Gyilkosok szabadlábon

A győri eset ráirányította a figyelmet arra a régóta zajló vitára is, amely a feltételes szabadlábra bocsátás gyakorlatát övezi. A felháborodást az okozza, hogy a gyilkos, H. Gábor 2016-ban már eleve erőszakos bűncselekmény miatt került rács mögé – akkor feleségét, Annamáriát támadta meg kalapáccsal és szikével, a szörnyű jelenetet végignéztek a házaspár gyerekei is. A tettes emiatt öt évet kapott, azaz 2021-ben hagyhatta volna el a büntetés-végrehajtási intézetet. Ehelyett azonban már tavaly decemberben gyilkolhatott, hiszen az ítélet szerint büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra kerülhetett.

H. Gábor esete korántsem egyedülálló. Hosszan lehetne sorolni azokat az elítélteket, akik feltételesen szabadultak, majd visszaélve a beléjük vetett bizalommal, újra rossz útra tértek, nemritkán erőszakos bűncselekményeket is elkövettek. A Szögi Lajost meglincselő olaszliszkai romák egyike, ifj. Horváth Dezső például a jogerősen kiszabott tizenhét helyett tizenhárom év után szabadult jó magaviseletének köszönhetően. Nemrég azonban fény derült rá, hogy még a fogva tartása alatt halálos fenyegetéseket tartalmazó leveleket írt azoknak, akikről úgy vélte, kihallgatják majd az ügyében, és terhelő vallomást tehetnek rá vagy családtagjaira. A fenyegetőleveleket egy szabadulásra váró zárkatársával juttatta volna célba. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Sztojka Iván sem, a Cozma-gyilkosság harmadrendű vádlottja. A híres veszprémi kézilabdás meggyilkolásában való részvételért tizenhárom év szabadságvesztést kapott, de jó magaviselete miatt ő is feltételes szabadlábra helyezést nyerhetett. Ám kisvártatva visszatért korábbi életmódjához, bűnszervezetben üzletszerűen elkövetett kerítéssel és kitartottsággal vádolják az azóta nevet változtató bűnözőt.

Mindez persze nem magyar sajátosság, az angliai Rochdale-ben nemrég engedtek feltételes szabadlábra egy Osman Ali nevű migránst, aki azért kapott 2012-ben nyolc és fél év börtönbüntetést, mert két társával együtt megerőszakolt egy egyetemi hallgatót. Ám alig telt el néhány hónap a szabadulása után, újra támadott, ekkor egy fiatalkorú lányt erőszakolt meg brutálisan.

Nem javasolták

Ilyen esetek hallatán sokan gondolják úgy, hogy baj van a feltételes szabadságra bocsátás rendszerével, és legszívesebben eltörölnék az egészet. Még az óvatosabbak is úgy vélik, legalább az erőszakos bűncselekmények elkövetőit ki kellene zárni azok köréből, akik idő előtt szabadulhatnak, függetlenül attól, milyen magaviseletet tanúsítanak a börtönben. A győri gyerekgyilkos esete ugyanis megmutatta, mekkora kockázata van annak, ha a bíróság hibás döntést hoz.

Azóta nyilvánosságra került, hogy sem az a büntetés-végrehajtási intézet, ahol H. Gábor raboskodott, sem az elítélt pártfogó felügyelője nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést. Előbbi azzal indokolta véleményét, hogy az elítélt a sikeres reintegráció érdekében különösebb aktivitást nem mutatott, tanulmányokat nem folytatott, igaz, érvényben lévő fenyítés sem szólt ellene. A pártfogó felügyelő pedig amiatt aggályoskodott, hogy H. Gábor rossz körülmények közé kerül, ha elengedik. A büntetés-végrehajtási bíró mindezek dacára döntött úgy, hogy zöld utat ad a feltételes szabadlábra helyezésnek, azzal indokolva, hogy az elítélt magatartásával nem volt probléma, reintegrációs tisztjeivel szemben tisztelettudóan viselkedett, munkájára panasz nem érkezett, kapcsolata pedig rendeződött volt feleségével és gyermekeivel…

Erről szól a feltételes

A sok elrettentő eset ellenére a feltételes szabadlábra helyezésnek vannak támogatói is. Ők azzal érvelnek, hogy a rabokat motiválja a korábban szabadulás lehetősége. Pontosan tudják, hogy ezt jó magaviselettel érhetik el, ez pedig elősegíti, hogy rend legyen a fegyintézetekben. Emellett a jogszabályok jelenleg is tartalmaznak néhány korlátot annak tekintetében, ki hagyhatja el idő előtt a cellát.

– Nem minden esetben kaphat az elítélt feltételes szabadlábra bocsátást, vannak kizáró okok. Például a többszörös visszaeső, fegyház fokozatban lévő elítéltek, az erőszakos bűncselekményért elmarasztalt visszaesők, de a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekért leültetettek esetében nem lehet feltételesen szabadlábra bocsátást megítélni – mondja lapunk kérdésére dr. Futó Barnabás büntetőügyvéd. Szerinte sok esetben van értelme a feltételes szabadlábra bocsátásnak. Mondjuk egy kevésbé jelentős ügy miatt elítélt első elkövető, aki valóban elhatározza a börtönben, hogy másképp szeretné folytatni az életét, jelentős segítséget kaphat az újrakezdéshez azzal, hogy valamivel előbb szabadulhat. Az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén már büntetése felének letöltése után, különös méltánylás esetén szabadulhat az elítélt – ilyen lehet például, ha több gyereke van.

Ugyanakkor az ügyvéd arra is rámutatott: ebben a rendszerben hatalmas a felelőssége a büntetés-végrehajtási bírónak, hiszen az ő kezében van a döntés. Futó Barnabás úgy véli: az olaszliszkai tettes esetében vagy nem volt jó a szakvélemény, vagy sikeresen játszotta meg magát az elítélt. A győri gyilkosról alkotott elmeorvosi szakvélemény pedig így szólt: nagyon szereti a gyerekeket, a láthatásokon jól viselkedik velük. Ezért úgy látja, nem lenne ördögtől való a jogszabályok módosítása, ami valószínűleg hamarosan meg is fog történni. Hozzátette, korábban is történt már előremutató változtatás, tavaly például konkrétan megfogalmazták a bűnszervezet definícióját.

Dolgoznak a változtatáson

A győri gyilkosság után Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd videóban tette közzé álláspontját: „Aki más életére tört, ne engedjük feltételes szabadságra bocsátani.” Az év első kormányinfóján Orbán Viktor miniszterelnök is szóba hozta a témát: – Mondjuk ki nagyon világosan: az nem lehetséges, hogy ha valaki a másik ember életére tört – nem a gondatlanságról beszélek, hanem szándékosan –, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, mint hogy lejárt volna a büntetése. Az veszélyt jelent, ha hamarabb jön ki – hangsúlyozta a kormányfő évindító beszédében. – Nyilván nem véletlen, hogy akkora büntetést kapott, amekkorát. Azért kapott akkora büntetést, mert a bíró úgy ítélte meg, hogy ennyi ideig szükség van arra, hogy elkülönítve tartsák a társadalomtól. Utána nyílik meg csak arra az esély, hogy veszély nélkül visszatérjen. Ki rövidíti ezt le? Milyen alapon?

Annyit máris lehet tudni, hogy a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslat februárban kerülhet az Országgyűlés elé, és vélhetően azokra nem vonatkozik majd, akik már rács mögött vannak, mivel a jogszabály módosítása nem lehet visszamenőleges hatályú.