Gulyás Gergely: Debrecennek van a legnagyobb súlya a vidéki városok közül

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: Debrecen „a maga cívises és kálvinista karakterével” olyan értéket hordoz, amely az egész országnak megtartóerőt biztosít.

Debrecen mindig szíve volt a hazának, ami itt történt, az hatással volt az ország egészére – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ma is azt mondhatjuk, hogy a legerősebb és legnagyobb város Budapest után a hajdúsági vármegyeszékhely.

Kijelentette: az itt élők szorgalma, az itt befektetők város iránti elkötelezettsége egyszerre formálta a várost.

Azt az örökséget, amely ennek a városnak a sajátja, egyúttal a nemzet egész kulturális és történelmi örökségének is része, nem csupán számon tartani, hanem ápolni is kell – emelte ki Gulyás Gergely, példaként említve a református Nagytemplomot és kollégiumot, a Déri Múzeumot és a Krisztus-trilógiát, az egyetemet, a virágkarnevált és a Csokonai Színházat.

A miniszter kifejezte reményét, hogy az együttműködés kultúrája – ami szerinte ma Európából láthatóan hiányzik, és az országban sem feltétlenül van meg – egy olyan közösségben, mint Debrecen, meglehet.

Azt mondta, bízik abban, hogy a közgyűlésnek sok olyan javaslata lesz, amely mindenki számára elfogadható, és egyértelművé teszi, hogy a város ügyei pártpolitikai határok felett állnak.

Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, a 486 évvel ezelőtt épült Debreceni Református Kollégium homlokzatán az Orando et Laborando (Imádkozva és dolgozva) jelmondat olvasható, ami mindenkor irányt mutatott Debrecennek: „azt jelenti, hogy alázatosan, szorgalmasan, de sosem csüggedve küzdünk nemzetünkért, városunkért, családjainkért és a hitünkért”.

Hozzátette: ma soha nem látott támadás alatt van az az értékvilág, amit képviselnek, így például a család és a hit, ezért az eszünkbe kell vésni a jelmondatot.

Papp László (Fidesz-KDNP), a város újraválasztott polgármestere hangsúlyozta: ma is túlnyomó többségben vannak a debreceni közgyűlésben azok, akik közéleti, városépítő tevékenységüket a város-nemzet-Isten „relációban” helyezik el.

Közölte: a város mindig vállalta azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nemzeti törekvések ráróttak, de a bevételei elsősorban a debrecenieket illetik. Úgy fogalmazott: ami a települések adóbevételeivel történik, az nem szolgálja a helyben élők érdekét még akkor sem, ha tudomásul veszik azt, hogy a gazdag településeknek felelősségük van a város határán túl is.

Az új ciklusra vonatkozó terveiről szólva Papp László kiemelte: 2030-ra Debrecennek olyan várossá kell válnia, ahol a fejlődés és a hagyományok harmóniában állnak egymással.

A polgármester elmondta, a városépítésre helyezik majd a hangsúlyt, így a többi között a lakhatás feltételeinek javítása, a helyi kis- és középvállalkozások támogatása, a társadalmi kapcsolatok erősítése, a prevenciós és egészségügyi programok felkarolása, az ipari övezetek fejlesztésének befejezése, a zöld területek növelése és új könnyűzenei központok kialakítása kerül a fókuszba.

Az alakuló ülésen a 33 tagú közgyűlés megválasztotta a város alpolgármestereit: a következő öt évben Széles Diána (Fidesz-KDNP) a gondoskodáspolitikai, egészségügyi, ifjúsági és turisztikai feladatokért, Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) a költségvetési, gazdaságfejlesztési, köznevelési és sporttal kapcsolatos feladatokért lesz felelős. Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) koordinálja a városüzemeltetési, környezetvédelmi, fenntarthatósági ügyeket, Puskás Istvánhoz – aki nem képviselő a közgyűlésben – pedig a kulturális feladatok és az egyházakkal való kapcsolattartás tartozik.