Heteken belül megszülethet az a kormányhatározat, amely véglegesíti azt a projektet, ami a főváros és Pest megye egészségügyi fejlesztésének tízéves menetrendjét meghatározza. A vidéki felújítások után most beinduló fővárosi fejlesztésekre idén 40, a következő években összesen 700 milliárd forint jut.

Közel harmincéves adósságot törleszt a kormány az Egészséges Budapestért program néven futó tízéves fejlesztési tervvel. A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve folyamatosan halogatott korszerűsítések, a rendszerváltozás után hullámokban érkező rabló- és lopakodó privatizációk, a szocialista-szabaddemokrata kormányok forráskivonásai és káoszt okozó átszervezései katasztrofális helyzetbe hozták az egészségügyi ellátást az egész országban. Ez lépéskényszerbe hozta a 2010-ben megválasztott Fidesz–KDNP-kormányt. A pénzszűke akkor nem tette lehetővé, hogy egyetlen huszáros rohammal alapjaiban megváltoztassák a helyzetet. A kormány akkor úgy döntött, a rendelkezésre álló költségvetési pénzeket olyan régiókba juttatja, ahol uniós fejlesztési forrásokat is fel lehet használni. Összességében így 500 milliárd forintot fordíthattunk a vidéki intézményhálózat felújítására, a műszerpark fejlesztésére. A költségvetési egyensúly megteremtése és a gazdasági növekedés azonban mára lehetővé tette, hogy az ország szívében is meginduljanak a kórházfejlesztések.

Az év folyamán nyilvánosságra hozott tervek azt mutatják: ezúttal elmarad az évtizedek óta megszokott toldozás-foldozás. A kormány eltökélt, hogy átgondolt, a betegek érdekeit szem előtt tartó fejlesztésekkel gyökeresen megújítsa az egészségügyi intézményrendszert az előttünk álló tíz évben. Mint ismeretes, a fekvőbeteg-ellátást biztosító összes intézmény korszerűsítése mellett három szuperkórház épül Budapesten. Ezek egyike a zöldmezős beruházásként Dél-Budán, a XI. kerületben épülő intézmény, amely nemcsak a budaiakat látja majd el, hanem Északkelet-Dunántúl lakóit is. Az elképzelések szerint ideköltöztetnék majd a mai Kútvölgyi úti klinika osztályait, a Tűzoltó és a Bókay utcai gyermekklinikákat, valamint a Szent János Kórházból a traumatológiát és az idegsebészetet. Az intézmény a Semmelweis Egyetem irányítása alatt működne, összehangolva a SOTE egyéb fejlesztési terveivel. Észak-Buda lakói ugyan nem kapnak új egészségügyi centrumot, de a meglévő intézmények, valamint az új feladatokhoz szabott korszerűsítések után a Kútvölgyi út és a Szent János Kórház együttesen várhatóan kiszolgálják majd a felmerülő igényeket.

Észak-Pest ellátását az egészségügyi kormányzat tervei szerint a „szuperkórházzá” fejlesztett Honvédkórház látja majd el, az ide tervezett új épülettömb révén megduplázódik majd a jelenlegi 600 ágyas kapacitás, a szolgáltatások köre pedig bővülni fog.

Hasonlóan imponáló jövő elé néz a korábban egyesített Szent István és Szent László Kórház is. A hatalmas parkkal körülvett intézmény területén új, 1300 ágyas tömb épül, amely a felújított pavilonokkal és a szintén felújítás előtt álló Országos Kardiológiai Intézettel együtt felel majd a sürgősségi ellátásért is. Az Üllői úti adottságokat kihasználva a közelben hoznák létre az új országos intézeti központot, infektológiai, kardiológiai, traumatológiai és hematológiai egységekkel, amelyekhez csatlakozna a Heim Pál Gyermekkórházból kialakítandó gyermekgyógyászati központ. A Heim Pál lenne a gyermekbaleseti és sürgősségi ellátás zászlóshajója is: e terület fejlesztésére, vagyis a sürgősségi feladatok ellátására kialakított intézmények hálózatára országosan 14 milliárd forintot szán a kormányzat a gyermekek jobb ellátása érdekében.

Az egyházi fenntartásban működő intézmények sem maradnak ki a fejlesztésekből. A tervek szerint a Budai Irgalmasrendi Kórház és a Bethesda Gyermekkórház összesen 7,8 milliárd forintra számíthat a közeljövőben. A pénz egy részét a kórtermek felújítására szánják, de jut majd az Irgalmasrendi Kórház nőgyógyászati osztályának, valamint a Bethesda szülészeti osztályának kialakítására, ahol az orvosok nem végeznek majd rutinszerű abortuszokat, és nem fogadnak el hálapénzt sem. A kórház vezetői fejleszteni akarják a gyermeksürgősségi ellátást, és kialakítani egy korszerű gyermekpszichiátriát. Több milliárd forint jut a Szent Ferenc Kórház és a Mazsihisz Szeretetkórház korszerűsítésére is. Mindezek mellett tárgyalások folynak a magyarországi Evangélikus Egyház képviselőivel is egy új kórház felállításáról, amit diakóniai rendszerben működtetnének. A tárgyalások során felmerült, hogy a Lipótmező egyik üresen álló épületét vennék át az evangélikusok kórházuk felállítására.

A fejlesztési tervek készítői arról sem felejtkeznek meg, hogy a felszabaduló épületek sorsáról is gondoskodjanak. Tanultak abból a leckéből, ahogyan a Gyurcsány-kormány a felszámolt Lipótmező és Szabolcs utcai kórház üresen maradt épületeit átadta az enyészetnek. A mostani fejlesztéseknek köszönhetően számos épület megürül, például a valamikori MÁV-kórház Podmaniczky utcai épülete, a Szent Rókus Kórház Gyulai Pál utcai telephelye vagy a két pesti gyermekklinika a Józsefvárosban. Az elképzelések szerint a megürülő ingatlanokban fiatal házasokat is befogadó nővérszállókat, kollégiumokat alakítanának ki, de van, ahol parkolóházat építenének a rendelkezésre álló területen.

Körvonalazódnak olyan elképzelések is, hogy a megürülő épületek egy részét a szintén fejlesztés előtt álló gyógyturizmus szolgálatába állítanák. Ehhez kiváló helyszín lenne egy kiépítendő budai gyógynegyed: az Országos Rehabilitációs és Fizioterápiás Intézet, az Irgalmasrendi Kórház, valamint a közelükben lévő gyógyfürdők adhatnák a bázisát egy hazai és külföldi betegeket ellátó rehabilitációs központnak, ami nemcsak az érintett kórházaknak hozna jövedelmet, de működéséből a főváros is profitálna. A Szent Imre Kórház területén egyelőre lezárt gyógyforrásra és a Tétényi úti intézményre támaszkodva lehetne kiépíteni egy rehabilitációs központot mozgásszervi gondokkal küzdő betegek számára.

Mindez persze terv, a fejlesztési program részleteiről, a pontos menetrendről a kormánynak kell dönteni néhány héten belül. Arról azonban már megszületett a döntés, mire költik az idei egészségügyi fejlesztésekre szánt 40 milliárd forintot. Nagyjából 20 milliárd forint jut olyan eszközök beszerzésére, amelyek égető hiányát már egy ideje érzik az orvosok és a betegek. Több kórház is költhet CT- és MR-gépekre, PET-CT-berendezésekre, érfestő készülékekre. A fennmaradó pénzből az Egészséges Budapestért program által felvázolt fejlesztések megkezdéséhez szükséges tervezéseket és közbeszerzéseket finanszírozzák majd.

A kórházi és járóbeteg-ellátás megújítása mellett humánerőforrás-programot is indít a tárca. A SOTE a kutatási lehetőségek bővítésére, valamint az oktatási infrastruktúra fejlesztésére számíthat. Ez utóbbi nem csak a külföldi hallgatók számának emelését szolgálja. Kormányzati remények szerint enyhíthetnék vele az egyelőre kínzó szakemberhiányt is.

Nagy Ida