Gulyás Gergely: Jön a háborúellenes akcióterv

Háborúellenes akciótervről döntött a kormány – jelentette be Gulyás Márton.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az akcióterv részeként beszélt a háborús propaganda elleni fellépésről.

Kifejtette, fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá. Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.

Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány „annál egy kicsit jogállamibb megoldást” támogat – mondta. Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire „durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő” szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.

---

A miniszter közölte, a kormány döntött arról is, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Ismertetése szerint a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül.

Gulyás Gergely közölte, 2024-ben érdemben a bankadó mértéke nem változik; azt minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, amely nem növelte teljes állampapír-állományát. Ezt azzal indokolta, hogy sok bank kihasznált egy kiskaput, amely az állampapír-vásárlásra vonatkozott.

Elmondta, megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vetnek ki; annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan.

A miniszter azt mondta, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót nem csökkentik idén, annak mértéke változatlan marad.

Párbeszéd nélkül nem lesz béke

Európai és magyar szempontból is helyesnek nevezte a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós elnökség kezdetén békemissziót indított. Gulyás Gergely azt mondta, a háborús felekkel történő közvetlen párbeszéd nélkül a béke nem érhető el.

Kijelentette, Európában a nagy országokat háborús propaganda uralja, „valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok, a megcsonkított családok hangját is”.

„A békéhez elsősorban a nagyhatalmak tudnak hozzájárulni, a magyar miniszterelnök a háborús felekkel történő tárgyalás után ezért utazott Kínába, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon”

– ismertette Gulyás Gergely.

„Magyarország minden olyan országgal szeretne kapcsolatban lenni, amely hozzájárulhat a békéhez, szeretne minden olyan politikai vezetővel beszélni, aki tehet azért, hogy az öldöklés, a háború minél előbb megszűnjön és tűzszünet, béketárgyalás legyen”

– mondta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte, Magyarország tudja, hol a helye, az unió soros elnökeként is tisztában van azzal, hol a helye, nincs konkrét béketerve, mert azt csak a felekkel együtt lehet kidolgozni. „Abban biztosak vagyunk, hogy a párbeszédhez tűzszünet kell, mert nem reális eredményes tárgyalásokat folytatni mindaddig a békéről, amíg az egymással szemben álló felek ölik egymást a fronton” – fogalmazott.

Hozzátette, sokan kísérik gyanakvással, sőt sokan ellenzik a magyar békemissziót, és Magyarország politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak van kitéve, hogy álljon be a háborút támogatók sorába.

A miniszter szerint nehéz másként tekinteni az Európai Bíróság migrációval kapcsolatban hozott ítéletére, mint zsarolásra. Nincs olyan zsarolás, amely Magyarországot arra kényszeríti, hogy változtasson azon meggyőződésén, hogy minden politikai lépéssel a háború végét kell szolgálni – hangoztatta.

Értékelése szerint az elhúzódó háború rendkívüli veszélyeket rejt Európa egészére és Magyarországra nézve is. A háború árát életekben elsősorban az oroszok és az ukránok fizetik meg. De az ukrán hadseregben magyarok is szolgálnak, tehát Magyarország azon országok közé tartozik, amelynek veszteségei nem csupán a gazdaság területén vannak, de emberéletekben is kifejezhető – mondta.

Hozzátette: a háború gazdasági árát egész Európa megfizeti a közvetlen támogatásokban, de a háború hatással van az inflációra és a gazdasági növekedésre is.

A kormány figyelmezteti a kereskedőket

„A kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környező országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért”

– szögezte le Gulyás Gergely .

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest.

Ugyanakkor – tette hozzá – a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék – közölte.

A kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környező országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért

– szögezte le Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest.

Ugyanakkor – tette hozzá – a múlt heti KSH átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék – közölte.

A légiközlekedés szereplőitől is akciótervet vár a kormány

A kormány a légiközlekedésben tapasztalható késések miatt azt várja el a légiközlekedés valamennyi szereplőjétől, beleértve a HungaroControlt is, hogy készítsenek akciótervet, minden információt folyamatosan biztosítsanak az utasoknak, a földi kiszolgálás pedig radikálisan gyorsítsa a folyamatokat – szögezte le Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a fogyasztóvédelmi hatóságot az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően arra utasítja a kormány, hogy a lehető legszigorúbban járjon el a jelentős késések esetén, és szabjon ki jelentős bírságokat.

Jelezte: pillanatnyilag 12 hatósági eljárás van folyamatban 2024. június 21-e és július 1-e közötti járatindulások kapcsán.

Hozzátette: a késések több mint 60 százaléka a légitársaságok hibájára vezethető vissza, ezekben az esetekben kulcsfontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a légitársaságnak fájdalmas, komoly kárt okozó bírságot szabjon ki. Nem látunk más lehetőséget arra, hogy egész egyszerűen ne érje meg kockáztatni – hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely szerint a nyári időszak és a növekvő utasszám mellett előfordulhatnak késések, ez azonban nem ok arra, hogy sok órás késések legyenek, és különösen nem ok arra, hogy az utasok ne kapjanak meg minden információt, ami ahhoz szükséges, hogy el tudják dönteni, mit tesznek a repülő indulásáig. Hozzátette: azokat viszont, akik a repülőtéren vannak, maximálisan ki kell szolgálni és biztosítani kell nekik mindazt, ami a várakozás időszakában szükséges lehet.

Jelezte: számtalan rossz gyakorlat alakult ki, például a légitársaságok a kipakolásra, bepakolásra, illetve az utasok kiszállására, beszállására olyan kevés időt adnak, ami csak elméletileg elegendő az újrainduláshoz, ebből adódóan a délutáni időszakra már óriási késések alakulnak ki. Ráadásul – mutatott rá – az európai légiforgalom még a 2019-es rekordévnél is lényegesen nagyobb, emiatt ha egy járat időben nem tud elindulni, akkor sokszor nem 10-20 perc, hanem akár egy-két óra is lehet, amíg újra résidőt kap a felszálláshoz.

Hosszabbodik a korábbi babaváró kölcsönök gyermekvállalási határideje

A kormány két évvel, 2026. július 1-jéig meghosszabbítja a 2019 és 2021 között felvett babaváró kölcsönök esetében a gyermekvállalási határidőt – jelentette be a kormányinfón Vitályos Eszter.

A kormányszóvivő a döntést azzal indokolta, hogy a babaváró kölcsön 2019-es bevezetését követően több, előre nem látható, nem várt, nagy horderejű, vis maior jellegű negatív esemény következett be, mint a Covid-járvány, az ukrajnai háború vagy az energiaválság. A kormány úgy gondolta, hogy ez a magyar családok egészségügyi állapotát, életszínvonalát, foglalkoztatási helyzetét egyaránt hátrányosan érinthette, és ezzel jelentősen megnehezíthette a gyermekvállalási terveik megvalósítását is – tette hozzá.

Jelezte: a visszafizetési kötelezettség most júliusig pár száz, de év végéig akár több ezer családot is érinthet, akiknek lejárna az ötéves időtartam, de még nem született gyermekük, ezért a kormány úgy gondolja, hogy nagy segítség lesz nekik, ha a két évvel meghosszabbodik a gyermekvállalási határidő.

Egyszerűbbé vált a betegeknek az ügyintézés

Vitályos Eszter azt is bejelentette, hogy július elsején elindult az Egészségablak, egy országos egységes digitális időpontfoglaló rendszer, ami a járóbeteg szakrendelésekre való időpontfoglalásban segít.

A bevezetés fokozatos, eddig országszerte 4143 szakrendelés kezdte meg az időpontok publikálását, de hónapról hónapra bővül majd azon szakrendelők és szakrendelések listája, ahol már így is be lehet jelentkezni – tette hozzá, jelezve, hogy emellett továbbra is lehet majd személyesen vagy telefonon időpontot foglalni a szakrendelésekre.

Az új időpontfoglalási lehetőséget azért vezetik be, hogy egyrészt könnyebb legyen a betegeknek eljutni a szakrendelőkbe és kevesebb legyen a várakozási idő.

Az alkalmazást már több mint hárommillióan töltötték le, havonta 2,5 milliószor nyitják meg és több mint kilencmillió leletet töltenek le belőle, a július elsejei indulástól július 6-ig 504 lakossági foglalást regisztráltak – ismertette.

Rengeteg fejlesztés valósult meg az elmúlt hetekben

A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy az elmúlt két hétben több mint 11 milliárd forintért valósultak meg beruházások Magyarországon. Elmondta: 5 milliárd forint támogatásból megvalósult a Debreceni Egyetem pilot kutatólaboratóriumának fejlesztése, 2,5 milliárd forintból pedig közúti infrastruktúra és közlekedésfejlesztések történtek, új vasúti megálló épült Balatonszéplak-felsőn, és felújították a Balatonfenyvesi állomást is.

Sporttal kapcsolatos fejlesztések 2,3 milliárd forint értékben valósultak meg: Rétságon tanuszodát alakítottak ki, a Miskolci Egyetemen pedig nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas teniszcsarnokot avattak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva Orbán Viktor utóbbi napokban tett külföldi látogatásai kapcsán elmondta: a kijevi, moszkvai és pekingi utat is ott, a helyszínen hozták nyilvánosságra„, és ezt a gyakorlatot érdemes folytatni. Hozzátette: a kormányfő a találkozókat követő órákban az Európai Unió illetékeseinek ”pontos és alapos tájékoztatást adott az útjáról, és arról, hogy meglátása szerint mit tehet az EU a béketárgyalások elérése érdekében.

Gulyás Gergely közölte: Orbán Viktor magyar miniszterelnökként és az EU soros elnökeként járt Moszkvában, de nem az EU nevében tárgyalt, az pedig gyakorlat, hogy ha tagállami vezetők a közösségen kívüli ország vezetőjével tárgyalnak, áttekintik az adott ország és az unió kapcsolatait.

A nagy világpolitikai szereplőkön múlik, mikor lesz béke

Kiemelte: a nagy világpolitikai szereplőkön múlik, mikor lesz béke, ennek elérésében pedig nagy segítség, ha Kína az ügy mellé áll, ha pedig az Egyesült Államok is így tesz, akkor „nagyon hamar béke is lesz”; ezt a szempontot ajánlotta Pekingben Orbán Viktor a kínai elnök figyelmébe.

A miniszterelnök következő, washingtoni programjáról szólva a miniszter hangsúlyozta: a békemisszió keretében olyanokkal érdemes találkozni, akik a béke ügyét előre vihetik, és ebben segíthetnek. Arról, hogy Orbán Viktor találkozik-e az Egyesült Államok előző elnökével, úgy fogalmazott, Donald Trump „inkább tartozik ebbe a körbe, mint a jelenlegi adminisztráció”. Mindent a megfelelő időben – mondta.

Gulyás Gergely a magyar uniós elnökség első hetét sikeresnek értékelte, és reményét fejezte ki, hogy a kormányfő folytatja békemisszióját.

A békemissziót érő „brüsszeli támadások” szerinte enyhülhetnek, de ez leginkább a novemberi amerikai elnökválasztástól függ. Megjegyezte: amennyiben a helyzet nem változik, és republikánus győzelem születik, néhány héten belül nagyon sok európai vezető vallja majd magát békepártinak.

A jelenlegi helyzetben kevesen olyan bátrak mint Robert Fico – utalt a szlovák kormányfő nyilatkozatára, miszerint ha egészségi állapota lehetővé tette volna, jelen lett volna Orbán Viktor moszkvai útján.

Gulyás Gergely közölte: Orbán Viktor kijevi tárgyalásán ígéretek hangzottak el a kárpátaljai magyarok helyzetének javításáról, „legfeljebb magasabb szintről, mint korábban”. Megjegyezte: ha legalább a 2005-ig érvényben volt szinten garantálják ezeket a jogokat, az a két ország kapcsolatait érdemben javítja, ha nem, akkor ez akadálya lesz Ukrajna uniós csatlakozásának, „egy ponton túl a tárgyalások folytatásának is”. Magyarország eddig sem csak viszonossági alapon pártolta a nemzetiségi iskolákat, márpedig az ukrán őshonos nemzetiség – jegyezte meg.

Gulyás Gergely szerint jó esélyek vannak arra, hogy a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga csatlakozik a Fidesz által kezdeményezett Patrióták Európáért nevű európai parlamenti képviselőcsoporthoz. A csoport a szuverenitás kérdésében azonosan gondolkodó pártok közössége, amelynek már alakulásakor tíznél több tagja lesz, és lesznek még csatlakozók, így a parlament harmadik legnagyobb frakciója jöhet létre – mondta.

Véleménye szerint az új frakció létrejötte nem változtat az EP-n belüli többségi viszonyokon, de olyan lehetőséget, színpadot teremt, ahol kellő láthatóság mellett szólalhatnak meg azok az erők, amelyek Európában még valóban konzervatívok, és szemben állnak a háborúval, békét akarnak, emellett minden jobboldali szélsőséget elutasítanak, de azt is látják, hogy Európát ma a liberális és a baloldali szélsőségek fenyegetik.

A frakció alakuló létszáma várhatóan 80-90 képviselő között lesz, az alakuló ülést hétfőn tartják – közölte a miniszter, aki egy másik kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) nem lesz a pártcsalád része.

A francia választások eredményét Gulyás Gergely úgy kommentálta: tiszteletben kell tartani a francia választók akaratát, és gratulálni kell a győztesnek, még akkor is, ha nincs egyértelmű győztes. Az látszik, hogy egy háromosztatú parlament jött létre, ahol a kormánytöbbség megteremtése sem lesz könnyű – tette hozzá.

A védelmi hozzájárulásra vonatkozó kérdésre kifejtette, az idén közel 400 milliárd forintos bevételt jelent. Minden ezzel kapcsolatos szabályozás a héten megjelenik, a szabályok augusztus 1-jétől lesznek érvényesek.

A tranzakciós illeték változását ismertetve elmondta, az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik 0,3 százalékról, és fizetési műveletenként 20 ezer forintra emelkedik az eddig 10 ezer forintos plafon. Készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,95 százalékra emelkedik 0,6 százalékról, és megmarad az a szabály, hogy 150 ezer forintig mindenki költségmentesen vehet fel pénzt – részletezte, hozzátéve, hogy a konverziós ügyletek esetén bevezetendő kiegészítő illeték mértéke 20 ezer forintos limit mellett 0,45 százalék lesz.

Jelezte azt is, hogy a nemzetgazdasági, illetve más tárcák is folytattak egyeztetéseket az érintettekkel az intézkedésekről, nem érte őket meglepetésként a döntés.

A kormány nem vezeti ki a rezsistopot – jelentette ki a miniszter, akit arról is kérdeztek, hogyan érinti a rezsialapot, hogy a védelmi alapba irányítja át a kormányzat az energiaszektorra kivetett, nem módosuló különadókat. A miniszter az üzemanyagok adóterhének csökkentéséről úgy nyilatkozott: arra – részben uniós szabályok miatt – idén nem lehet számítani.

A háborús propagandát folytató pártokkal és médiumokkal kapcsolatos szabályozást az igazságügyi miniszternek legkésőbb szeptemberig kell kidolgoznia – közölte.

A benzinárral kapcsolatban jelezte, a héten a nemzetgazdasági tárca tárgyal az üzemanyagforgalmazók képviselőivel és reméli, hogy sikerül majd megállapodásra jutniuk, és nem kell határidőt szabni. A kormánynak vannak szabályozási eszközei, de ezekkel csak végső esetben kíván élni – jegyezte meg.

Közölte, a piackorlátozó intézkedéseket nagyon óvatosan érdemes alkalmazni, de vannak olyan termékek, amelyek a magyar családok mindennapi megélhetése szempontjából fontosnak.

Arra a kérdésre, a kormány hogyan tud érvényt szerezni annak, hogy a légitársaságok megfelelően bánjanak az utasokkal, azt mondta: a bírság elrettentő hatásában hisz. A példaként említett 40 órás csúszást, ami gépmeghibásodás miatt történt, úgy értékelte: az semmiben nem menti a légitársaságot. Szerinte ilyen esetben egy-két órás csúszás elfogadható, ami alatt új gépet állítanak üzembe, de az nem megoldás, hogy két napig nem indul el egy repülőgép.

Minden ilyen esetben visszatartó erejű, több tíz-, vagy százmilliós összegű bírságot kell kiszabni – összegzett.

A légiirányítás alacsony létszáma és a késések közötti összefüggést firtató felvetésre azt mondta: jelentős létszámbővítés volt, de ennek ellenére akciótervet várnak a HungaroControltól, amelynek tevékenységét értékelnie kell a kormánynak.

Elrendelték a főpolgármester-választás szavazatainak újraszámlálását

Arról, hogy a Kúria elrendelte a főpolgármester-választáson leadott szavazatok újraszámlálását, Gulyás Gergely azt mondta: minden adott ahhoz, hogy ezt átlátható módon, a közbizalmat megőrizve és megerősítve végezzék el a választási szervek.

Ha több mint 800 ezer szavazatot leadnak, és van 41 szavazat különbség a két jelölt között, akkor valószínűleg a világon mindenhol, ahol demokrácia van, ezt újraszámolnák; minél liberálisabb a demokrácia, annál inkább – fogalmazott.

Szerinte a június 9-i választások egyik tanulsága, hogy egységessé kell tenni a visszalépett jelölt szavazólapról törlésének mikéntjét, illetve rögzíteni kellene, milyen különbség esetén kell automatikusan újraszámlálni a voksokat.

Azt, hogy a 2026-ig tervezett DK-MSZP-Párbeszéd összefogás szétesett, úgy kommentálta: az MSZP és a Párbeszéd esett szét és miután nincsenek, nehéz velük összefogni.

A miniszter Magyar Péter diszkóbotrányáról azt mondta: ez a magatartás nemcsak közszereplőhöz méltatlan, hanem minden jóérzésű embertől távol áll.

Arról a felvetésről, hogy Magyar Péter a „brüsszeli mentelmi joga mögé bújik”, úgy vélekedett: az Európai Parlament szabályai nem térnek el a magyarétól, azaz a mentelmi jogról lemondani bűncselekmény esetén nem lehet, azt az EP adhatná ki. Magyar Pétert az elmúlt hetekben ugyanakkor nem úgy ismerték meg, mint aki igazat mond és betartja a korábbi ígéreteit. Felidézte, a politikus azt ígérte a választási kampányban, hogy nem veszi fel a mandátumát és nem megy ki Brüsszelbe, de végül nem ez történt, Brüsszelbe ment és képviselő lett. Az a kérdés, miért történt így: bár az EP-képviselők jól keresnek, de nem zárható ki, hogy a fő szempont, a mentelmi jog volt az esetében – mondta.

Gulyás Gergely a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésre vonatkozó kérdésre azt mondta: az amerikaiak bölcsességére kellett volna hagyatkozni, és a Nemzetközi Büntetőbírósághoz soha nem csatlakozni. Hozzátette: sok értelme a kilépésnek sincs, hiszen Magyarország nem hirdette ki az egyezményt, így joghatálya nincs. Hangsúlyozta: egy olyan bíróságra a nemzetközi közösségnek semmi szüksége nincsen, amely politikai alapon dönt.

Arról is kérdezték a minisztert, hogy egy Fejér megyei iskolában egy pedagógus hónapokon át verbálisan bántalmazott egy kilencéves diákot, de a szülők igazgatóhoz, tankerülethez való fordulása eredmény nélkül maradt. Elmondta: anélkül, hogy az ügyet részleteiben ismerné, mindenkinek a felelősségét vizsgálni kell, akihez ez az információ eljutott és nem tett semmit.

A koronavírus újabb variánsának terjedéséről a miniszter úgy nyilatkozott: az nem hasonlítható össze az eredeti Covid-vírussal, annál jóval enyhébb lefolyású, így nem indokolt külön intézkedések bevezetése.

A Bogányi-zongorák vásárlására vonatkozó felvetésre elmondta: információi szerint arról kellett dönteni, hogy a gyártóinak, akiket az elmúlt évek megrendelés-kiesései miatt a bezárás fenyegetett, megsegítik azzal, hogy a magyar állam vásárol ilyen zongorákat a hazai koncerttermekbe. Ő ezt nem tartja rossz döntésnek.

Kérdezték arról, miért kapott két hónapon belül magyar állampolgárságot Hilarion metropolita, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzója, akit szexuális zaklatással vádolnak. Gulyás Gergely közölte, hogy aki állampolgárságot kap, az a lehető legalaposabb nemzetbiztonsági átvilágításon esik át, ugyanakkor a magyar állam eddig és ezután sem fog az állampolgársági nyilvántartásról tájékoztatást adni.

Gulyás Gergely a labdarúgó Európa-bajnokságról is kapott kérdést, szerinte a spanyolok nyerik a tornát.