Gulyás Gergely: nincs emberarcú kommunizmus
Nincs emberarcú kommunizmus, a magyarországi kommunista hatalomátvétel az ország történelmének egyik legtragikusabb időszaka volt - mondta Gulyás Gergely.Nincs emberarcú kommunizmus, a magyarországi kommunista hatalomátvétel az ország történelmének egyik legtragikusabb időszaka volt – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a megszálló szovjet hatóságok által 1947. február 25-én törvénytelenül letartóztatott Kovács Béla kisgazda politikus emlékére rendezett konferencián a Parlamentben.
Több százezer tönkretett élet, elszalasztott lehetőségek, kicsinyes, hitvány árulások időszaka kezdődött el Kovács Béla 70 évvel ezelőtti elhurcolásával – mondta Gulyás Gergely.
A kommunista párt Kelet-Európában soha nem tudott a nép akaratából hatalomra jutni – jegyezte meg a fideszes politikus.
A kisgazda politikusok letartóztatása, száműzése az országból 1947-ben azt jelezte, hogy a Moszkvából irányított magyarországi kommunisták hatalomátvételre készülnek, a demokrácia akkor csak egy rövid kísérlet maradhatott – tette hozzá a kormánypárti politikus.
Gulyás Gergely felidézte, hogy idén van Kovács Béla elhurcolásának 70. évfordulója mellett annak az oroszországi forradalomnak a 100. évfordulója, amellyel a kommunizmus valósággá lett Kelet-Európában és egy birodalmi ideológiát teljesített ki.
Az 1945-ös szovjet megszállás semmivel se volt jobb, mint az 1944-es német megszállás – fűzte hozzá.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a konferencia bevezető előadásában arra emlékeztetett: Kovács Béla következetesen ellenállt a kommunisták hatalomátvételi törekvéseinek, a Nemzetgyűlés nem függesztette fel mentelmi jogát, nem adta ki a már akkor kommunista irányítás alatt álló belügyi szerveknek, de a kisgazda politikus mégis önként vallomást tett a köztársaság ellenes összeesküvés koholt vádjával folyó eljárásban. Ennek során tartóztatták le a szovjet hatóságok. Csak nyolc év múlva, 1955-ben térhetett vissza Magyarországra, de még itt is megjárta a börtönöket, mielőtt 1956-ban szabadon engedték.
A szovjet megszállás nem hagyott esélyt a polgári demokráciának Magyarországon – mutatott rá a szakember.
A Magyar Közösség pereiben – melynek kapcsán Kovács Bélával szemben is eljártak – összesen mintegy 270 vádlott volt, akiket szabadulásuk után, életük végéig diszkrimináltak. Volt akinek a családjától még az 1980-as években is megtagadta a nyugdíjat a „kisszerű” Kádár-rendszer, amely így bukásáig kontinuitást vállalt kezdeti időszakának minden diktatórikus jellemzőjével – fejtette ki a történész.
A Kovács Béla nemzetgyűlési képviselő elhurcolásának hetvenedik évfordulóján megtartott emlékkonferenciát az Országgyűlés és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte.
Az első Orbán-kormány döntése alapján 2001 óta minden évben február 25-én tartják a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját a mentelmi joggal rendelkező Kovács Béla nemzetgyűlési képviselő ezen a napon történt elhurcolása és 9 évig tartó szovjet fogságba vetésének emlékére.
MTI
