Gyurcsány Ferenc felszólalása bevezetőjében elmondta: úgy kell versenyképességet javítani, hogy kevesebb pénzünk van rá, mint korábban. Nem elég csak takarékoskodni, hanem szerkezeti átalakításra is szükség van, hogy középtávon javuljon az ország versenyképessége.

Számoljunk azzal, hogy a GDP csökkenése három százalék lesz. Most mintha az emberek már kevesebbet költenének, és többet takarítanak. A jelentések szerint nőnek a banki betétek. Ez egyrészt jó, mert nőnek a takarítások, másrészt nem jó, mert csökken a fogyasztás, még jobban visszaesik a GDP.

Az átalakítások során növelni kell az növekedési potenciált – mondta a miniszterelnök. – Növeljük a foglalkoztatást, olyan program kell a következő 3-4 évre, hogy Magyarország bevezethesse az eurót, mindezt úgy hogy megmaradjon az egyensúlyt.

Egyes elképzelések szerint jövőre 550, utána még további 650 milliárdos állami megtakarítás kellene. De fűnyíró elven takarékoskodni nem lehet, mondta Gyurcsány Ferenc. Összefüggő változtatásokra van szükség. Átfogó beavatkozásra van szükség. A rendszerváltás után két nagy változás volt: a 90-es évek közepén, majd 2006-tól 2008-ig. Ez lesz a harmadik nagy reformprogram – tette hozzá a kormányfő. Mint mondta: öt területen kell beavatkozni adórendszerben, a nyugdíjrendszerben, a szociális rendszerben, a gazdasági támogatási rendszerében, a politikai képviseletei, igazgatási rendszerben.

Az adórendszer átalakításának lényege: jobban megérje dolgozni. Járjon kedvezmény ahhoz, hogy valaki munkajövedelemre építse fel a munkáját; csökkenteni kell a munkabérre rakódó adókat. Semleges adópálya alakul ki: a pluszok és mínuszok oldalán 800-800 millió forintot mozgatnának meg.

A miniszterelnök a kiszivárgott hírekkel egyező adó-átalakítási tervet ismertetett. A miniszterelnök elmondta, hogy a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsa 19 százalékra nőne, a sávhatár pedig a mostani 1,7 millióról 3 millió forintra emelkedne a kormány tervei szerint. Ellentételezésként 20-23 százalékra emelnék az áfát és 3-7 százalékkal növelnék a jövedéki adót, amely az üzemanyagot, az alkoholt és a dohányárukat terheli.

Adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, s ilyenek lesznek a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás. A tervek szerint a gyed annyiban változna, hogy fél év helyet egy év munkaviszonyt kell igazolni a gyedhez.

Azt javasolja kormány, hogy a havi nyugdíjakba építsék be a 13. havi nyugdíjat, tehát nem lehet elvenni. Úgy alakítanák át a svájci indexálást, hogy hozzákötnék az index alkalmazását a gazdaság növekedéséhez. Ha a gazdaság csak két százalékkal nő, vagy csökken, akkor a nyugdíjak reálértéke megmarad. Ha két százaléknál jobban nő a gazdaság, nő a nyugdíjak reálértéke. Az is javaslat, hogy 2025-re érje el a nyugdíjkorhatár a 65 évet.

Gyurcsány Ferenc közölte azt is: a kormány tárgyal arról, hogy legalább nyolcvan százalékban magyar eredetű élelmiszert és mezőgazdasági terméket forgalmazzanak Magyarország legnagyobb áruházláncaiban. Erről egy-két héten belül megállapodás születhet.

A kormány javasolja azt is, hogy mielőbb hozzanak döntést a kisebb parlamentről, az ehhez tartozó új választójogi törvényről, az önkormányzatok létszámának csökkentéséről, az önkormányzati igazgatás működésének megújításáról, a pártfinanszírozásról és a korrupció elleni fellépésről.

A hétfőn ismertetett gazdaságélénkítő csomaghoz szükséges törvénymódosítási javaslatokat a kormány két héten belül kezdi el benyújtani az Országgyűlésnek.

A Fidesz és a KDNP képviselői most is kivonultak az ülésteremből, csak a frakcióvezetői hallgatták a miniszterelnök beszédét. Navracsics Tibor, a Fidesz képviselőtestületének vezetője azt mondta, az elmúlt évek gazdasági visszaesése Gyurcsány Ferenc kudarca és most is csak úgy tesz, mintha kormányozna. Hozzátette: a most bejelentett adómódosítások nem segítenek kilábalni a válságból, ez csak egy újabb megszorító csomag. A kereszténydemokrata Semjén Zsolt azt mondta, a Gyurcsány-kormányok története a kudarcok története, és arra lenne szükség, hogy az embereknek visszaadják a döntés lehetőségét. Az MDF elnöke szerint a miniszterelnök beszéde inkább egyetemi előadásra hasonlított és nem kormányfői expozéra. Dávid Ibolya a hatáselemzéseket és konkrét előterjesztéseket hiányolta. A szabad demokraták elnöke szerint túl későn és túl keveset mondott a miniszterelnök. Fodor Gábor úgy vélte, hogy most olyan lépésekre van szükség, amelyek nem egy két év múlva, hanem már most éreztetik hatásukat.

(MR)