Hirdetés
Korábban írtuk

A miniszter elmondta: komoly gazdasági hatásai vannak az orosz-ukrán háborúnak mindenhol a világon, inflációs rekordok dőltek meg az Egyesült Államoktól Nyugat-Európáig. Közép-Európában is a rendszerváltozást követő évek inflációs rekordjai óta nem látott magas az infláció – jegyezte meg.

Amíg tart a háború és szankciók vannak, addig infláció is van – mondta. Hozzátette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy év végére egyszámjegyű legyen Magyarországon az infláció, ehhez pedig sok tényezőnek kell együttesen hozzájárulnia.

A miniszter jelezte azt is, hogy figyelik a nagy élelmiszerláncok árpolitikáját.

Gulyás Gergely üdvözölte a jegybank alelnökének azon nyilatkozatát, hogy a Monetáris Tanács jövő héten dönthet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről. Ez az első kedvező jel, ami az infláció csökkenése irányába mutathat – tette hozzá.

A politikus az egész világ érdekének nevezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) semmiképpen ne keveredjen bele az orosz-ukrán háborúba, mondván, akkor az világháborúvá válna és atomháborúhoz vezetne.

Gulyás Gergely elmondta, több százezren haltak meg a háborúban, és azt látják, mindkét oldalon egyre több fegyver kerül a frontra, ami azt vetíti előre, hogy a háború beláthatatlan ideig elhúzódhat.

Hozzátette: sugárzó anyagot tartalmazó fegyverek is megjelentek, néhány nyugati ország szegényített urántartalmú fegyvereket is szállít, az oroszok pedig nukleáris bombákat tesztelnek.

A magyar kormány továbbra is azt hangsúlyozza minden nemzetközi fórumon, hogy a háború nemzetközi jogi megítélésében az egyetértés teljes körű, ahogy a humanitárius kötelezettségek teljesítésében is – mondta.

Közölte, a gazdasági segítségnyújtásban ugyan felmerülnek kérdések, de Magyarország eddig is segítette Ukrajnát és ezután is kész segíteni.

Gulyás Gergely azt mondta, felelőtlenek azok a lépések, amelyek a konfliktust eszkalálják, a háborút meghosszabbítják, mind a nyugati, mind a keleti országok bevonódását segítik elő, hiszen az atomháború kockázatával járnak.

Kijelentette, a magyar kormány tántoríthatatlanul a béke pártján áll, nem szállít fegyvereket és nem engedett át az ország területén fegyverszállítmányt a háborús felek irányába, ezen nem is fog változtatni.

A kormány mérsékelni kívánja a gazdák kárát a tavalyi aszály miatt, ezért idén ingyenes lesz a mezőgazdasági öntözés – folytatta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte: az öntözés költségeit a kormány átvállalja.

Megjegyezte: tavaly egyedülállóan nehéz évet okozott az időjárás a mezőgazdaságban, idén azonban egyelőre kegyes volt a gazdákhoz.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány huszonöt termékkörre rendelt el behozatali tilalmat Ukrajnából – köztük a repcére, a napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, valamint egyes húsfélékre – június 30-ig. A más országokból behozott termékekre pedig kötelezővé tették az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerbe való bejelentést.

Tranzitszállításokra továbbra is van lehetőség. A hatóságok zárral látják el a határon a szállítmányokat, amelyeket elektronikus eszközökkel és járőrökkel is nyomon követnek – ismertette.

Emlékeztetett: még az Európai Bizottság is azzal érvelt, hogy az ukrán gabonának Afrikát megsegítendő kell kijutnia Ukrajnából, ehhez képest a magyar agrárpiacot teszi tönkre. Úgy tűnik, Brüsszel is hajlandó konkrét javaslatot elfogadni a piaci nehézségek kezelésére – jegyezte meg.

Magyarország szívesen segít Ukrajnának, de a szolidaritás korlátja, hogy a magyar gazdaságot, különösen a mezőgazdaságot ez nem teheti tökre.

Elmondta: a kukorica behozatala hétezer százalékkal, a búzáé pedig ezer százalékkal nőtt 2021 és 2022 között. Ez különösen az ukrán határ menti országokban tette tönkre a mezőgazdaság értékesítési csatornáit. Minőségi kifogások is vannak az Ukrajnából érkező gabonával szemben, így pusztán azt vizsgálni, hogy a tilalomnak árfelhajtó hatása lehet, nem érdemes – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A kormány döntött arról, hogy a mikrovállalkozások számára az átlagfogyasztás felett 165 forintról 70 forintra csökkenti a kilowattóránkénti áramárat – közölte. Elmondta: a korábban egyetemes szolgáltatásra jogosult mikrovállalkozások esetében az átlagfogyasztásig eddig is kedvezményes tarifát érvényesített a kormány, azonban e felett 165 forintot fizettek ezek a cégek kilowattóránként. Ezt most – a lakossági piaci árral megegyezően – 70 forint/kilowattórára csökkentik.

A csökkentés a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, és legfeljebb 2 millió euró árbevételű mikrovállalkozások számára komoly segítséget jelent, az intézkedés a gazdaság működését, a kisvállalkozások nyereségességét jelentős mértékben elősegíti – hangsúlyozta a miniszter.

A kormány a rezsicsökkentés politikáját fenntartja, nagyon sokat tettünk és sokat fizetünk azért, hogy a lakossági fogyasztás az átlagfogyasztásig továbbra is változatlan áron történjen, ez közel 1500 milliárd forint idén – ismertette. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a gazdaságnak se kelljen elviselhetetlen terheket fizetnie és leginkább a kisvállalkozások működése függ az energiaáraktól.

A kormány az árak letörése érdekében új eszközt vezet be legkésőbb július 1-jétől: akciók meghirdetésére fogja kötelezni a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedelmi láncokat – közölte a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra elmondta: az inflációs adatok javulása a kormány intézkedéseinek köszönhetően már látható, de a kabinet az árak letörése érdekében egy új eszköz bevezetéséről döntött görög és francia példákat megvizsgálva.

Az alapvető élelmiszereket 20 kategóriába sorolják, ilyen lehet például a baromfihús, a sajt vagy a kenyér, a péksütemény, a zöldség, a gyümölcs és a felvágott. Az érintett kereskedelmi egységeknek valamennyi kategóriában egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább tíz százalékkal olcsóbban kínálni – ismertette.

Az akciókra hetente kell kijelölni a termékeket. Az akció nem vonatkozhat árstopos termékre. Az intézkedés várhatóan a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszerláncokat érinti majd, a legkisebb boltokra nem vonatkozik – közölte a kormányszóvivő. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van, a tervek szerint az intézkedés legkésőbb július 1-jén lép életbe. Ha ennél előbb bevezetik, akkor még mindképpen életben lesz az árstop – magyarázta.

„Nem cél, hogy az élelmiszerláncok éppen ezekben időkben érjék el történetük legnagyobb nyereségét, nincs helye ebben a nehéz időkben a nyerészkedésnek” – fogalmazott.

Közölte azt is: szintén legkésőbb július 1-jétől lép életbe a fogyasztóvédelem és gazdasági versenyhivatal közös online árfigyelő rendszere, amely fokozza a versenyt és megakadályozza a túlárazást, hiszen a fogyasztók össze tudják majd hasonlítani az árakat.

Jelezte: az árstopok bevezetése óta több mint 6000 üzletet ellenőriztek a hatóságok és amíg marad az árstop, addig a vizsgálatok is folytatódnak országszerte. „Nincs pardon a trükközésre ezekben a nehéz időkben” – mondta, jelezve: fontos, hogy továbbra is minden kereskedő betartsa a szabályokat, mindenki az előírt mennyiségű készletet biztosítsa az előírt áron.

A kormányszóvivő az „elhibázott Brüsszeli szankciókat” bírálva úgy vélte: ameddig van háború és ameddig a szankciók fennállnak, addig a magas infláció is velünk lesz. A kormány célkitűzése ugyanakkor az, hogy év végére egy számjegyűre szorítsák le az inflációt – tette hozzá Szentkirályi Alexandra.

Gulyás Gergely egy kérdésre azt felelte: az üzemanyagok árstopjára vonatkozó javaslat egyelőre nincs a kormány előtt.

A pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvényével kapcsolatban hangsúlyozta, még nincs tervezet, tárgyalnak a pedagógusszakszervezetekkel, -érdekképviseletekkel a szabályokról. Arra a felvetésre, hogy négyezer tanár jelezte, felmond, ha elfogadják a státusztörvényt, Gulyás Gergely közölte: ma jóval több mint százezer tanár dolgozik Magyarországon, bár a négyezer nagyon nagy szám, nem is tenne jót az oktatásnak, de az a tanároknak csak 3 százaléka.

A kormány addig akar tárgyalni a pedagógusok érdekképviseleti szervezeteivel, amíg minden olyan kérdésben eljutnak egy elfogadható álláspontra, ahol van esély a megegyezésre. „Itt még nem tartunk” – mutatott rá, megjegyezve: nem állítja, hogy minden kérdésben megállapodás születhet. Az erről szóló javaslat parlamenti beterjesztésének így nincs kitűzött időpontja.

Az oktatás a gyerekekért van és nem a pedagógusokért – hangsúlyozta, majd kiemelte, a diák érdeke, hogy csak a félév vagy a tanév végén távozhasson az intézményből az őt oktató pedagógus.

Hozzátette, fontos, hogy a pedagógusok tevékenységéhez megfelelő feltételeket biztosítsanak, ha pedig a baloldali európai parlamenti képviselők nem tennének meg mindent ez ellen, „előbb elérhetnénk a kívánatos helyzetet” a fizetések terén.

A magyar kormány tisztelettel fogadja minden állam képviselőjét. Ők azért érkeznek  Magyarországra, hogy elmélyítsék a két ország kapcsolatát – válaszolta azon sajtóhírekre reagálva, amelyek szerint az amerikai nagykövetet a baloldal irányítására küldték Magyarországra.

Az Egyesült Államok elkésett a  plakátkampányával – fogalmazott kérdésre válaszolva a miniszter. Az 1956-ban inkább szolgálta volna az ország függetlenségét, de akkor Szuez vagy az elnökválasztás fontosabb volt nekik.

Arról beszélt, a magyar kormány álláspontja „egy fontos NATO-szövetséges számára is elfogadható kellene hogy legyen”, ha nem az, azt a kabinettel kellene a partnernek megvitatnia.

Két álláspont van a háborúval kapcsolatosan. Az egyik szerint tűzszünet kell és tárgyalás. A tűzszünet ténye azonban nem jelenti a jelenlegi, frontvonalak által szabott határok elismerését, de jelentené az öldöklés megszűnését. A másik álláspont szerint a háború tartson addig, amíg ugyanazok a határvonalak lesznek a két ország között, amelyeket a nemzetközi jog is elismer. Aki a második mellett áll ki, az hónapokig vagy évekig tartó háború mellett áll ki – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely közlése szerint nem tudni, mely területeket érintené az Európai Unió  11. szankciós csomagja, mert nem kapták meg az Európai Bizottságtól annak tervezetét.

Folyamatosak a tárgyalások az európai uniós források, azon belül is a kohéziós pénzek és a helyreállítási alap folyósításáról – mondta a miniszter. Hozzátette: az Európai Bizottságtól várnak visszajelzést, amit „mindig néhány nap múlvára ígérnek”.

A miniszter nem akart találgatásokba bocsátkozni a svéd NATO-csatlakozás magyar parlament általi ratifikálásának dátumáról. Jelezte: a két ország közötti bizalmat kell helyreállítani párbeszéddel, amire Magyarország nyitott. Hozzátette ugyanakkor: olyan svéd minősítések hangzottak el az elmúlt időszakban, amelyek indokolják, hogy a bizalom minimuma meglegyen egymás iránt.

Amikor a brüsszeli korrupcióról kérdezték Gulyás Gergelyt, azt válaszolta, az EU tagjaként abban vagyunk érdekeltek, hogy az unió központja „jól működjön és minden gyanú felett álljon”, ezzel szemben azt látjuk, hogy „Brüsszel tele van korrupcióval”, és most is felmerülnek „a nem jogszerű befolyásszerzés vádját” felvető ügyek.

Egyértelművé kell tenni, hogy Brüsszelben a közösségi jogon kívül másféle parancs és norma nem érvényesül – jelentette ki, hangsúlyozva, támogatjuk az ilyen ügyek kivizsgálását.

Az uniós külpolitikáról szólva felidézte: a legfőbb magyar kritika tárgya az, hogy az unió nagy tagállamai nem ismerik fel és képviselik az európai érdeket, miközben a nemzetközi diplomácia nagy szereplői kiállnak saját érdekeikért.

A francia elnök kínai látogatásán tett nyilatkozatait úgy értékelte, az „egy bátor lépés és kezdeményezés arra, hogy Európa a saját érdekeit ismerje fel és annak megfelelően politizáljon”.

Hangsúlyozta: Európának érdeke a szabadkereskedelem, és az is, hogy ennek keretében „ne csak szövetségeseinkkel tartsunk gazdasági kapcsolatokat, hanem a világ keleti felével is”.

Korainak nevezte a kérdést a miniszter, hogy a magyar kormány támogatja-e az Európai Bizottságot jelenleg vezető Ursula von der Leyen német politikus újrázását ezen a poszton. Ugyanakkor megemlítette: a német uniópártok a napokban úgy döntöttek, hogy támogatják von der Leyen újraválasztását; az érintett jelen is volt a tanácskozáson. „Spekulációnak” és nem különösebben megalapozottnak nevezte azt az értesülést, hogy a német politikus a NATO-főtitkári poszton folytathatná pályafutását.

Az uniós támogatásokról azt mondta, „az agrárforrások akadálytalanul érkeznek Magyarországra, ez nem érinti a kohéziós forrásokkal kapcsolatosan fennálló vitát”.

Nincs olyan kérelem a kormány asztalán, miszerint a Budapest hosszú lejáratú fejlesztési hitelt venne fel – közölte a miniszter. Hozzátette: a kormány az önkormányzatok eladósodását veszélyesnek és károsnak tartják, a legritkábban esetben szokták engedélyezni.

Elmondta, csak az elmúlt évről az ideire 76,4 milliárd forinttal nő a főváros iparűzésiadó-bevétele. Budapest mostani vezetése 214,2 milliárd forintot örökölt Tarlós István volt főpolgármestertől, ebből a kormány információi szerint a kincstárban vezetett számlán 25,5 milliárd forint marad, ami sokat elmond arról, hogyan gazdálkodik a főváros – közölte.

A miniszter Karácsony Gergely főpolgármester bejelentését összefüggésbe hozta azzal, hogy újra akar indulni a 2024-es önkormányzati választáson. Két hete Gyurcsány Ferenc DK-elnök ráparancsolt, hogy nem elég keményen bírálja a kormányt, lehet, hogy egyszerűen csak szót fogad a főnökének – hangoztatta.

A budapesti beruházásokat az elmúlt másfél évtizedben a kormány valósította meg, így azok nincsenek veszélyben attól, hogy a főváros csődközeli helyzetben van – válaszolta a miniszter.

A kormányoldal dolgozik azon a javaslaton, amely szerint az önkormányzati választás résztvevőire is a pártfinanszírozás szabályainak kell vonatkoznia. Ez kizárná a külföldi támogatás lehetőségét – tette hozzá.

Elmondta azt is: a mezőgazdasági öntözés költségeinek átvállalása csaknem tízmilliárd forintos tételt jelent az idei költségvetésben. Egyértelmű nemmel válaszolt Gulyás Gergely arra a kérdésre: az árstopok meghosszabbításakor felmerült-e, hogy további termékekre terjesszék ki az intézkedést.

Amikor a jegybank által tervezett kamatsáv-határ csökkentésről és az infláció kezeléséről kérdezték, Gulyás Gergely azt emelte ki: napjainkban olyan elképesztően magasak a hitelkamatok, hogy szinte senki nem vesz fel jelentős összegű hitelt lakás vagy ház vásárlásra. Szerinte a kamatsáv felső határának csökkentése mellett „sok hasonló lépésnek” kell történnie, hogy ez a helyzet változzon.

Gyors javulásra az építőipar területén nem számítok – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, ha sikerült az inflációt egyszámjegyűre csökkenteni, „egy kézzelfogható kedvező fordulat” állhat be az ágazatban.

A nyáron valószínűleg már nagymértékben fog csökkeni az infláció, az áttörés valószínűleg július, augusztus hónapban lehet – jelentette ki egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.

Amikor az országból távozó Nemzetközi Beruházási Bankban (IIB) lévő állami tulajdonrész sorsáról kérdezték a minisztert, azt hangsúlyozta, a magyar állam minden követelését köteles érvényesíteni. Elmondta, még a nap folyamán megjelenik az a jogszabály, amely „világossá teszi, hogy nem Budapesten van ennek a banknak most már a székhelye”, a távozással pedig az itt élvezett diplomáciai mentességek is megszűnnek.

A miniszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is Magyarország barátja-e. „Oroszország a partnerünk, gazdasági partnerünk elsősorban nyersanyagbeszerzésben, Amerika szövetségesünk és a szövetségeseink a barátaink” – mondta.

A miniszter nem tud arról, hogy az Egyesült Államok által bejelentett, a Nemzetközi Beruházási Bankot érintő szankció érdemi kárt okozott volna Magyarországnak, ugyanakkor szerinte az a kérdés, hogy a bankba befektetett tőkéből mennyi pénzhez juthat hozzá Magyarország. Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan Magyarország is érvényesíteni fogja a befektetett pénzére vonatkozó igényét – közölte.

A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyét biztosító Lánchíd Palotával kapcsolatban azt mondta: a magyar állami igény különböző vagyontárgyakra is kiterjedhet, de itt még nem tart a jogi eljárás. A bankra használt „orosz kémbank” megnevezésről azt mondta: ha a magyar szolgálatok veszélyt jeleztek volna, akkor korlátozták volna vagy nem engedik meg a bank működését.

Paks 2 szerződésmódosítása az építkezés lényeges paramétereit nem érinti, az ár, a kamat változatlan marad, technikai módosítások történtek – erősítette meg a miniszter. A változtatásokat be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz, azt követően megismerhető lesz.

A Pentagonból kiszivárgott iratok magyar vonatkozású elemeinek nyilvánosságra hozatala kapcsán a miniszter azt mondta: a titkosszolgálatok véleményét kell kiérni ebben a kérdésben.

Olyan adat, ami szerint az Egyesült Államok magyarországi politikai vezetőket hallgatott volna le, nem áll rendelkezésünkre és ilyen irat sem szivárgott ki a Pentagonból – fogalmazott.

Magyarország minden igényét benyújtotta a határkerítés költségeiről az Európai Bizottsághoz, amely azonban soha nem járult hozzá ahhoz – mondta a miniszter. Egyelőre európai szinten az Európa Néppárt elnökének álláspontja változott a kerítésépítésről – utalt Manfred Weber szavaira -, a változás azonban a bizottságnál még nem látszik, noha annak is néppárti vezetője van.

Elmondta, azért nem tervezik a novemberi nyugdíjkiegészítés kifizetésének előrehozását, mert nem biztos, hogy szükség lesz rá. Az idei infláció nehezen becsülhető meg – jegyezte meg.

A pápalátogatás miatti Kossuth téri lezárásokról azt mondta: a színpadépítés miatt bizonyos területeket lezárnak, illetve a füves területeket is le kell fedni, ezen túlmenő lezárási szándékról nem tud.

A kormány nem tervezi, hogy a büntető törvénykönyvben szankcionálja az alaptörvény értékeinek megsértésével kapcsolatos közérdekű bejelentést – közölte Gulyás Gergely kérdésre. Hangsúlyozta: a jogszabályt uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt fogadták el, ez egy ponton lehetőséget adott a magyar jogalkotónak, hogy bizonyos szempontokat feltüntessen.

Kérdésre elmondta, amíg a Fidesz-KDNP van kormányon, nem legalizálják a marihuánát.

Amikor az Országgyűlésben elhangzó azonnali kérdésekről érdeklődött egy újságíró, a miniszter felidézte: 1994-ben „a kommunisták utódainak nagy többségével működő parlament” vezette be, nem gondolják, hogy ezen változtatni kellene.

Eddig azt láttuk az elmúlt ciklusokban, hogy egyre durvább sértegetések, egyre nagyobb kormánypárti győzelmek – vont összefüggést az ellenzék politikai stílusa és a választási eredmények között Gulyás Gergely.