Gurmai Zita már majdnem elégedett, de mégsem

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) véleménye szerint az 1970-es évek parlamentjét idézte a fideszes képviselő termelési jelentésszerű felszólalása. Közölte, a javaslatcsomag támogatható, jól meghatározott és megfogalmazott célokat tartalmaz, de elképesztő körítéssel adták elő.

Szerinte az ország demográfiai és az otthonteremtési szempontból kátyúban van.

Elmondta, ez a kormány volt az, amely nem tett semmit az ellen, hogy egy átlagos budapesti albérletért 150-160 ezer forintot kértek, ezzel családalapítás előtt álló magyar fiatalok hoztak vállalhatatlan helyzetbe.

Kitért arra, hogy az újépítésű lakások száma 2017-ben 36 ezer volt, 2018-ra csak 17 ezer ment fel ez a szám. Ez a kormány szerinte elhibázott, neoliberális családpolitikájával hozható összefüggésbe, amely kontroll nélküli ingatlanárdrágulást hozott.

Z. Kárpát Dániel szerint azzal, hogy a kormánynak és a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ezermilliárd forintos különadóval sújtja a magyar lakosságot. Bírálta azt is, hogy 27 százalékos áfával vetnek ki a gyermekneveléshez szükséges termékekre, illetve hogy megszüntették a lakáscélú előtakarékosság állami támogatását.

Hozzátette: a demográfiai adatok szerint évente továbbra is 40 ezer fővel fogy az ország lakossága és továbbra is rögvalóság a kivándorlás.

Hollik István (KDNP) először a jobbikos politikusnak válaszolt és azt mondta, örül, ha csak a stílussal van a probléma, ugyanis sokkal nagyobb gond volt az 2010 előtt, hogy minden családtámogatás megvontak. Szerinte a termelési jelentésnek az a lényege, hogy tényeken alapszik.

Hibásnak tartotta a mostani adatok összehasonlítását a 2007-es lakásépítési adatokkal, mivel annak alapja a devizahitelezés volt. Kijelentette: nem szeretnének még egy ilyen lakásépítési boomot, amely a kormány és a jegybank által felelőtlenül elengedett devizahiteleknek köszönhető.

Közölte, senki nem mondta, hogy meg kell elégedni a családpolitikában eddig elért eredményekkel, de a kormány intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy nő a házasságok száma és a gyermekvállalási kedv is.

A kormánypárti képviselő a kiszámítható családpolitikát nevezte az egyik legfontosabbnak ahhoz, hogy több gyermeket vállaljanak a családok. Úgy fogalmazott: a családtámogatás nem egy lezárt ügy, folyamatosan dolgoznak további lépéseken.

Összevetette a 2010 előtti és a mostani kormány teljesítményét. Elmondta, két típusú válságkezelés működik Magyarországon. Az egyik arról szól, hogy az állam működképességét úgy próbálja megőrizni, hogy a munkavállalókat, a munkáltatókat, a vállalkozásokat és a családokat megsarcolja, erről szólt a baloldal válságkezelő politikája – magyarázta.

Hozzátette: a mostani kormány politikája ennek az ellentéte, szerintük ugyanis akkor kell leginkább segíteni a vállalkozásokon, a munkavállalókon és a családokon, amikor baj van és most baj van.

Gurmai Zita (MSZP) szerint, bár számos részletében jó javaslatot terjesztett be a kormány, amelyet ezért a pártja támogatni fog, az mégis változtatásokra szorul.

Szerinte a kormánynak minden rászoruló családra gondolnia kellene a családtámogatások biztosításakor, az előterjesztésének azonban már az elején ott van a megkülönböztetés. Nem élhetnek a jövőben nyújtandó lehetőségekkel az egyedülállók, az egykeresős családok és minden olyan szegény család, amely nem tudja teljesíteni a támogatások elnyerésének feltételeit – mondta.
A kormányt választási célok vezérlik, miközben sokan kimaradnak a látóköréből – jelentette ki.

A politikus szegényellenességről beszélt.

Kérdéseket is megfogalmazott: eddig mintegy 70 ezer család vásárolt ingatlant a csok segítségével. Mit várnak a mostani változtatástól? Mi van azokkal, akik a rezsit sem tudják fizetni, vagy akinek nincs otthona?

Az áfa-visszaigénylés tartalmát nem találni a javaslatban – sérelmezte -, ahogy azt sem, hogy a legalább egy gyermeket nevelő családok lakásfelújításának felét az állam átvállalja. Ha ezt kihagyták, az „kész átverés” – mondta. Az 5 százalékos áfakulcs nem feltétlenül a családokat segíti, azt gyakran a cégek lenyelik – mutatott rá.

Elengedhetetlennek ítélte az önkormányzati bérlakásépítést és otthonfelújítási alap létesítését szorgalmazta.