Gulyás Gergely: Az Európai Bizottság politikai igényeket szolgál ki

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium MCC Feszt – Hangot adunk a tehetségnek elnevezésű fesztiválján Schiffer András ügyvéddel, volt LMP-s országgyűlési képviselővel beszélgetett az Európai Unió jövőjéről.

Gulyás Gergely kiemelte: a jelenlegi globalizálódó világban nincs alternatívája az európai népek között intézményesített együttműködésnek, és ehhez szükségesek a közös szabályok.

Ugyanakkor az Európai Bizottság az elmúlt időszakban nem veszi figyelembe, hogy mit tesznek lehetővé számára a jogszabályok és mit nem. Politikai igényeket szolgál ki akkor is, ha „ehhez páros lábbal kell, hogy ugráljon a közösségi jogi szabályokon” – fogalmazott.

Schiffer András szerint az Európa jövőjét befolyásoló igazi konfliktusok a demokratikus döntéshozatal és az óriásvállalatok profitéhsége között van. A kérdés az, hogy olyan világ lesz-e, ahol a profit megelőzi az ember és a természet érdekeit, vagy elég erősek lesznek-e az emberi közösségek, hogy a tőkét kordában tudják tartani. Ehhez pedig egyszerre van szükség erős nemzetállamokra és erős együttműködésre a nemzetállamok között – vélekedett.

Schiffer András elhibázottnak nevezte azt a szabadkereskedelmi szerkezetet, amely különböző fejlettségű országokat „abroncsoz össze”. Mint mondta: egy másik Európára van szükség, amely „nekünk itt a végeken megengedi, hogy eltérjünk” bizonyos kérdésekben a szabályoktól, amely a termőföldet kivonja a tőke szabad áramlásának elve alól, ugyanakkor például bérek, a munkajogi védelem vagy a környezetvédelem kérdéseiben egységesen lép fel.

Hozzátette: különösen veszélyesnek tartaná az euró bevezetését Magyarországon, az euróövezet ugyanis az unió állatorvosi lova, amely növeli a szakadékot a centrum és a félperiféria között, és ez alól Szlovákia sem kivétel.

Gulyás Gergely az Európai Bizottság Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásáról azt mondta, az eljárásnak nincs jogi alapja, az EU-nak oktatási kérdésekben semmilyen hatásköre nincs, az nemzeti szabályozási kérdés. Ezért a magyar ellenzék részéről legitim felvetés, hogy a szabályozás jó-e, de az EU-nak ehhez semmi köze nincs.

Schiffer András ezzel csak részben értett egyet. Mint mondta, a gyermekvédelmi törvénycsomag öt törvényt érint: a családvédelmi, a köznevelési, a gyermekvédelmi törvény és a médiaalkotmány módosítása valóban nemzeti hatáskör, de a reklámtörvény módosításáról a kormánynak előzetesen egyeztetnie kellett volna a bizottsággal. Hozzátette: a módosítás azon részét is jó eséllyel jogosan bírálja a bizottság, amely különbséget tesz a szexuális magatartások között, hiszen kifejezetten a homoszexualitás népszerűsítéséről beszél.

Ugyanakkor Schiffer András szerint is alapvetően belpolitikai konfliktusról van szó, amit „itthon kéne lejátszani”, akkor is ha tartalmilag felháborítónak tarja a módosító javaslatot.

Gulyás Gergely erre válaszolva megjegyezte, a bizottság kötelezettségszegési eljárása módosító javaslat azon részeire is vonatkozik, amelyek Schiffer András szerint is nemzeti hatáskörbe tartoznak. Schiffer Andrással szemben azt állította, hogy bizottsági irányelvek ugyan vannak, előzetes notifikációs kötelezettsége nincs a kormánynak. Értékelése szerint alaptalan a módosító javaslatból kiemelni a homoszexualitást, hiszen a törvény a szexualitás öncélú ábrázolását is tiltja, vagyis a heteroszexuális magatartásra is vonatkozik.

Schiffer András szerint a törvénnyel kapcsolatos „balhé” épp abból a szemantikai kérdésből lett, hogy a törvény melyik része kire vonatkozik.

Gulyás Gergely erre úgy reagált: „pontosan látjuk Nyugat-Európában azokat a folyamatokat, hogy az NGO-kat beengedik az óvodákba és iskolákba, és beazonosíthatatlan nemű emberek mondják meg 4-6-8 éveseknek, hogy mit kell gondolni a szexualitásról. A balhé abból van, hogy Magyarország ezt korlátozni akarja”.

Arra a moderátori kérdésre, hogy a kormány megfontolja-e a törvényjavaslat módosítását, a miniszter azt mondta, ha érvényes lesz a népszavazás, annak eredménye kötelező a kormányra.

A beszélgetésen szó volt a Norvég Alapról és a civil szervezetekről is. Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy Norvégia nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, illetve meg akarja mondani, hogy milyen Soros György-féle szervezeteknek kellene pénzt adni. Norvégiának azért kell fizetnie az uniós tagállamoknak, mert úgy része a közös piacnak és élvezi annak előnyeit, hogy nem része az EU-nak. Ez tehát nem könyöradomány vagy jótékonyság, hanem ezzel tartozik. Az Európai Bizottságnak ezért verni kéne az asztalt Magyarország érdekében.

Schiffer András szintén azt hangoztatta, hogy az uniós fejlesztési pénzek, illetve a Norvég Alapból járó pénz nem könyöradomány, illetve olyan eszköz, amellyel az unió jobb belátásra bírhat egy-egy országot. Ugyanakkor Brüsszel joggal kér hozzáférést annak vizsgálatához, hogy az így érkezett pénzeket tisztán, törvényesen használja-e fel egy-egy ország.

Gulyás Gergely egyetértve a felhasználás törvényességének ellenőrzésével, megjegyezte, az EU, ha valamilyen elszámolást nem tart helyesnek, korrekciót érvényesít. Minden eszköze minden szabálytalan elszámolásnál adott az Európai Uniónak és és ezeket érvényesíti is.