Gyarapodó Kaposvár
A gazdasági válságot már legyőztük, most a bérek felzárkóztatása és a demográfiai válság leküzdése a feladat. A közös munkába egyre többen kapcsolódnak be a városlakók közül – mondta a Demokratának Szita Károly, Kaposvár polgármestere.
– Öt év hosszú idő. Mi az elmúlt ciklus mérlege Kaposváron?
– Nem ciklusokban, hanem tízéves időtávokban gondolkodunk, hiszen számos fejlesztéshez hosszabb idő kell. Ha az elmúlt időszakra visszatekintek, azt mondhatom, hogy a hibáinkkal együtt is, de soha rosszabb tíz évünk ne legyen! 2010-ben a kaposváriakkal együtt alkottuk meg az évtized várospolitikai programját, mert a közös bölcsesség mindig többet ér, mint néhány ember ötletgyártása. Merész terveket szőttünk, bár nehéz helyzetből indultunk, 2010-ben még dübörgött a válság. Ennek ellenére ambiciózus célokat tűztünk ki, például a teljes foglalkoztatottságot, megadva mindenkinek a lehetőséget, hogy aki dolgozni akar, az találjon megélhetést.
– Így lett?
– Örömmel mondom, hogy ma közel kétezer-hétszázzal több ember dolgozik Kaposváron, mint a válság tetőfokán, ami hozzánk 2013-ban ért el. Akkor hét százalék körül volt a munkanélküliség, ma több mint három százalékkal az országos átlag alatt van. Ehhez nagymértékben hozzájárult a sokat becsmérelt közmunka. Volt olyan időszak, amikor nyolcszáz közmunkás is dolgozott Kaposváron. Ők nem segélyből akartak élni, hanem munkabérből, hiszen az ad tartást és biztonságot. Idén már kétszáz alatt van a közmunkások száma, a többiek állást találtak a piaci szférában. A válságot legyőztük, ma már inkább a munkaerőhiány jelent problémát, különösen az építőiparban, de az élelmiszer- és gépiparban is. A következő évek egyik legfontosabb feladata ennek megoldása lesz.
– Hogyan?
– A bérek felzárkóztatásával. Büszkén mondhatom, hogy több mint hatezer helyi vállalkozás működik városunkban. Ezek évről évre több iparűzési adót fizetnek, minden esztendőben mintegy tíz százalékkal nő a város vagyona, a költségvetésünk pedig többletet mutat. Most az a feladat, hogy minél több ágazatban minél több egymással konkuráló, magas hozzáadott értéket előállító céget vonzzunk Kaposvárra, ennek ugyanis bérfelhajtó hatása lesz, és az életszínvonal érezhetően emelkedni fog. Ez pedig megtartja a népességet és a munkaerőt. Amikor elkezdődött az évtizedek óta hiányzó, de sokáig csak ígérgetett kétszer kétsávos 67-es gyorsforgalmi út kivitelezése, Kaposvár egyik pillanatról a másikra felkerült a befektetők térképére. Sokan kerestek meg minket azzal, hogy szívesen idehoznák vállalkozásukat. Számos céggel állunk tárgyalásban, a BM Heros Zrt. érkezését már be is jelentettük. Ez a vállalkozás a Modern városok program részeként épült új, 33 hektáros ipari parkunk első beruházója, száz új munkahelyet létrehozva tűzoltóautókat, mentőkocsikat, katonai járműveket gyárt majd várhatóan 2020 nyarától, és duális képzés keretében az egyetemmel is együttműködik.
– Kaposvár az elsők között kapcsolódott be a Modern városok programba. Mi valósult meg a tervekből?
– Kilenc évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy nekünk is jár az, ami a nyugat-európaiaknak. Miért ne lehetne olyan lakóhelyünk, ahol jó az infrastruktúra, tiszta és élhető a környezet? E célok elérésében nagy segítséget kaptunk a kormánytól, néhány helyen már szalagot is vághattunk. Jelenleg is zajlik a város intermodális közlekedési csomópontjának kiépítése új gyalogos- és közúti felüljáróval, biztonságos csomópontokkal, összekötve a vasút által eddig egymástól elvágott városrészeket. Ez a beruházás jövőre lesz kész. Őszre megújul a város egyik büszkesége, a Csiky Gergely Színház. Célul tűztük ki, hogy Kaposvár zöldváros legyen, e téren komoly sikereket értünk el.
– Például?
– Egyre több megújuló energiát használunk, ezáltal a közüzemi díjak továbbra is alacsonyan tarthatók. Kihasználjuk azt az adottságunkat, hogy a napsütéses órák száma magasabb az országos átlagnál, ma már a közintézmények tetején napelemeket látni. Létrehoztuk az első napelemparkunkat, külföldi beruházásban pedig nemrég kezdődött el Közép-Európa legnagyobb napelemparkjának építése. Ez megtermeli majd egy ötvenezres város éves áramszükségletét. Nem titkolt célunk, hogy 2030-ra Kaposvár a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érje el. Mára a város teljes buszállományát földgázról környezetbarát biogázüzeműre cseréltük. De az új szennyvíztelepünk energiaellátását is a szennyvíziszap felhasználásával oldjuk majd meg. Sok helyen parkosítottunk, játszótereket hoztunk létre.
– De lesznek-e elegen, akik használják ezeket?
– Sajnos csökken a város lakossága. Nem azért, mert sokan elköltöznek, hanem többen halnak meg, mint ahányan születnek. A kaposváriak azt vallják, hogy a népesedési gondokat helyben, több gyermek születésével kell orvosolni. A magyar kormány családpolitikai intézkedései nagyon sokat segítenek, és mi is hozzátesszük a magunkét. Felújítottuk Kaposvár összes bölcsődéjét, új kismamagondozót építettünk, bevezettük és bővítjük a Gyarapodó Kaposvár programot, kiegészítve az állami építési és lakhatási támogatásokat, és speciális kedvezményeket nyújtunk annak érdekében, hogy a gyermekvállalásnak ne lehessen akadálya a lakás hiánya. Még vékonyka, de biztató reménysugár, hogy tavaly 88 gyerekkel több született, mint egy évvel korábban. Ehhez kapcsolódik, hogy Kaposvárt 2030-ra az ország legegészségesebb városának szeretnénk látni.
– Megreformálná Somogy az egészségügyet?
– Nem csak a gyógyításról van szó, bár ezen a téren is van mire büszkének lennünk. Az orvosi rendelőink nagy részét teljes egészében felújítottuk, a következő két évben a még hátralévőket is korszerűsítjük. De legalább ilyen fontos az egészség megőrzése. A szemléletformálás persze nagy munka lesz, de ez a jövő útja. Szűrőprogramokat indítunk be, szabadtéri kondipályákat hozunk létre. A sport egyébként is rendkívül fontos Kaposváron. Építettünk egy új arénát, elkészült a Nemzetközi Úszószövetség szabványainak megfelelő új versenyuszoda, így Kaposvár most már világversenyek helyszíne lehet, fellendítve a sportturizmust. És ha már vizes sportok, már évekkel ezelőtt azt is a fejünkbe vettük, hogy minden kaposvári gyermeket megtanítunk úszni. Ennek a programnak olyan sikere lett, hogy újabb vízfelületekről kellett gondoskodnunk e célra. Az élsportban sem kell szégyenkeznünk, 18-szoros magyar bajnok a férfi röplabdacsapatunk, a kosaras fiúk kétszeres aranyérmesek, és idén végre a Rákóczi is visszakerült az NB I.-es futballbajnokságba. Büszkék vagyunk rá, hogy jelenleg öt sportcsapatunk szerepel első osztályban, ezért a kaposvári sport legfőbb támogatója a város. Hozzáteszem, a hosszabb távú cél az, hogy jelentős szponzori támogatásokat tudjunk bevonni a helyi sportéletbe. Egészséges, gyarapodó, zöld Kaposvár – ez a következő tíz év programja.
– Tetszetős, de nem válhat mindez az országosan elmérgesedő politikai csatározások martalékává?
– Abban hiszek, hogy mindannyian előbb vagyunk kaposváriak, mint valamely párt tagjai. Közösek az érdekeink, még akkor is, ha vannak olyan képviselőtársaim a közgyűlésben, akik például a népesedési problémákra jó megoldásnak gondolták a migrációt. Meghallgatom őket, bár nem értek velük egyet. Kaposváriként mindannyian összetartozunk, és senki nem mehet szembe a város közös akaratával. Több mint ezer polgárral folytatott tematikus beszélgetésen vagyok túl, találkoztam orvosokkal, az egyetem szenátusának tagjaival, idősekkel és fiatalokkal, vállalkozókkal, gazdálkodókkal, civilekkel, a kulturális és szociális ágazatban dolgozókkal. Ezekből a beszélgetésekből, valamint a minden háztartásba eljuttatott véleménykérő levelekre adott válaszokból áll össze a következő tíz év kaposvári programja. Nagy öröm, hogy egyre többen kapcsolódnak be ebbe a közös munkába, egyre többen érzik úgy, hogy számít a véleményük, mert mi, kaposváriak összetartozunk.
