Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Lakitelek Népfőiskola évzáró rendezvényén 2022. december 16-án
Hirdetés

Gulyás Gergely közölte: a Lakitelek Népfőiskola most és még hosszú időn keresztül azokat a közös célokat szolgálja, amelyeknek köszönhetően Magyarország Európán belül kisebbségi álláspontot képviselve meg tud maradni, illetve Magyarországon belül az európai kisebbségi álláspont erős többséget kap.

Kiemelte, az elmúlt évtizedek részben a rendszerváltozás és nagyon látványosan 2010 óta olyan fejlődést hoztak, amely egyrészt maradandó, másrészt hosszú évtizedeken keresztül biztosítja azt, hogy legyenek olyan szellemi központok, amelyekre a konzervatív, a hagyományokat fontosnak és értéknek tartó, illetve megőrizni akaró közösség a jövőjét is építeni tudja.

A miniszter szerint minél több olyan szellemi központra van szükség, ahol „a mindennapi munka megerősíti azt az összetartozást, azt a közösséget és alapvető értékeit, amelyek köré Magyarország a remények szerint a következő nemzedékek időszakában is építhet”.

Hangsúlyozta: a lakiteleki népfőiskola amellett, hogy egyre épült és fejlődött az elmúlt évtizedekben, az eredeti szellemiségéből sem vesztett semmit.

Gulyás Gergely szerint Lakitelek már 1987-ben is „a belső szabadság megjelenése volt a diktatúra időszakában”, annak a belső szabadságnak, amely képes volt kimondani, hogy változtatni kell és a nemzeti oldal megerősödésére van szükség.

A miniszter hangsúlyozta: joggal és büszkén mondható el, hogy Magyarországon a Trianon óta eltelt bő évszázad legjobb időszaka a 2010-es kormányváltás és a pandémia kitörése közötti évtized volt, és ehhez tevékenyen járultak hozzá azok a szellemi központok is, amelyeknek az egyik legjobb példája a Lakitelek Népfőiskola.

A sikerhez persze kétségtelenül hozzájárult az a gazdasági fejlődés is, amit egy fegyelmezett költségvetési politika, egy gazdasági növekedésre koncentráló gazdaságpolitika hozott. Ennek a hasznaira lehet a nehezebb években is támaszkodni – tette hozzá. Kiemelte: 2020 márciusától a koronavírus-járvány, majd az Ukrajnát ért orosz támadás miatt súlyos problémákkal kell szembenézni.

A miniszter szerint azok a döntések és intézkedések – különösen az energia területén kivetett szankciók -, amelyeket a háborúra válaszként Európa elfogadott, ahhoz járultak hozzá, hogy „a mindennapi életben Európa elszenvedője lett ennek a háborúnak”.

Azt mondta: a következő év nehéz lesz, valószínűleg a 2010-ben elkezdődött kormányzás óta a legnehezebb, de nem szabad feladni azokat a célokat, amelyek között kiemelt helyet foglal el a közösségek megerősítése, azoknak a kulturális és tudományos, a hagyományokat megőrző központoknak a működtetése, illetve fenntartása, mint amilyen a lakiteleki is.

Gulyás Gergely szerint Európa nyugati fele nincs már abban az állapotban, hogy olyan konzervatív fordulatot érjenek el, amely alapvetően változtat az európai politika irányvonalán, ezért hosszú távon arra kell berendezkedni, hogy „Magyarország kisebbségben lesz”.

Hangsúlyozta: „önmagában kisebbségben lenni egy országon belül baj, mert egy demokratikus országban ez a kormányzás lehetőségétől való elesést jelenti, de egy európai együttműködés keretében ezzel együtt lehet élni”. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a kisebbség meg tudjon maradni, és mindazokat az értékeket, amelyek miatt kisebbségbe került, képes legyen megőrizni. A miniszter szerint a Lakitelek Népfőiskola „az európai tradicionális, kulturális ellenállás fellegvárának is tekinthető”.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke a Lakitelek Népfőiskola szerkezeti felépítését ismertetve elmondta: befejezéshez közelednek a több ütemben megvalósuló felújítási és fejlesztési munkálatok, miközben nagyon látványos a Kárpátia-ház építése. Az ezer ember befogadására alkalmas új sportkomplexum és rendezvényközpont a jövő nyáron már üzemelhet.

Emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt kezdődött el a Lakitelek Népfőiskola nagymérvű beruházása, amelyhez nettó 30 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak. A ma már mintegy negyven épületet magába foglaló épületegyüttes tulajdonosa 2000 óta a szeged-csanádi püspökség, a vagyonkezelője pedig a Népfőiskola Alapítvány – tette hozzá Lezsák Sándor.

Korábban írtuk