Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. A kormányzat átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy az EB valamennyi aggályát orvosolja. Varga Judit azzal zárta gondolatait, hogy a magyar kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a bizottsággal. Mi várható az ügyben, mik a lehetőségek, és egyáltalán, miért fontos, hogy megállapodjon Magyarország az EB-vel?

Hirdetés

A konkrét ügyben több fronton történik párbeszéd hazánk és az Unió között. Egyrészről Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter tart diskurzust a hétéves költségvetésből származó pénzek lehívásáról, itt jól haladnak a felek a kompromisszum felé, még a kormánypártisággal csak kevéssé vádolható 24.hu is azt írja, hogy várhatóan év végére megegyezésre juthatnak a felek. A második kérdéskör a helyreállítási alap, ezen pénzeket az EU „ajánlások„-nak nevezett követelések megvalósulásához kötötte. Ilyen a már elcsépelésig ismételt jogállamiság, vagy korrupció, mely kérdések jellegénél fogva a tárgyalásokat ez ügyben Varga Judit igazságügyi miniszter asszony koordinálja. A miniszter asszony bejegyzése arra enged következtetni, hogy a feleknek sikerült előrelépést tenni a tárgyalásokban. A tárgyalópartnerek jellegénél fogva, messze menő következtetéseket nem lehet levonni, azonban sok tekintetben biztató, ha az ügy közelebb kerül a lezáráshoz.

Az ügy fontosságát, a megállapodás jelentőségét, valamint a baloldal ez ügyben is tanúsított kétszínűségét jól mutatja a pedagógus béremelés konkrét példája. A Kormány ígéretet tett az oktatásban dolgozók bérének emelésére – egészen pontosan a diplomás átlagbér nyolcvan százalékához kívánja igazítani azt – amit szándékozik is megtartani, azonban ennek finanszírozása EU-s források nélkül nem megvalósítható.

Míg a hazai színtéren az ellenzéki politikusok látszólag zászlójukra tűzték a pedagógusok ügyét, a valóság mégis az, hogy az eu-ban ahol csak tudnak, ott a források Magyarországtól történő megvonásáért kampányolnak, ezzel valójában saját politikai haszonszerzésüket előmozdítva, ellehetetlenítve az említett ágazati béremelések megvalósulását.

Korábban írtuk

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.