Gurmai Zita: az atombomba szó használata „nagyon brutál”

Megemlékezés Európa napjáról

Kövér László házelnök a május 9-i Európa-nap alkalmából elmondta: 1985-ben döntöttek arról, hogy minden évben május 9. legyen Európa közös ünnepe. Azonban az elmúlt években Európa eszménye és valósága között soha nem volt akkora szakadék, mint napjainkban, így európai ünneplés helyett inkább európai önvizsgálatra lenne szükség – vélekedett.

Úgy vélte, az európai jólétet és szabadságot soha nem fenyegette akkora veszély, mint most. Az ukrajnai háború tekintetében pedig az Európai Bizottságnak csak ahhoz van ereje, hogy Oroszország büntetésére szánt hatástalan szankciókkal romba döntse európai országok gazdaságát és nem képes érvényesíteni az európai érdekeket. Európa a világpolitikának nem alakítója, hanem elszenvedője – fogalmazott.

Kövér László szerint az elmúlt évtizedekben az európai elit egy része elárulta és cserben hagyta az európai eszményeket, így az európai embereket is. Ezért a legméltóbb megemlékezés az, ha kinyilvánítják, hogy a magyar állam hűséges marad Európa eszményéhez és nem árulja el, nem hagyja cserben a magyarok érdekeit – mondta a házelnök.

Kormány: Magyarország nem szavazza meg a brüsszeli szankciós javaslatot

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot.

A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kiemelte: nem lehet a magyarokkal megfizettetni a háború árát.

Emlékeztetett: két és fél hónapja tört ki háború Magyarország szomszédságában, az ország álláspontja a kezdetektől világos, mielőbb békét akar Ukrajnában.

Magyarország támogatta az eddigi öt brüsszeli szankciós csomagot, de jelezte, hogy vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása – mutatott rá Szijjártó Péter, hozzátéve: a mostani brüsszeli javaslat azonban felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával.

Frakcióválaszok

Lukács László György (Jobbik) hangsúlyozta, a kormánynak 12 éve volt arra, hogy Magyarország energiakitettségét csökkentse, de érdemi lépést nem tett az egészségesebb energiamix felé. Elmondta, látják és értik, hogy a szankciókról szóló vitában a magyar érdekek azt diktálják, hogy Magyarország a békés rendezést sürgesse. Hiányolta, hogy a miniszter nem beszélt arról, hogyan tud változtatni a kormány az energiamixen, annak érdekében, hogy az ország függősége csökkenjen.

Ungár Péter (LMP) a béke fontosságával egyetértve azon véleményét hangsúlyozta, hogy a háború látszata alatt az Európai Bizottságban harc folyik az orosz és az amerikai fosszilisenergia-export érdekei között. Egy zöldpárt nem támogathatja egyiket sem – jelentette ki.

Elmondta, hosszabb távon Magyarországnak el kell indulnia az önrendelkezés útján, az a kormány azonban, amely az elmúlt tíz évben adóztatta a napelemeket és tiltotta a szélenergiát, nem az energia-önrendelkezés barátja. Közölte, az LMP abban lesz partner, hogy Magyarországon magyar zöldenergia legyen, nem lesz abban partner, hogy keletre, vagy nyugatra nagy fosszilis cégeknek kiszolgáltassák az országot.

Toroczkai László (Mi Hazánk) közölte, pártjának Magyarország területi integritása a legfontosabb és jó lenne azt sűrűbben hallani, hogy Magyarország érdekei megelőznek minden más érdeket. Hozzátette: a Mi Hazánk támogatja, hogy a kormány elutasítja az embargót. A politikus ezt nemcsak az olajra és a gázra értette, hanem minden olyan szankcióra, amely árt Magyarországnak. Úgy látta, nem az ukránok háborúznak az oroszokkal, hanem az Egyesült Államok Oroszországgal.

Tordai Bence (Párbeszéd) örömét fejezte ki, hogy a kormánynak sikerült különbséget tenni az orosz agresszorok és az ukrán áldozatok között.

Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak vállalnia kellene a felelősséget azért, hogy nem sikerült kiépíteni Magyarország válságállóságát az elmúlt 12 évben. Elmondta, a Párbeszéd régóta javasolja, hogy a biztonságos energiaellátás érdekében diverzifikálni kell a forrásokat, át kell állni a zöldenergiára. Szerinte a mostani helyzetben Magyarországot a zöldenergia forradalma mentheti meg.

Gurmai Zita (MSZP) nem tartotta szerencsésnek, hogy háborús helyzetben az atombomba szót használta a miniszter. A szocialista politikus is azt mondta, már régen el kellett volna kezdeni az energetikai rendszer átalakítását. Ne csak kritizálják az embargókat, képesnek kell lenni alternatívát is felmutatni – hangoztatta. Szerinte rövid távon el kell érni, hogy az EU megértse Magyarország helyzetét, de közép- és hosszú távon látni kellene a magyar kormány javaslatait: hogyan akarja az energiafüggetlenséget zöldenergiával kiváltani.

Simicskó István (KDNP) azt mondta, az olaj- és a földgázembargó nem segíti a béke megteremtését és Ukrajnának sem segít, Magyarországnak és az EU tagállamainak kifejezetten ártalmas, Oroszországot sem kényszerítené térdre. Elmondta, arra bátorítják a magyar kormányt, hogy álljon ki keményen és következetesen a magyar emberek érdeke mellett.

Kocsis Máté (Fidesz) helyesnek tartotta, hogy az atombomba szót használják, mert ez a szankciós politika atombomba ledobását jelentené a rezsicsökkentésre, a magyar gazdaságra és az üzemanyagárakra.

Emlékeztetett arra is, hogy a parlament márciusban határozatot fogadott el, amelyben elítélte az orosz agressziót; ezt Tordai Bence nem szavazta meg.

A mi kormányunk a magyar érdekeket képviseli tűzön-vízen át, nem a brüsszelieket, ha ebből vita lesz, állunk elébe – mondta.