Győztek a talpra ugró rasszista parasztok

Előzmény

Talpra ugró rasszista parasztok

A balhé már akkor elkezdődött, amikor a 2024-es választás véget ért. Most fügét mutat Nagyfügeden magyar és cigány a nemkívánatosaknak.

Ami elsőre a legfeltűnőbb volt a faluban, az a csend. Nem vonultak, nem fenyegetőztek, nem ordítoztak a győztesek a főutcán. Csak a sárga fényű hivatali ablakok mögött számoltak meg jegyzőkönyveztek a bizottsági tagok egészen hajnalig. Kérdem is az új faluvezetőt, Jancsovicsné Hornos Brigittát, nem hiányzott-e egy kis felhajtás, mire jó a néma győzelem?

– Őrületes időszak volt ez a három hónap, jobban örültem a győzelem utáni csendnek. Szerintem akik komolyan gondolták a változást, azok sem csörgősipkás, zajos falut akarnak, hanem végre nyugalmat és biztonságot.

– Másnap reggel, mikor kiment az utcára, mindenki visszaköszönt?

– Akkor már igen, de a voksolás előtt volt, aki azt kiabálta utánam, hogy a rák egye ki a beledet. Jólesett viszont, hogy a vesztes Ürmös István gratulált.

– Pedig a szimpatizánsai szerint önök azért zavarták el, mert cigány és nem gazdag paraszt.

– Semmi köze nincs a származásának ehhez. A stílusa volt rettenetes, nem látszott rajta, hogy jó gazda volna. Féltettük tőle a falut.

– De minden harmadik lakos roma, számol ezzel?

– Igen, és remélem, mára ők is megértették, hogy ránk van szükség, akik példás és értéktartó magatartást mutatva akarjuk irányítani őket is. Tudom, hogy közülük a tehetősebb, munkával, házzal rendelkező cigányok is ránk szavaztak, már nekik is van féltenivalójuk.

Erre mondta a falu kőfaragómestere, Csík Gyula azt, hogy ő tősgyökeres fügedi cigány gyerek, benne rasszizmus nem lehet, de Ürmösnek menni kell a falu éléről, hiába fotózkodott a választások előtt Szabó Tímeával, Karácsony Gergellyel meg a fene tudja még kivel. Szerinte, aki nyíltan fideszes, először tanuljon meg dolgozni, viselkedni, különben csak olyan, mint a Magyar Péter, aki meg örüljön, hogy még nem ütötték agyon.

Mága Béla uram is, aki pizzériát nyitott és mára van mit aprítania a tejbe, azt mondta, hiába rokona is Ürmös, be kell látnia, hogy míg önfejű, nem illeszkedik, nem is alkalmas vezetőnek. Dolgozni kell azért és sokat, hogy az embert, akár cigány, akár nem, befogadják.

– Aki nem ugrik el a lapát nyelétől és megbízható, azzal nincsen hiba – mondja Szekeres Róbert, ismét nyertes képviselő. – Én boltot viszek, vendéglőt üzemeltetek és alkalmazok dolgos cigány eladókat. Mégis azt mondják ránk, hogy gazdag rasszista parasztok vagyunk. Mert így állít be minket a szarházi liberális média. Mi akkor sem szeretnénk Tarnabod sorsára jutni, ahonnan az őslakosok akár a tatár elől, úgy menekülnek az új honfoglalók öleléséből. Nézze, én vagyok a falu polgárőrparancsnoka, igyekszem kézben tartani a dolgokat, mert ismétlem, nem akarunk a lepusztított faluk sorába beállni. Egy használt rendőrségi Opelt már kaptunk.

– Hogy jusson benzinre, felszerelésre és megszüntessük a lopást, illetve a drogosok nyakára lépjünk, nagyon be kell osztani a falu pénzét – mondja Hornos Brigitta. – Legfontosabb a közbiztonság és a falu kiszáradó gyökerének öntözése, hagyományaink újraélesztése.

Az 530 hektáron gazdálkodó Zombori Csaba azt mondja erre, hogy 40 éve él Fügeden és egyetlen célja a családjával együtt, hogy mindig egy kicsit jobban menjen. Elég baj az most neki, hogy az unió meg akarja nyirbálni a támogatásokat, ami padlóra viheti, nem kell, hogy mellé a faluja is elsorvadjon.

– Sír a gazdag rasszista paraszt, pedig most még tiszteletdíjat is húzhat?

– Na, álljon meg a menet! – int rám Zombori. – Kapunk, de az öt képviselő közül senki sem veszi fel, hanem utaljuk egy leukémiás falusi kislány kezeléseire, aztán pedig az iskolának meg a nyugdíjasoknak. Nézze, hál’ Istennek megtehetjük, de mi meg is dolgozunk érte. Ezért sem akarjuk, hogy mások ki-be járkáljanak a faluba és tovább csappanjon, amink van. Aki dolgozik, fizetést kap, a családjáról is gondoskodik, annak itt a helye, de ködlapátolókból, köszönjük, nem kérünk. Mi család- és munkaszerető, jobboldali gazdaemberek vagyunk. Mi tudjuk megmenteni a közösséget, és meg is tesszük. Hadd ne szégyelljük már magunkat.

– Pedig országszerte megy a hergelés, kinek mennyi pénze, órája, cipője, nyaklánca van, ez a trendi.

– Megfigyeltem, hogy aki elégedett a saját életével, az eredményeivel, az boldog és nem irigykedik. Húzzák fel a mi cipőnket, az is szorít. De csinálják ők is, megtehetik – mondja a polgármester. – Sokkal nehezebb lesz, mint utánunk nyomozni. Nekem most a családom segít, hiszen mi is 400 hektáron gazdálkodunk, hogy időt kapjak a falura. Kereshetnék kifogást, meg szidhatnék másokat, de én örülök neki.

– Aki hajtja magát, aki gürcöl valamiért, mert céljai vannak, az megért minket. Itt van ez a roma Botos Ervin barátunk, aki a gyöngyösi kórházban ápoló, itthon pedig a négy családja mellett 25-30 fügedi gyereket tart össze az egyesületében, ahol sportolnak, kirándulnak és csavargásnak, drognak nincs helye. Na, ő nem irigykedik és mi segítjük, felnézünk rá – mondja Zombori Csaba. – Az életben kevés a szenzáció, a sajtónak viszont csak az kell, és ha nincs, hát gyártanak. Aki felkapaszkodott, az már nem érdekli őket, helyette azt dicsérik és futtatják, aki mozdulni is lusta. A Befogadó Falu szép gondolat, de legtöbbször csak azok jönnének ide, akiknek máshol kitelt, nincs semmijük. Iparkodni pedig csak a drog meg a bűnözés után szeretnek. Mikor az Ürmös nyert, akkor teli volt a falu liberális kamerásokkal. Most, hogy visszavettük, magán kívül senki sem jött ide.

A szintén négygyermekes, diplomás növényorvos, Szilágyi Dániel kapta a szavazatok több mint 50 százalékát, a legtöbbet. Azt mondja, mivel itt született, az édesapja meg kocsmáros, sokszor segített neki a kármentőben, ezért majd mindenki ismeri és az utóbbi években már ő is több száz hektáron vet és arat. Szerinte nem volt itt baj a magyar–cigány kérdéssel, amíg éltek az öregek és nem kuncsorogtak el itthonról a fiatalok.

– Olyan hét-nyolc éve kezdődött a hígulás és akkor költözött ide Kerecsendről Ürmös István is, aki „gyüttment” létére gyorsan megkeverte, sőt felkeverte a falu közérzetét, de a szövegelésen kívül más nemigen történt. Elő kellett lépni a gazdáknak és visszavenni Fügedet, mielőtt lekanyarodunk őseink útjáról. Meg is kapjuk gyakran, mert ezzel operál az ellenzék, hogy miért nem aratunk kaszával, minek az a drága kombájn és nekünk azért megy jobban, mert NER-lovagok vagyunk. Pedig mi adunk nekik munkát, és mi fizetünk adót a falunak. Szerintem ha életben akar maradni a vidék, akkor a gazdáknak meg az értelmiségnek ki kell lépni a fényre és a napi munkánk mellett át kell venni a közösségünk irányítását is. Most országszerte csónakból, gyalog vagy platóról hergelik a középosztály ellen a népet, mint Kun Béláék. Nem lesz jó vége. Szerintem még több hazai milliárdos kellene, mert ők nem viszik a vagyonukat a sírba, a nyugati befektetők viszont zsebre teszik és kiviszik az országból – emelkedik meg a széken Szilágyi Dániel.

– A közeli Mezőkeresztesen már bátran léptek is, hiszen az önazonossági törvény alapján saját rendeletet alkottak, hogy akár a fecskék, megerősítsék saját fészküket.

– Ez egy nagyon jó törvényes lehetőség a népvándorlás szabályozására, már mi is beszélgettünk a bevezetéséről – mondja az új polgármester. – Mivel a falvak kiszolgáltatottsága közös, igyekszünk felgyorsítani a folyamatot és mielőbb csatlakozni az új fészekrakóhoz.

– Kapnak is érte eleget a libernyákoktól, de kit érdekel – szól közbe Szilágyi. – Nagyon jókor jött a törvény, élünk is vele és megkezdjük a rendrakást, mielőtt a térképről is eltörölne bennünket ez a teljesítmény- és erkölcs nélküli fene nagy szabadságáradás.

Az elmúlt 70 esztendőben a történelem kirúgta a falusi hierarchia alól – tanító, pap, orvos, gazda – a fundamentumot és odalett a hagyomány, a tisztelet, a tekintély. Vissza kell erősíteni, újra kell tapasztani a falusi fészket mind gazdaságilag, mind kulturálisan, mielőtt a városi cunami elsodorja.

Fel kell varrni a magyar falu megcsúfolt arcát.