– A közvélemény nagy reményekkel tekint a jelenlegi hatalom elszámoltatása elé. Okkal teszi?

– Igen. Ezt a várakozást én is érzékelem, és nekünk kötelességünk lesz ennek eleget tenni. A 2006 őszén, főleg az október 23-án történt bűncselekmények tekintetében a rendőri vezetőket és azokat a parancsnokokat, akik lehetővé tették a rendőröknek az azonosító szám nélküli brutalitásokat, felelősségre fogjuk vonni. Ennek a választások után nem lesz akadálya, ezt meg tudom ígérni. Ezen túlmenően meg kell vizsgálnunk, mi minden történt itt a nyolc év alatt. Gondolok elsősorban a nemzeti vagyon állapotára és a felelőtlen eladósodásra. Könnyen lehet, hogy ezeknek az ügyeknek a következetes végigvitele is büntetőeljárásokat von majd maga után. Ezt jól tudják az érintettek, ezért ragaszkodnak foggal és körömmel a hatalomhoz. Jelenleg is mintegy tucatnyi szocialista politikus, fővárosi polgármester, országgyűlési képviselő van börtönben, vagy várja gyanúsítottként az ítéletet. Sok esetben a büntetőeljárás megindításának kizárólagos akadálya az, hogy a parlament a mentelmi jogot nem függeszti fel. De ezek az ügyek nem évülnek el. Az eljárások megindíthatóak, amint megszűnik a képviselő mentelmi joga. Ha többséget kapunk az új országgyűlésben, a mentelmi jog felfüggesztése után ezek az eljárások megindulnak.

– 2006 októberében Áder Jánossal együtt büntetőfeljelentést tettek Gyurcsány Ferenc ellen, amit a Központi Nyomozó Főügyészség elutasított. Ezzel mi lesz?

– Feljelentésünket arra alapoztuk, hogy a választópolgárok elől olyan közérdekű adatokat hallgattak el, amelyek a választás eredményét alapvetően befolyásolták volna. Lehet, hogy meg sem alakult volna a Gyurcsány-kormány, mert a valós adatok ismeretében nem kaptak volna elegendő szavazatot a választóktól. A pénzügyminiszter a kormányalakítás után beismerte, hogy nem hozták nyilvánosságra az első negyedévre vonatkozó gazdasági mutatókat. A választók tudatos félrevezetésével és dezinformálásával szereztek szavazatokat, ez a cselekedet büntetőjogi kategória, ugyanis a büntető törvénykönyvben van olyan paragrafus, amelyik a közérdekű adat visszatartásáról szól. Az ezzel kapcsolatos véleményünk változatlan, de erre a kérdésre térjünk vissza a választások után.

– Gyurcsány Ferenc kongresszusi beszédében megtámadta az ügyészséget és a bíróságot, fideszes elfogultsággal vádolva azokat.

– Az ügyészség és a bíróságok ellen ilyen súlyos támadást még egyetlen miniszterelnök sem tett. Hogy mennyire súlyos és alaptalan volt, azt az azonnali reakciók is bizonyítják. A legfőbb ügyész, a magyar bírói kart képviselői Bírói Egyesület, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is elítélte Gyurcsány kijelentéseit. Ennek ellenére sem ő, sem Draskovics Tibor igazságügy-miniszter nem kért bocsánatot. A leköszönő Gyurcsány talán úgy gondolta, hogy ezzel a kijelentéssel pártelnöki esélyeit növelheti. De sokkal valószínűbb az, hogy elébe akart vágni a jövőbeni felelősségre vonásoknak, és megkérdőjelezni azok objektivitását. Ez a hozzáállás nem csak Gyurcsányra jellemző. Szabó Zoltán, hetedik kerületi képviselő, aki nagyon aggódik a letartóztatott Hunvald Györgyért, alpári stílusban kérdőre vonta az Országgyűlésben a legfőbb ügyész helyettesét, hogyan merészelték letartóztatni az erzsébetvárosi polgármestert. A szocialista politikusok váltig állítják, hogy az igazságszolgáltatást a Fidesz irányítja, annak ellenére, hogy több képviselőjük van az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban: Draskovics és Bárándy Gergely is. A tanácsban az Országgyűlés képviseleti jogát csak szocialisták gyakorolják. De még akkor sem mondhatnának ilyet, ha csak ellenzéki képviselők lennének a tanács tagjai.

– A baloldal megtámadta Sólyom Lászlót is, amiért szót emelt az előrehozott választásokért. A baloldali média Sólyom mondatait úgy vezette fel, hogy a „köztársasági elnök beszólt”. Ön is így véli?

– Nem. Ami Gyurcsányt illeti, egy miniszterelnök, a végrehajtó hatalmi ág feje egy másik hatalmi ágról, a bíróságról soha nem mondhat olyat, mint ő tette. Ha már elköszönt hivatalától, akkor a blogjában azt írogat, amit akar, de amíg miniszterelnök, minden szava miniszterelnöki vélemény, kivéve, amit vacsora közben mond a családtagjainak. Ezzel szemben a köztársasági elnöknek alkotmányos kötelessége a jogintézmények védelme. Ha például egy miniszterelnök durva támadást indít ezen intézmények ellen, meg kell szólalnia. Nagyon örvendetes, hogy Sólyom László ezt megtette. Az pedig külön örvendetes, hogy ezek ismeretében az előrehozott választások szükségességéről is beszélt.

– Rendészet és igazságügy ma Draskovics Tibor kezében van…

– A rendészeti és az igazságügyi tárca összevonása téves elképzelés volt. A két miniszteri tisztség összeférhetetlen egymással. Draskovics igazságügy-miniszterként tagja az OIT-nak, rendészeti miniszterként pedig befolyással bír a rendőri vezetésre. Ezek a szerepek összeférhetetlenek. Egyébként ha Draskovicsot menesztik, a negyedik ember kerül az igazságügyi tárca élére. A három miniszter egyike sem tudta megteremteni a módosításokhoz szükséges kétharmados konszenzust. A gyűlöletbeszéd szabályozása vagy a büntető törvénykönyv módosításai mind elvéreztek az Alkotmánybíróságon. Most akarnak feles törvénnyel egy teljesen új polgári törvénykönyvet elfogadtatni. Ez az új Ptk. lenne a négyéves kormányzás egyetlen hozadéka, de a Fidesz ezt nem tudja támogatni. Ha a választók bizalmat szavaznak nekünk, mi majd hatályon kívül helyezzük.

– Ez lesz a sorsa a Lex tojásnak is?

– Azt az Alkotmánybíróság még a választások előtt valószínűleg megszünteti. A büntető törvénykönyv egyszerű többséget igénylő megváltoztatásával a rendőrség jogává tették a „feltehető szándék” minősítését. Mindenki láthatta március 15-én, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban. Egyszerre nevetséges és felháborító. Ha az Alkotmánybíróság mégsem változtatná meg, ez a törvény az elsők között lesz, amit hatályon kívül helyezünk. A hiba nem az emberekben van, akik a nemzeti ünnepet használják a véleménynyilvánításra. Egy olyan kormányzat, amelyik teljesen hitelét vesztette, a nemzeti ünnepeken a nép jogos felháborodását váltja ki.

– Lassan egy éve nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak.

– Már a helyettesi poszt is megszűnt április elsején, amit Kaposvári Bertalan töltött be. Most kollégiumvezetővel próbálják áthidalni ezt a hiányt, de ő csak akkor léphet hivatalba, ha az elnök és az elnökhelyettes is akadályoztatva van. Azonban ők nem akadályozatva vannak, hanem egyszerűen nem léteznek. Az MSZP háromszor nem szavazta meg a köztársasági elnök jelöltjét. Ez az állapot, ami alighanem még hónapokig eltart, egy politikai bosszú következménye. Bosszú Sólyom Lászlón a kiállásáért. Ez súlyosan veszélyezteti a jogállami intézmények biztonságos működését.

– Kaposvári Bertalan közzétett egy cikket „Aggódom” címmel. Leírta, hogy az elnök nélkül működő bíróság következményei beláthatatlanok: nincs egységes ítélkezés, a független bíróság áldozatául eshet a politikai csatározásoknak, a téves bírói ítéleteknek nincsenek következményei.

– Kaposvári saját magára is gondolhatott, mert a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseként jelentős befolyással rendelkezett a bírói tévedésekkel kapcsolatos következmények levonását illetően. A közvélemény érdeklődésére számot tartó, nagy horderejű ügyekben, mint például a móri ügyben egy ártatlan személyt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Bíróság bírája, aki most a Legfelsőbb Bíróságon ítélkezik, korábban pedig az Igazságszolgáltatási Tanács elnökhelyettese volt.

– Tán még ki is tüntetik?

– A bírói vezetőknek nincs hatékony eszköz a kezükben, hogy az alkalmatlanság gyanújába került bírók működését megvétózzák. Az pedig, hogy nincs egységes ítélkezés, mélyebb elemzés tárgya lehetne. Én azonban nem merném kijelenteni, hogy egy fontos perben például a győri ítélőtábla homlokegyenest más ítéletet hozna, mint mondjuk a szegedi. Az viszont igaz, hogy a politikai csatározások veszélyesek, láthattuk Gyurcsány kijelentésekor is.

– Ön még bízik a bíróságokban?

– A bíróságok megítélésén nagyon sokat rontottak a zavargásokkal kapcsolatos ítéletek, amikor a rendőrség a tüntetőket őrizetbe vette, majd az elsőfokú bíróság ezeket sorra jóváhagyta. Napokat, heteket töltöttek előzetes letartóztatásban megvert, megalázott emberek, akiket később kivétel nélkül szabadlábra helyeztek. Ezt a tekintély- és bizalomvesztést még sokáig nem fogják kiheverni a bíróságok. Egy másik gond, hogy az eljárások négy-öt évig is elhúzódnak. A Postabank-ügy vagy a Globex-per tíz évig tartott. Nem szabad megtörténnie annak sem, hogy addig húzódik egy per, amíg a letartóztatás végső határideje lejár és házi őrizetbe kerül a gyanúsított. Ez történt az olaszliszkai per esetén.

– Kevés a bíró?

– Nem a létszámmal van gond, hanem az aránytalan elosztással. Budapesten és a Pest megyei bíróságokon aránytalanul nagyobb a teher, mint vidéken. Nem tartom jónak azt sem, hogy a bírák otthon dolgoznak, és csak akkor vannak a bíróságok épületében, ha tárgyalási nap van. Gond van a bírákat segítő hivatali személyzettel is. A tévében mindenki láthatta, hogy a Kulcsár-per tárgyalására érkező bíró majdnem összeroskadt az akták súlyától. Nem helyes, hogy a bíró mint egy utazóügynök cipeli az aktákat. Az ilyen apróságokon is sok múlik. Lesz tennivalónk bőven, de rendet teszünk.

Lass Gábor

DR. BALSAI ISTVÁN

1947-ben született Miskolcon.

1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust.

1974-től ügyvéd a 21. sz. ügyvédi munkaközösségben.

1988 szeptemberében belépett az MDF-be.

1990–1994 között igazságügy-miniszter.

1996-tól 1998-ig az MDF frakcióvezető-helyettese, 1998 és 2002 között frakcióvezetője.

2005-ben csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, miután 2004-ben kizárták az MDF-ből.