmény sem tett csodát, működésének időszakát hidegháborús konfliktusok, polgárháborúk, népirtások árnyalták be. Freund Tamás hangsúlyozta: büszkeségre ad okot, hogy sok magyar is kivette a részét a globális problémák megoldását célzó közös munkából az elmúlt 75 évben.
Deli Gergely, az NKE rektora a béke fontosságáról beszélt. Ennek eléréséhez összefogás, megértés kell; olyan ENSZ-re van szükség, amely képes egymáshoz közelíteni az eltérő nemzeti érdekeket – hangoztatta.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az egyik legnehezebb helyzet alakult ki az ENSZ létrejötte óta. Oroszország, amely „az ENSZ-világrend” egyik oszlopa, megtámadta szuverén szomszédját – emelte ki. A világszervezet értékrendje nem fikció, hanem világosan papírra vetett nemzetközi megállapodás – hangsúlyozta, rámutatva, hogy Oroszország a lehető legdurvábban megsértette ezt az egyezséget. Az orosz katonák ráadásul súlyos jogsértéseket is elkövettek, amiért nem vonták őket felelősségre. Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy bár az ENSZ-nek vannak gyengeségei, a világ biztosan rosszabb hely lenne nélküle.
Az ENSZ világnapját annak emlékére tartják meg, hogy hivatalosan 1945. október 24-én jött létre a szervezet.
