Győr több mint egy város

– Meglepődött a KSH-tanulmány rang­során?

– Azért nem csodálkoztam, mert győri születésűként és igazi lokálpatriótaként nekem mindig is ez a település volt a legélhetőbb város. A 80-as években Debrecenben jártam orvosi egyetemre, és emlékszem, hogy a keleti országrészben a nyugati határszél települései már akkor is különlegesnek számítottak, csakúgy, mint az azt megelőző évszázadokban. Ugyanakkor polgármesterként természetesen az elfogultságommal együtt is látom a további dinamikus városfejlődést szolgáló megoldandó feladatokat.

– Honnan tájékozódik a teendőkről?

– Lényegében nyitott városházát vezettem be, ami azt jelenti, hogy nemcsak meghallgatjuk, de kérjük is, hogy a helyiek osszák meg velünk véleményüket, elégedettségüket vagy éppen panaszaikat. Én magam is szívesek válaszolok az online megkeresésekre. A kulturáltan, és nem ízléstelenül megfogalmazott kritikák egyáltalán nem zavarnak.

– Mennyien laknak Győrben az utolsó népszámlálás adatai szerint?

– A hivatalos lakosságszám mintegy 130 ezer, de szerintem ennél közel 60 ezer fővel többen vagyunk.

– Az ország néhány régiójának, például a Balaton-felvidéknek, vagy a fővárosi agglomerációnak a polgármesterei gyakran nyilatkozzák, hogy szívesen kitennék a Megtelt táblákat. Mi a helyzet Győrben?

– A megválasztásom után az egyik legfőbb mottónk az lett, hogy: „Győr több mint egy város”. Ezalatt azt értem, hogy a helység vonzereje nem ér véget a város hivatalos településhatáránál. Győr olyan, mint Magyarország, minden oldalról saját magával határos, vagyis összenőtt már több környező, zömében itt tanuló és itt dolgozó, született győriek által lakott kistelepüléssel. 

– Mennyire domináns a városfejlesztési politikában a pihenőövezetek, rekreációs területek létrehozása, és a már meglévők korszerűsítése?

– Már az elődöm, aki ráadásul olimpiai bajnok volt, városvezetőként is kiemelten kezelte a rekreáció és a sport kérdését. Magam orvos-polgármesterként emellett nagy figyelmet fordítok a környezetvédelemre is. Évente több ezer fát telepítünk. A Babaligetben minden Győrben született gyermek kap egy újonnan ültetett fát az erősebb kötődés szimbólumaként. A városban közel 5 millió négyzetméter a zöldterület, a parkosított felületek 170 ezer négyzetmétert tesznek ki. Több európai színvonalú sportlétesítménnyel is rendelkezünk. Folyamatosan figyeljük az országos pályázatokat, az elmúlt években sorra adtuk át a kültéri sportparkokat, futópályákat. Célunk, hogy minden városrészben legyenek ingyenesen használható létesítmények. Győrben 167 kilométer hosszan húzódó kerékpárút áll a bringások rendelkezésére. Június közepén avatjuk azt az Európában is egyedülálló vízi élményparkot, amelynek kialakításához több mint 21 milliárd forint pályázati forráshoz jutottunk a Modern Városok Program keretében.

– A hazai közvélekedés szerint Győr egyenlő a város jólétét biztosító Audi Hungaria Zrt. multinacionális motorgyárral. Mit gondol erről?

– A rendszerváltás utáni első szabadon választott polgármesterünk, Kolozsváry Ernő regnálása idején létrehozott Győri Nemzetközi Ipari Park és az Audi Hungaria tagadhatatlanul jelentősen hozzájárult a gazdasági fellendüléshez, de nem gondolom, hogy ez lenne a jómód egyedüli záloga. Győr ipara már a motorgyár idetelepülése előtt is prosperált. Gondoljunk csak az egykori Rába Magyar Vagon- és Gépgyárra, a Győri Gyufagyárra, a Lemezárugyárra, a rendszerváltás előtt jelenlevő fejlett textil- és élelmiszeriparra, amelyek sok ezer embernek adtak munkát. Azt azonban elismerem, hogy továbbra is foglalkoznunk kell annak az üzenetnek a hangsúlyozásával, hogy Győr sokkal több mint önmagában az Audi-gyár, vagy éppen a világ egyik legsikeresebb női kézilabda csapata a Győri Audi ETO KC, illetve a Győri Balett, amelyekkel a közvélemény gyakran azonosít bennünket és amelyekre egyébként méltán nagyon büszkék is vagyunk.

– Említene néhány olyan jeles személyiséget a 750 éves város krónikájából, akikre kiemelt tisztelettel tekintenek?

– Czuczor Gergely nyelvtudós, Jedlik Ányos feltaláló, Kisfaludy Károly reform­kori költő, irodalmár, Rómer Flóris művészettörténész, egyetemi tanár, Deák Ferenc „a haza bölcse”, Csányi László közlekedési miniszter, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán valamennyien sok szálon kötődnek a vármegye oktatási, tudományos, kulturális és politikai életéhez. A sort hosszan lehetne folytatni…

– Ismerik a hozzájuk kapcsolódó történeteket a győriek?

– Elkészítettünk egy tananyagot a győri általános és középiskolákban tanuló diákok számára, ennek alapján ma már például Győr város történetéből is lehet érettségi vizsgát tenni. A kötetben szerepel a győri vár visszafoglalásának ikonikus története is. A Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezetésével harcoló seregeknek 1598. március 28-án négyévi török megszállás alól sikerült visszafoglalniuk Győr várát, megvédve Bécset és Európát a török veszedelemtől. Hálából II. Rudolf császár rendelete alapján úgynevezett Győr-kereszteket állítottak Magyarországon és Ausztriában annak tiszteletére, hogy a város újra keresztény kézre tért. Kutatásaink bizonyítják, hogy Ausztriában jelenleg is megtalálható 31 olyan Győr-kereszt, „Raaber-kreuz”, amely a több száz évvel ezelőtti hőstettről mesél. A 32. keresztet mi állítottuk a Városháza előtt 2021-ben. De a híres párizsi Diadalíven is megtalálható a város nevét jelző „Raab” felirat, a napóleoni háborúk számunkra kevésbé dicsőséges emlékére.

– A KSH-tanulmány elsősorban gazdasági mutatókat vizsgált, és az egy főre jutó nettó jövedelem, az idősek eltartottsági rátája, illetve a munkanélküliségre vonatkozó adatok alapján állította fel a jóléti klasztereket. Így került az első csoportba a Veszprémet némiképp megelőző Győr. Milyenek az álláskeresési mutatók?

– Győrben lényegében nincsen munkanélküliség, mindenki talál állást. A városban a vállalkozások száma arányaiban jóval meghaladja az országos átlagot. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy nekünk itt „az Aranyháromszögben” nem a magyar, hanem a pozsonyi, a bécsi és a budapesti átlagbérekkel kell versenyeznünk.

– Sokan vélik úgy, hogy könnyű a győrieknek, hiszen a város hosszú évek óta élvezi a kormány bizalmát. Egyetért ezzel a kijelentéssel?

– A győriek nem lottón nyerték a bizalmat, hanem megdolgoztak érte, hiszen munkán szocializálódott emberek vagyunk. Ahogy mondani szoktam, a munkának egyetlen titka van, hogy csinálni kell! Mi ebben maximálisan osztjuk a kormány véleményét, a munkaalapú társadalomban hiszünk és ebben rejlik a sikerünk oka.

– Szóba kerül-e a városban a jövő évi polgármester-választás, ahol ismét jelöltetni kívánja magát, vagy ettől még nagyon távol vagyunk?

– Furcsán hangozhat, de nálunk már elindult a kampány. Miután az ellenzéknek építő jellegű javaslatai nincsenek, ijesztgetős üzemmódba kapcsolt.

– Mivel ijesztgetnek?

– Most éppen egy esetleges akkumulátorgyár kedvezőtlen hatásaival.

– Lesz a városban akkumulátorgyár?

– Egy olyan problémáról nem lehet objektíven beszélni, ami nincs. Orvosként és felelős vezetőként azt hangsúlyozom, hogy bármilyen jellegű gyár is épül a városban a jövőben, az nem veszélyeztetheti a helyiek életminőségét. Győr fejlődésének és a lakók biztonságának érdekét kell összeegyeztetnünk. Ez egy nagyon forró téma, amely nem nélkülözi a politikai felhangokat sem. A legnagyobb problémát abban látom, hogy a zöldberuházások élharcosai folyamatosan hangoztatják, hogy egyre inkább át kell térni az elektro­mos közlekedésre, miközben rendre hisztériát keltenek az akkumulátorgyárak építésével szemben. Az ipari parkhoz közeli 12 ezer lakosú Győrszentiván városrészben többek között egy háziorvos hergelte fel az ott lakók egy részét azzal a kijelentésével, hogy az utóbbi években megnövekedett a praxisában a rákos megbetegedések száma, állítása szerint az ipari fejlesztések nyomán kialakuló légszennyezés következtében. Véleményem szerint a tudományosan megalapozatlan, politikai indíttatású híresztelés a pozícióval való etikátlan visszaélésnek minősül. Ugyanakkor bevezettem az állandó légszennyezettség-mérést a városrészben. Valójában arról is szó van, hogy a kisajátítandó földek tulajdonosai magasabb árat szeretnének kicsikarni az értékbecslők által megállapított összegnél. Aggasztónak tartom, hogy a felelőtlen szorongáskeltés veszélyezteti az emberek lelki egészségét. De ahogy mondtam, a kampány láthatóan megkezdődött.

– Március 15-én vehette át a város dísz­polgári címét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, de ajánlást kapott Borkai Zsolt korábbi városvezető is. Mi indokolta a végső döntést?

– A történet érdekessége, hogy magam is díszpolgár vagyok, a Győri Szívcentrum létrehozásáért éppen Borkai Zsolt hivatali ideje alatt vehettem át ezt a legmagasabb Győr városi kitüntetést. Úgy vélem, hogy Borkai Zsolt életművét nem az én tisztem jelenleg értékelni, de Hajtó Péter kormánypárti képviselő egyéni felterjesztését a magam részéről nem tartottam diplomatikus lépésnek. Szijjártó Pétert magam terjesztettem fel díszpolgári címre, még jóval Borkai Zsolt jelölése előtt, mert amellett, hogy a kormányzaton belül is kiemelkedő munkát végez, rengeteg energiát fordít szülővárosa, ezen belül az egyházi intézmények fejlesztésére. Az általa képviselt „győri lobbi” nagyon fontos a város lakosságának.

– 2021-ben, amikor a Demokrata önnél járt, arról beszélgettünk, hogy az első vidéki polgármesterként ön vezette be a győri önkormányzati intézményekben a kötelező Covid-védőoltást. Arról is mesélt, hogy gyakran imádkozik a műtétek előtt a betegek gyógyulásáért. Elmondaná, miért imádkozik mostanában?

– Polgármesteri munkám kezdete óta a „Peace and Love” eszméjét hirdetem, hiszen humanistaként hiszek abban, hogy Győr is akkor fejlődhet igazán, ha békében és szeretetben élünk. Ez megint találkozik a kormány elképzelésével, hogy a békénél semmi sem lehet lényegesebb. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy a szomszédban folyó háború ne terjedjen át Magyarországra és Európára. A 90. életévüket betöltött győri polgároknak személyesen szoktam átadni miniszterelnök úr jókívánságait. Ezek az idős bölcs emberek, akik végigdolgozták az életüket a csaknem száz év viharos történelme során számtalan nehézséggel szembenézve, egytől egyig azt mondják, hogy leginkább azt kérik az Úr Jézustól, hogy hazánk földjén soha többé ne legyen háború. Magam is ezért imádkozom.