Gulyás Gergely az EP-ről: „a többség azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány”
Az európai uniós politikákról, a kisebbségi jogérvényesítésről, az energiaellátás biztonságáról, az egyetemek térségfejlesztésben betöltött szerepéről rendeztek egyebek közt pódiumbeszélgetéseket csütörtökön Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjának második napján.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2024-es választási évről rendezett csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésen arról beszélt: „most már látszik a fény az alagút végén”, a kormány már biztosan teljesíteni tudja azt a vállalását, hogy év végéig egyszámjegyűre törje az inflációt, ez már októberre, novemberre bekövetkezhet.
Úgy vélekedett: ha csoda nem is, de egy jobbra tolódás talán várható az európai parlamenti választásoktól, ami „talán ésszerű felvetések megtárgyalását is lehetővé teszi”. Szerinte az EP-ben ma minden megtalálható, ami rossz Európában: a korrupció melegágya, és „a többség azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány”.
Gulyás Gergely egy másik, a Blokád című filmmel kapcsolatos beszélgetésen is részt vett, ahol azt hangsúlyozta: feltétlenül fontos és szükséges, hogy készüljenek filmek a magyar történelmi múltról. Ha fontosnak tartjuk a múltunkat, akkor a film az egyik legfontosabb eszköz a bemutatására – szögezte le.
A szabadegyetem Kisebbségi jogok háborúban és békében című pódiumbeszélgetésén Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy „óriási lejtőre” került Ukrajnában a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – ügye. Pedig a háború nem jogosítja fel Ukrajnát a jogszűkítésre, és nem menti fel az alól, hogy teljesítse az EU által a tagjelölt államoknak előírt csatlakozási követelményeket – mondta.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az energiabiztonság témájában rendezett beszélgetésen azt mondta: a villamosenergia- és a gázellátás tekintetében egyaránt ellátásbiztonság van Magyarországon. A gázellátás kapcsán kiemelte: stabil és robosztus gázhálózata van az országnak, és Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összekötik kétirányú kompresszorok és csővezetékek, amelyek az importra és exportra egyaránt lehetőséget biztosítanak.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára elsődlegesnek nevezte, hogy legyen energia, és ezt lehetőleg a legolcsóbban tudják beszerezni.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés politikája folytatódik, és ennek biztosítását, a családok védelmét az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. A rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló – húzta alá, hozzátéve: a gáz és villamos energia ára Európában Magyarországon a legalacsonyabb.
Az egyetemek szerepe szintén téma volt Tusnádfürdőn: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe.
Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt a felsőoktatási intézményekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta: ezeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak.
A beszélgetésen Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: az együttműködés lényege, hogy az egyetem legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a kompetenciákat.
Arra is kitért: fontos, hogy a magyarországi egyetemek csak hiánypótló képzéseket indítsanak határon túl, melyek nem teremtenek konkurenciát a külhoni egyetemeknek.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, leendő igazságügyi miniszter egy pódiumbeszélgetésen arról beszélt: szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket.
Rámutatott: az EU sokféleségét meg kell őrizni, nem kell rákényszeríteni egyetlen tagállamra sem, hogy azokat a jogi megoldásokat alkalmazza, mint egy másik ország, hanem a közös pontokat kell megkeresni. „Ehhez objektív kritériumrendszer kell, olyan, amely mindenkinek megfelel. Ha nem így működik, az EU szét fog esni” – mondta.
E beszélgetés másik résztvevője, Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok számára a nemzetállam fogalma disszonáns, mert azokra a román nemzetállami törekvésekre emlékezteti őket, amelyeknek a nemzeti kisebbségek lojalitását megkövetelve valójában a homogenizálás, a beolvasztás a céljuk.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter egy beszélgetésen arról szólt, hogy a kultúra közösséget épít, hiszen nem csak a festmények, a zenedarabok a része, hanem a beszélt, énekelt, táncolt anyanyelv is, mely közösséget teremt.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára egy pódiumbeszélgetésen, az ifjúsági szervezetek képviselőivel közösen megállapította: nincs annyi magyarországi fiatal, hogy nélkülözni lehetne a külhoniakat, a teljes Kárpát-medencében kell gondolkodni.
