Gulyás Gergely: Fordulatot hozhat az uniós versenyképességi nyilatkozat

Gulyás Gergely elmondta azt is, Magyarországnak nagy siker az amerikai elnökválasztás eredménye.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy múlt héten Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai csúcstalálkozója volt Budapesten.

Büszkén mondhatjuk, hogy az Európai Uniós soros elnökeként Magyarország eredményes, sikeres csúcstalálkozót rendezett, ennek a legfőbb, kézzel fogható bizonyítéka, az informális uniós csúcstalálkozó keretében elfogadott versenyképességi nyilatkozat – fogalmazott.

Azt mondta, az EU számtalan problémával néz szembe és Brüsszel legtöbbször nem a megoldás, hanem a probléma része, ezért fontos, hogy legyenek olyan tagállami kezdeményezések, amelyek egész Európa érdekét szolgálják.

Szerinte Európa azért maradt le Kínától és az Egyesült Államoktól, mert veszített versenyképességéből. Európában a cégeknek ma is lényegesen többet kell fizetniük a működési költségekért, főleg az energiáért, mint amennyit az Egyesült Államokban és a Kínában működő cégeknek kell – fejtette ki.

Hozzátette: ráadásul a brüsszeli szabályok az elmúlt évtizedben egyáltalán nem voltak tekintettel a versenyképességre. Úgy próbáltak – folytatta – egy erőltetett és értelmetlen zöldpolitikát folytatni, hogy az nem a környezetvédelem valódi célját szolgálta, hanem egy ideológia jegyében közelítette meg a gazdasági kérdéseket és ártott az európai gazdaságnak.

Gulyás Gergely szerint a Budapesten elfogadott versenyképességi nyilatkozat ebben jelenthet fordulatot.

Nem vagyunk naivak, nem gondoljuk, hogy ettől minden megjavul, de elkerülhetetlen lesz – akár az Európai Bizottság, akár az Európai Tanács döntéséről van szó – kiemelten kezelni a versenyképesség szempontját – fogalmazott.

A miniszter szólt arról is, a magyar uniós elnökség fontos célkitűzése, hogy Európa kísérelje meg felismerni saját érdekeit és lássa, az az érdeke, hogy béke legyen. Önmagában az amerikai elnökválasztás eredménye is azt hozta, hogy a békéről beszélni kell, mivel az az elnökjelölt és párt nyert, amely hosszabb ideje a béke mellett érvel. Az Amerikai Egyesült Államok, a világ legerősebb országa és legnagyobb katonai hatalma, mostantól a háború pártjáról a béke pártjára áll át – mondta.

A miniszter értékelése szerint Magyarországnak az amerikai elnökválasztás eredménye nagy siker. Soha olyan erős szövetség nem volt még Magyarország és az Egyesült Államok között, mint amilyen Donald Trump hivatalba lépését követően lesz.

Szerinte ezt szimbolikus gesztusok is jelzik, példaként említette, hogy az európai vezetők közül a megválasztott amerikai elnök a magyar miniszterelnökkel beszélt először.

Gulyás Gergely azt mondta, „a zavaró tényezők is meg fognak szűnni”, és biztosak benne, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak Magyarországon olyan nagykövete lesz, aki olvasta a bécsi egyezményt és a két kormány közötti jó kapcsolat érdekében fog dolgozni, ami egyébként a nagykövetek hivatali leírásának fontos része.

A héten az Országgyűlésnek benyújtott 2025-ös költségvetési törvényjavaslatról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: a 25-ös költségvetés már a kormány új gazdaságpolitikájának költségvetése lesz.

Kiemelte: „reálisan számolhatunk azzal, hogy a jövő évben elérhetővé válik a béke Európában”, ez pedig önmagában is lehetővé teszi, hogy Európa, benne Magyarország, több pénzzel gazdálkodjon, több pénzt fordítson gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra.

A kormány jövőre megduplázza a gyermekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel fenntartása mellett bevezetik a munkáshitelt, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat vezetnek be, a 2025-től induló Demján Sándor Program keretében pedig „eddig nem látott eszközökkel és soha nem látott mértékben” tudja a kormány segíteni a magyar kis- és közepes vállalkozásokat – sorolta a miniszter.

Kitért arra is: a 2025-ös költségvetés „garantálja és bebetonozza” a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat, és a 21 pontos gazdasági akciótervhez szükséges garanciákat is tartalmazza.

Gulyás Gergely fontos lépésnek nevezte, hogy „közelben van a megállapodás” a munkáltatók és a munkavállalók között a három évre szóló bérmegállapodásról. Megjegyezte: ehhez kormányzati segítségre lesz szükség, és a kormány a legutóbbi ülésén mandátumot adott a Nemzetgazdasági Minisztériumnak e segítség nyújtására.

A cél továbbra is az, hogy néhány éven belül bruttó 1 millió forintos átlagbér és 400 ezer forintos minimálbér legyen Magyarországon – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely bejelentette: jövő évtől havi 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhat a munkáltató a 35 év alatti munkavállalóknak.

A jelenlegi, évi 450 ezer forintos munkáltatói támogatás megmarad, és azon felül legfeljebb havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forintig kedvező adózási szabályokkal albérleti vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat a 35 év alatti munkavállalók részére a munkáltató.

A juttatás adóterhe és minden egyéb részletszabálya igazodik a SZÉP-kártyához, tehát ugyanolyan kedvezményes, mint a SZÉP-kártyára adott juttatások – mondta.

A miniszter értékelése szerint a támogatás jelentős lépés az ingatlanok értékének növekedéséből következő lakhatási nehézségek leküzdéséhez.

Gulyás Gergely jelezte: a kormány ígéretének megfelelően folytatja a pedagógusbéremelést. Úgy fogalmazott: „nagy lépést tettünk ebben az évben, és szintén nagy lépést fogunk a jövő évben tenni annak érdekében, hogy a pedagógusok is a hivatás fontosságának megfelelő bérekhez juthassanak”.

Ugyancsak fontosnak nevezte a béremelést az idei árvíz időszakában is bizonyító vízügyi ágazatban, közölve, az ágazatban dolgozók mintegy 30 százalékos béremeléssel számolhatnak.

A miniszter végül fontosnak nevezte az éppen zajló nemzeti konzultációt, amelytől azt várják, hogy igazolja vissza a kormányzati célkitűzéseket amelyeket a költségvetés tartalmaz.

Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatása szerint 2025-ben több mint 300 új beruházás indul majd, melyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint lesz.

Az induló beruházások közül kiemelte Debrecen-Nyíregyháza vasúti vonalszakasz fejlesztését, a 4-es számú főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négynyomúsítását, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Óbudai Egyetem új campusának kialakítását, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely fejlesztését, Debrecen víziközmű-fejlesztését, a Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztését, a szigetközi vízrendezési feladatok végrehajtását, az Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztését és a karcagi települési szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését.

Ezek mellett csaknem 770 milliárd forintot fordít a kormány jövőre a már befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházást adnak át a következő évben, melyek összköltsége meghaladja a 4200 milliárd forintot.

Gulyás Gergelyt kérdezték arról, hogy egy kiszivárgott hangfelvételen Magyar Péter, saját követőiről beszélve, azt mondja, hogy „büdösek az emberek és a szájuk”. A miniszter nyilvánvalónak nevezte, hogy a Tisza Párt és személyesen Magyar Péter „mélyen megveti és lenézi a saját választóit”. A magyar politikától ez eddig idegen volt, a pártok tudták, hogy a választók bizalmának megszerzése a legfontosabb – emelte ki.

A választók akaratának tiszteletben tartása a demokrácia alapja, ehhez képest egy olyan jelenséggel találkozunk, hogy valaki lenézi és megveti a saját választóit is – szögezte le.

Egy újabb kérdésre megismételte, hogy a politikában való részvétel alapvető feltétele a választók iránti tisztelet, mert máshogy nem lehet kiérdemelni a bizalmukat. Hozzátette, nem irigyli azokat a szerkesztőségeket, ahol „a Tisza párt ajnározását és Magyar Péter védelmét adták feladatba, nehéz lehet most ott cikket írni és sokan vannak, akik ilyen nehéz körülmények között dolgoznak”.

Arra, hogy Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője is készített hangfelvételeket, miközben a Tisza Pártban is készült hangfelvétel Vogel Evelinről, Gulyás Gergely azt mondta, hogy ennél a pártnál az a gyakorlat, hogy a családban, munkában, kocsiban, kávéházban is felveszik egymást, és akiket felvesznek, azok is felveszik azt, aki felveszi őket.

Ez a fajta egészen abszurd működési gyakorlat távol áll azoktól a normális keretektől, amit becsületes, normális emberek között megszokhattunk – fogalmazott.

Kikérték a véleményét arról is, hogy egy felvételen Magyar Péter „trágár, illetlen jelzőkkel illeti” saját munkatársait. A miniszter azt felelte, hogy ha valaki a „saját EP-listáján Soros-ügynököket” helyez el, és saját maga is így minősíti őket, akkor vagy neki, vagy a Soros-ügynököknek kell lemondani.

Hozzátette, azt tudtuk meg, hogy idegen érdekek képviselői ülnek az EP-ben a Tisza Párt soraiban, és ezt nem mástól tudtuk meg, mint a pártelnöktől. Az, hogy még le is hülyézi, idiótának nevezi, alkalmatlannak tartja őket, „egymás közt beszéljék meg” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, az ország érdeke, hogy kormányon és ellenzékben is olyanok képviseljék Brüsszelben, akik minden belpolitikai vita ellenére képesek valamelyest megjeleníteni a magyar érdeket. Azt hittük, hogy a Momentum távozásával előre léptünk, ehhez képest most megtudjuk, hogy Magyar Péter saját elmondása szerint Soros-ügynököket juttatott az EP-be – jelentette ki.

Az ellenzéki pártelnökkel való korábbi személyes ismeretségükre vonatkozó kérdésre azt felelte, volt, amiben egyetértettek Magyar Péterrel, volt, amin vitatkoztak, de „abban, hogy ő bolond, abban teljes volt közöttünk az egyetértés”.

A politikusnak feltették a kérdést, mit szól ahhoz, hogy a Tisza Párt szervezője, Raskó György „idős magyar emberek halálára spekulál”? Gulyás Gergely sajátos választási taktikának nevezte, ha a Tisza Párt úgy akar nyerni, hogy azt reméli, addig az idős emberek közül minél többen meghalnak. A miniszter hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság keretein belül kell politikát folytatni.

---

Kikérték véleményét arról is, hogy Magyar Péter szerint őt lehallgathatják, illetve a kormányzat a mesterséges intelligencia felhasználásával készített vagy készít majd róla lejárató anyagokat.

„Ezek az elmebajhoz tartozó megnyilatkozások” – szögezte le Gulyás Gergely. Erre egyszerűen semmilyen bizonyíték nincs, a kormány soha nem alkalmazott és soha nem is fog alkalmazni titkosszolgálatokat a politikai ellenfelek lehallgatásra – jelentette ki.

Feltette a kérdést, hogy minek ott felvételeket készíteni, ahol ha ketten beszélgetnek, ott mind a ketten felveszik egymást.

Gulyás Gergely azt is kijelentette, hogy Magyar Péter volt barátnője, Vogel Evelin soha semmilyen megbízást nem kapott a Fidesztől és erre vonatkozó szándék se merült fel soha. Hozzátette, a Fideszhez köthető vállalkozásokról sem tudja, hogy a nő azoknál bármilyen megbízást kapott volna, „de ezzel kapcsolatosan a sajtót olvasom én is és a sajtóban elhangzottak világos nyilatkozatok”.

Aki a választókról így beszél, annak az eddigi konszenzus szerint a politikában, a közéletben nem volt helye – jelentette ki Gulyás Gergely, amikor Magyar Péter nyugdíjasokat érintő szavairól kérdezték.

Arra, hogy a Tisza Párt elnökének állítása szerint a kormánynak van egy magán titkosszolgálata, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, nincs ilyen, Magyar Péter ezzel a kijelentésével eggyel gyarapította hazugságainak a számát. „A magyar kormánynak van egy rendes, alkotmányos keretek között működő titkosszolgálata, más titkosszolgálatunk nincsen” – szögezte le.

A Tisza Párt előnyét mérő közvélemény-kutatásoknak a miniszter szerint nincs nagy jelentősége, a közvélemény-kutatók ugyanis nem közvéleményt mérnek, hanem politikát próbának formálni.

A miniszter cáfolta a hírt, mely szerint a kormány rendelt egy a Magyar Péter, illetve Orbán Viktor miniszterelnöki posztra való alkalmasságát mérő közvélemény-kutatást.

A Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hackertámadásról Gulyás Gergely azt mondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium kiadott egy közleményt, abban minden benne van, amit az ügyről pillanatnyilag el lehet mondani. Hangsúlyozta, hogy egy ellenséges, külföldi, nem államhoz kötődő hackercsoport támadta meg az ügynökséget. Ott azonban semmilyen, a katonai struktúrára vonatkozó érzékeny adatot nem kezelnek, ilyenek nem kerülhettek hackerek tulajdonába – mutatott rá.

Egy másik kérdésre kijelentette: Magyarország nem fizet se zsarolóknak, se váltságdíjat követelőknek. Hangsúlyozta, a vizsgálat még folyik, de az eddigi jelentések alapján nem kerültek ki nagy érzékenységű katonai adatok. Sok titkosított adat van az ügynökségnél, zajlik a felmérése annak, hogy pontosan mi, milyen mértékben károsodott, illetve milyen adatokhoz juthattak hozzá – mondta.

Újabb kérdésre válaszolva Gulyás Gergely megismételte: a megszerzett adatok között vannak titkosított adatok, beszerzési adatok, de igazán érzékeny, a honvédelemre, katonai struktúrára, felépítésre vonatkozókat nem tartalmazott a védelmi ügynökség megtámadott nyilvántartása.

A nemzetbiztonsági rendszerünk, ahogy a világ többi nemzetbiztonsági rendszere is, folyamatos támadás alatt áll. Amit most támadást ért, az nem a rendszer „immanens tartalma vagy a magja”, tehát a legvédettebb államtitkok nem kerülhettek ki – jelentette ki.

A minisztert kérdezték arról, hogy milyen kétoldalú gazdasági csomag készülhet Magyarország és az Egyesült Államok között. Gulyás Gergely csak annyit erősített meg, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény amerikai ratifikációja ennek részét képezi. Hozzátette, egyelőre nem tud többet mondani, de a cél, hogy az Egyesült Államok és Magyarország is nagyon jól járjon a megállapodással.

Hangsúlyozta, az ellátásbiztonságot azt szolgálja, hogy minél több forrásból lehessen beszerezni energiahordozókat. Ha pedig több forrás is rendelkezésre áll, akkor „árérzékenyek vagyunk”, ha tudunk venni olcsóbban vagy annyiért, amennyiért most veszünk, akkor bárkitől szívesen vásárolunk – jelentette ki.

Egy másik, az amerikai-magyar kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter hangsúlyozta: „komoly együttműködéssel” a gazdaság terén az addigi jó együttműködést is felül lehet szárnyalni.

Az amerikai cégek mindenféle kormányzati nyilatkozat ellenére eddig is racionálisan és érdemalapon kezelték Magyarországot, ezért a velünk nyíltan ellenséges, kettős adóztatást felmondó, annak ratifikációját megígérő, majd a saját szavát megszegő amerikai adminisztráció politikája ellenére az amerikai befektetők számára az elmúlt években is igen vonzó befektetési környezet volt Magyarország – mondta.

Az orosz-ukrán háború kapcsán megemlítette, nem gondolják, hogy alapvetően tudják formálni az amerikai vezetés gondolkodását e téren, hiszen nagyságrendbeli különbség van a két ország között, de beszélnek azokkal, akik az új adminisztrációban vezető szerepet fognak játszani.

Azt is mondta: az amerikai elnöknek vannak olyan ígéretei, amelyek az európai gazdaságra negatívan hathatnak, és ennek következtében akár a magyarra is. Nekünk az a célunk, hogy olyan megállapodást tudjunk kötni az Egyesült Államokkal, amely jó egyébként Európának is, tehát nem Európa kárára vagy ellenére akarunk megállapodni – jelentette ki Gulyás Gergely. Erre szerinte „nagy tér nyílik”.

Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: nagyon örült Donald Trump elnökké választásának, sokkal kevésbé érezte biztosnak az eredményt, mint a 2022-es választások estéjén. Külön öröm ilyenkor a CNN-t nézni, azokat az arcokat – jegyezte meg.

Egy másik kérdésre válaszolva jelezte: nincsen felhatalmazva arra, hogy elmondja, miről tárgyalt a magyar miniszterelnök Ukrajna kapcsán Donald Trumppal, vagy hogy mit tervez a megválasztott amerikai elnök.

Gulyás Gergely megemlítette: az Egyesült Államok leendő adminisztrációjának is lesz egy Kína-politikája, de a két vezetés közti baráti kapcsolat nem jelenti azt, hogy ugyanazt teszi a két állam.

Mi a magyar érdeket kell, hogy nézzük, és a magyar és az európai érdek is az, hogy kereskedjünk Kínával – fogalmazott, hozzátéve, a kereskedelem az Egyesült Államok érdeke is, hiszen nagyon nagy bajban lennének, ha Kína nem finanszírozza az amerikai államadósságot.

Hozzátette: kérdés, hogy egy esetleges új amerikai vámpolitika mit szolgál, azaz egy átmeneti volumencsökkentést vagy egy nagyobb kínai-amerikai megállapodás előkészítését; „én nem zárnám ki egyiket sem”, fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter arra is emlékeztetett: Trump azért volt kritikus a németekkel és Kínával szemben is, mert amerikai negatívum mutatkozott a két állammal kapcsolatos külkereskedelemben.

Gulyás Gergely hírlapi kacsának nevezte azt a lengyel sajtóértesülést, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén hivatalos volt Donald Trump megválasztott amerikai elnök egyik privát rendezvényére.

A miniszter véleményét kikérték arról, hogy a kormány reálisnak tart-e egy olyan békemagállapodást, ami nyitva hagyja Ukrajna számára a NATO-csatlakozás lehetőségét és garantálja az ukrán fennhatóság visszaállítását a kelet-ukrán területeken, illetve a Krímben. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a béke esélye ugrásszerűen megnőtt az amerikai elnökválasztás eredménye miatt. Hozzátette, különböző forgatókönyvekről lehet hallani, de ezeket nem lehet biztosra venni.

Saját helyzetértékelését ismertetve azt mondta, senki nem vitatja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen, és megsértette a nemzetközi jogot. Ezért nincs arról szó, hogy az oroszok által elfoglalt térségeket orosz területként elismerjék – tette hozzá.

Ettől még van egy katonai realitás, és ha igaz, amit a katonai szakértők többsége mond, hogy az idő Oroszország pártján áll, akkor Ukrajnának is a béke az érdeke. Ez csak akkor lenne másként, ha a NATO katonailag beavatkozna, de ezt a Biden-adminisztráció is elutasította – tette hozzá.

A legfontosabb kérdés az, hogy Ukrajna egy fegyvernyugvás vagy béke esetén milyen biztonsági garanciákat tud kapni arra, hogy Oroszország a későbbiekben nem támadja meg újra, és „nem jön tovább” – mutatott rá.

Gulyás Gergelyt kérdezték arról, hogy szerda este Brüsszelben antifa tüntetők megtámadták a Hír TV tudósítóját. Azt felelte, hogy Brüsszel biztonsági és szabadságproblémákkal küzd. Ott, ahol a konzervatív pártok rendezvényét betiltják, és ezt maga a főpolgármester rendeli el, „ott ne csodálkozzunk azon”, ha az újságírók sem működhetnek szabadon – mondta. „Brüsszel ma nem a szabad világ része” – jelentette ki a miniszter, aki minden újságírók ellen elkövetett erőszakot elítélt.

A minisztert kérdezték arról, hogy mi lehet az oka annak, hogy így elhúzódik Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt meghallgatása, amire Gulyás Gergely azt felelte, hogy az a „közismert magyargyűlölet, ami az Európai Parlamentet jellemzi”.

A német kormányválságról azt mondta: a válságnak nem lehet jó hatása a magyar gazdaságra, egy új kormánynak azonban igen. Hozzátette, szinte bizonyossá vált, hogy előrehozott választás lesz Németországban, és a legnagyobb valószínűséggel az mondható, hogy a CDU/CSU lép koalícióra a szociáldemokratákkal. Ennek pedig lesz hatása az európai gazdaságpolitikára – közölte a politikus, aki hangsúlyozta, biztos abban, hogy a CDU/CSU által vezetett kormány gazdaságpolitikája jobb lesz, és ez kihat a magyar gazdaságra is.

Közlése szerint a múlt heti uniós csúcson nem döntöttek a klímapolitikai célok változtatásáról, de egy zöldek nélküli, „a gazdasághoz közelebb álló” német kormány felállása új helyzetet jelent majd, és a kérdésről lehet beszélni.

Olyan baromságot csak Brüsszel tud csinálni és az európai politika, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának egyes számítások szerint nyolc, más számítások szerint kevesebb, mint hét százaléka jön Európából, Kína és az Egyesült Államok közel a felét, több mint negyven százalékát adja együtt, és ehhez képest úgy versenyzünk velük, hogy tönkretesszük a saját gazdaságunkat a kibocsátás-csökkentés érdekében, nem egyeztetve a két másik nagyhatalommal – fogalmazott.

Az Amszterdamban megtámadott izraeli futballszurkolók esetére reagálva azt mondta, hogy az európai antiszemitizmus oka nem az Izrael által folytatott háború, hanem a bevándorlás. Ahol a bevándorlásra nem mondtak nemet, ott az antiszemitizmusnak nem tudnak gátat szabni – érvelt a miniszter.

Hozzátette, hogy ezért vannak veszélyeztetett helyzetben a zsidó közösségek Nyugat-Európában, és ezért nincsenek veszélyben Közép-Európában, amin belül Magyarországon vannak a legnagyobb biztonságban.

A bevándorlást eddig senkinek sem sikerült úgy menedzselnie, hogy az ne járjon együtt az európai kulturális hagyományok elutasításával. Látható, hogy a bevándorlás külön jogrendszert, antiszemitizmust, az európai családjog elutasítását, durva és agresszív homofóbiát eredményez Európában – fogalmazott.

A miniszter közölte: a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban járt a héten, ahol garanciákat ígértek és adtak neki arra, hogy a jogszabály esetleges várható módosítása a magyar nyelvhasználatot semmilyen területen nem fogja érinteni. Hozzátette, ezt a kormány figyelemmel kíséri és számon is kéri.

Gulyás Gergely elmondta: a magyar-szlovák nyelvtörvényvitában garanciának a politikai vezetők által adott garancia tekinthető; „ennél többet nem tudnak pillanatnyilag felmutatni, de ez nem kevés”.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen jogkorlátozó gyakorlat ellen fel fog lépni a magyar kormány, a nemzetközi vitákban eddig is rendelkezésére álló eszközeikkel.

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez – jelentette ki. Hangsúlyozta, Magyarország érdeke, hogy a szomszédos államot, benne Erdélyt és az ott élő magyar közösséget ne válassza el szárazföldi határ tőlünk.

Egy másik kérdésre beszélt arról, nem először merül fel, hogy úgy alakítsák át Székelyföld közigazgatását, hogy a magyar közösségeket elvágják egymástól és olyan közigazgatási egységeket hozzanak létre, ahol a magyar többségből magyar kisebbség lesz.

Közölte, a magyar kormány a leghatározottabban fel fog lépni az ilyen tervek ellen, de ez egyelőre csak egy javaslat. Ez ellen – folytatta -, a leginkább az erdélyi magyarok tudnak fellépni: december 1-jén el kell menni szavazni, és ha az RMDSZ erős képviselettel kerül be a törvényhozásba, akkor ezek a tervek lekerülnek a napirendről.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Erasmus- és a Horizont-programról kérdésre válaszolva azt mondta, egy olyan uniós szabály alapján, amely a korrupció megelőzését szolgálja, sok mindent lehet mondvacsinált indokokkal egy országtól elvenni, de az Erasmus-ösztöndíjat nem. Talán az egyetemistákat nem vádolják azzal, hogy ellopják a saját ösztöndíjukat – hangoztatta Gulyás Gergely.

Hozzátette: jogi alapja az eljárásnak nincs; a jog már nem számít Brüsszelben, hatalmi akarat van, a motiváció pedig a magyargyűlölet, ezért van az, hogy néhány Európán kívülről érkező hallgatónak biztosítják az Erasmus-ösztöndíjat, a magyaroknak pedig nem.

Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta, a kormány nem nézte tétlenül az egész „Erasmus-cirkuszt” és létrehozta a Pannónia-ösztöndíjprogramot és a HU-rizont-programot. Rámutatott, mindkettőnek az a célja, hogy a magyar egyetemi hallgatók ne érezzék az Európai Bizottság eljárásának hátrányát. Közölte, a Pannónia-program 10 milliárd forintos keretösszegből működik 2024-től, ebben a félévben várhatóan közel háromezer hallgató csatlakozik hozzá, több mint 1600-an már biztosan utaznak, nyolcszázan már kint vannak, 1500-2000 pályázat van folyamatban.

A bírák, ügyészek béremeléséről a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az igazságügyi miniszter arra kapott felhatalmazást a kormánytól, hogy egyeztessen az Országos Bírói Tanáccsal (OBT), az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és a Kúriával, és egy olyan többéves bérmegállapodást érjen el, amely mindenki számára elfogadható. Én úgy tudom, ennek a kapujában vagyunk – fogalmazott.

Gulyás Gergely hozzátette, ha ez a megállapodás megszületik, az három éven keresztül kiszámítható és jelentős bírói béremelést fog jelenteni. 2027. január 1-jére több mint ötven százalékkal megemelkednének a bírói bérek nagyjából arányosan – közölte, jelezve, ehhez annyi kell már csak, hogy az OBT, az OBH és a Kúria visszajelezzen, hogy rendben van, és akkor ennek megfelelően módosítják a jövő évi költségvetést.

Kitért arra, hogy az igazságügyben dolgozó nem bíráknak „egészen tragikusan rossz fizetése” van, náluk egy nagyobb emelés lenne.

Gulyás Gergely a nyugdíjakról szólva megemlítette: tavaly is meghaladta az inflációt a nyugdíjemelés mértéke, a trend fenntartása a szándékuk, ezért is állandósítják és emelik törvénybe a 13. havi nyugdíjfizetést. Hozzátette: 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetén pedig nyugdíjprémiumot fizetnek.

A forintárfolyamról Gulyás Gergely azt mondta, hogy a jegybanknál érdemes árfolyamügyben érdeklődni. A kormánynak nincs árfolyamcélja, az viszont célja, hogy túlzottan hektikus, gyors árfolyammozgás ne legyen – emelte ki.

Arra a felvetésre, hogy a jövő évi büdzsé tervezete 397,5 forintos euróárfolyammal számol, a miniszter megjegyezte: egyelőre hatályba sem lépett a költségvetés, ám „ha megnézzük az elmúlt egy év árfolyamát, akkor ez többnyire egy reális becslés”.

A lakhatási szegénységről készített Habitat-felmérésről szólva a miniszter megemlítette, ha kizárják a képből azokat a civil szervezeteket, amelyeket Soros György pénzel, alig marad olyan kutatás, amely elítélőleg ír Magyarországról.

Hangsúlyozta: az európai uniós szegénységi jelentés szerint 2010 óta 35-ről 10 százalékra csökkent a veszélyeztetettek aránya; szerinte ennél valószínűleg többen élnek a mindennapi értelemben vett szegénységben Magyarországon, ezért van még teendője a kormányzatnak.

Ha ennek a kormánynak van nehezen elvitatható teljesítménye, akkor az az, hogy ma Magyarországon 1 millió 100 ezer emberrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a kormányváltáskor – mondta.

Gulyás Gergely arra is kitért: a kormányzat 21 pontos gazdasági tervének egyik leghangsúlyosabb eleme a lakhatási program; a felújítási és a ma bejelentett kedvezményes támogatási program „kézzelfogható és gyors segítséget” jelent.

A fejlesztési források elosztásáról szólva Gulyás Gergely felidézte: vannak olyan térségek, amelyek 2010-ben kifejezeten leszakadtnak tekinthetőek voltak, ám a legfejlettebbek közé léptek az állami beruházási politika miatt; példaként Debrecent és Nyíregyházát említette.

Hangsúlyozta: sikerült mérsékelni az országon belül a kelet-nyugati különbséget, ám napjainkban a másik irányú különbség a számottevő, ezért „a beruházásokat most délre kell irányítani”, biztosítva azt is, hogy a gazdagabb, jobban teljesítő térségek cégei is elérjék az igénybe vehető segítséget.

Arra felvetésre, hogy Magyarországon volt az elmúlt napokban a legdrágább az áram Európában, Gulyás Gergely közölte: az éppen rögzített árfolyamon sem a vállalkozások, sem a magánszektorban senki nem vásárol energiát, tehát érdemben álhír, hogy Magyarországon a legmagasabb az áram ára. Ezzel szemben valójában az EU-n belül a magyar lakosságnak kell a legkevesebbet fizetnie az áramért.

Az orosházi síküveggyár kapcsán azt mondta, hogy a kormány alapos vizsgálatot folytat azt megelőzően, ha egy vállalkozásnak segíteni próbál, de ennek feltétele, hogy az érintett kérje a segítséget. Ez a cég 2022 óta úgy csökkenti folyamatosan a termelését, hogy még a helyi városvezetőknek sem adott tájékoztatást a vállalat helyzetéről és a munkavállalók sorsáról, és semmilyen olyan eszközzel nem élt, amire lett volna lehetőség. Ha nem érkezik megkeresés, akkor a kormány nem tud segíteni – szögezte le.

Amikor Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökké kinevezéséről kérdezték, Gulyás Gergely azt közölte, szeptemberben, a kötcsei találkozó utáni Orbán Viktor-bejegyzésből „bizonyos következtetéseket le lehet vonni”, de hivatalos bejelentést erről is a miniszterelnök tesz majd.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott: stabil, kiszámítható monetáris politikát, csökkenő kamatokat, minél stabilabb forintárfolyamot vár a kormány az új jegybankelnöktől.

Arról a sajtóhírről, hogy Vitézy Dávid korábban „felajánlkozott” a kormánypártnak, úgy nyilatkozott: a politikus 2022-ben ennek a kormánynak az államtitkára volt, az azóta folytatott, sok szempontból rendkívül kritikus politikája dacára „nem állt távol a Fidesztől”. Ha az a kérdés, hogy jelentkezett-e Vitézy Dávid a Fidesznél főpolgármester-jelöltnek, akkor a válaszom az, hogy nem – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, „nem tudom, hogy mit ért Lázár János bejelentkezés alatt”.

A Diákvárosról szólva leszögezte, évek óta ismert, hogy a Fudan Egyetem-projekt megállt, és egyelőre nincs reális esély a folytatására, ugyanakkor a nagy, értékes és a fővároshoz viszonylag közel lévő beépítetlen terület nagyszerű helyszín a diákvárosnak.

A kormány irodaházvásárlásáról szólva közölte: nem tud a sajtóban megjelent drágulásról. Azt mondta: két nagy irodaház jön létre, a kormány a legnagyobb független intézetekkel validáltatja az árakat. Megjegyezte: a kormány 60-70 milliárd forint bérleti díjat fizet irodákra, ennél biztosan jobb, ha létrejön egy kormányzati központ, amelyért nem kell bérleti díjat fizetni.

A budapesti olimpiarendezésről és egy esetleges ahhoz kapcsolódó fővárosi népszavazásról Gulyás Gergely kifejtette, hogy a budapesti választók megkérdezése nélkül aligha lehet olimpiát tartani, de amíg nem ismerik a feltételeket, addig nincs sok értelme annak, hogy az emberek döntsenek, ezért nem aktuális a kérdés.

Arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szerdán hitelesítette a népszavazási kezdeményezést december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról, a miniszter úgy reagált: ha ki lehet írni, akkor ki lehet írni, és ha a nép úgy dönt, akkor ezt tiszteletben kell tartani. Megjegyezte: a kormány örül, ha több munkaszüneti nap van, a Fidesz-kormány kettővel bővítette is a munkaszüneti napok számát, ugyanakkor minden munkaszüneti nap csökkenti a gazdasági teljesítményt.

Gulyás Gergely örül Szájer József visszatérésének a közéletbe, ugyanakkor jelezte, az egykori fideszes politikus cikkeket fog írni, közéleti eszmecserékben részt vesz, és nem akar újra politikusként vagy állami állásban dolgozni.

A minisztert kérdezték arról is, hogy a Pegasus-ügy során kiderült, korábban újságírókat hallgattak le. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a hivatása miatt senkit nem lehet lehallgatni, akkor lehet valakit lehallgatni, ha a magyar nemzetbiztonság érdekét sértő tevékenységet folytat.

Vitályos Eszter ismertette: hamarosan elindul a nemzeti konzultáció online kitöltésének lehetősége.