Tavaly is folytatódott az évek óta tartó tendencia, a háztartási méretű kiserőművek számának növekedése. Ezek szinte teljes mértékben napelemes rendszerek, amelyek teljesítménye rohamosan nő, áruk pedig meredeken csökken.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb statisztikája szerint 2016 végére 165,5 MW lett a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, ami az előző évhez viszonyítva 28 százalékos növekedést jelent. Az év végére összesen 20 496 darab kiserőmű csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami az előző év végi 15 220 darabhoz képest 35 százalékos növekedést jelent. A háztartási jellegű energiatermelés egyébként 2012-ben lendült meg igazán, amikor megnégyszereződött a kapacitás, majd 2013 és 2015 között évről évre megduplázódott.

A HMKE-k olyan, 1 kV-nál nem nagyobb feszültségű hálózatra csatlakozó kis­erőművek, amelyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. Ez jó közelítéssel a maximum 50 kW beépített teljesítőképességű kiserőművet jelenti. Vannak egészen kicsi, családi házon létesített cellák, és vannak társasházakat kiszolgáló erőművek. Előbbiek vannak többségben, vagyis a legtöbb HMKE 5 kW alatti. A felhasznált energiahordozó fajtáját tekintve nap-, szél- és vízenergiát, biogázt, biomasszát, földgázt, valamint egyéb energiahordozókat (termálmetánt, benzint és dízelt) hasznosítanak a HMKE-k, de a legelterjedtebbek a napelemes kapacitások, ezek teszik ki az összes beépített teljesítmény 99,17 százalékát.

Hazánkban a szabályozás lehetővé teszi, hogy a nap­elemekkel termelt energiát az elektromos hálózatba táplálva tárolhassuk. Vagyis hogy a felesleget betápláljuk, amikor pedig hiányunk van, akkor díjmentesen kivehetjük. Egy nulla fogyasztású házban a betáplálás időszaka értelemszerűen a májustól augusztusig terjedő időszak, a kivételé pedig a téli hónapok. Az általános tapasztalat szerint Magyarországon egy 1kW-os teljesítményű napelem egy év alatt átlagosan 1100 kWh elektromosságot állít elő (a délebbi országrészekben 1300 kWh-ot is), egy átlagos család áramfogyasztásához pedig 4000 kWh-ra van szükség. Teljes mértékben ezt egy 3,64 kW-s rendszer képes kiszolgálni. A számítások szerint a lakáskasszákhoz adott 30 százalékos állami támogatással nyolc év alatt megtérülhet egy ilyen befektetés. A cellák élettartama 30-40 év, a gyártók 25 év garanciát szoktak vállalni a berendezésre, illetve arra, hogy az üzemidő alatt nem csökken a hatásfok 80 százalék alá.

A napenergia mindazonáltal továbbra is csak kis hányadát teszi ki a hazai megújuló áramtermelésnek, bár fejlődése töretlen. Globális szinten pedig valószínűleg történelmi váltás következik 2017-ben, ugyanis a napelemek telepített összkapacitása várhatóan utoléri és meghaladja majd az atomerőművekét. Az Egyesült Államokban például az Energiaügyi Minisztérium friss jelentése szerint a villamosenergia-termelésben a munkaerő-állomány 43 százalékát a napenergia-szektor foglalkoztatta, míg a fosszilis tüzelőanyagoknál csak 22 százalék volt az arány.

A napelemek hatásfoka ráadásul folyamatosan javul, és a fejlődésben egy ugrás is várható. Nemrég készült el a prototípusa egy olyan nap­elemnek, amely egymásra rakott több cellájának köszönhetően képes a fényspektrum nagyobb részének hasznosítására. Az új berendezés több mint negyvennégy százalékos hatásfokkal képes elektromossággá alakítani a nap­energiát, szemben a ma használt napelemekkel, amelyek a napenergiának körülbelül a negyedét hasznosítják. Amíg a hagyományos, szilíciumkristályos alapú napelemes cellák a Nap spektrumának maximum 18-23 százalékát képesek elektromos árammá alakítani (ezek a szabad szemmel is látható sugarak), addig ez az új cella a napfény spektrumából az ultraviolától egészen a hosszú hullámú hősugarakig képes energiát hasznosítani.