Gyurcsány: „Süljön le az arcukról a bőr!”, Tordai: „önök végtelenül becstelenek”
Az ellenzék élesen bírálta, a kormánypártok viszont támogatták a színházak fenntartásával összefüggő, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását, amelyet kedden vitatott meg a parlament.A kizárólag állami fenntartású, de önkormányzati tulajdonban maradó színházak igazgatóinak alapvető munkáltatói jogait az állam gyakorolhatja a jövőben. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény ezzel összefüggő módosítását kivételes eljárásban kedden vitatta meg az Országgyűlés.
Az állam vállalja a finanszírozást ott, ahol Budapest nem
Fidesz: a többletfinanszírozás mellé többletjogok is járnak
Az ágazat számára a kormány azonnali és gyors segélyeket adott, a törvényjavaslatot azonban nem az indokolja, hogy veszélyhelyzetet kellett kihirdetni – hívta fel a figyelmet. Az igazi probléma az, hogy miközben a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester között hatékony és konstruktív tárgyalások folytak, a fővárosi ellenzéki koalíció nem tud megegyezni a színházak sorsáról – jelentette ki L. Simon László (Fidesz). A helyzetet az hozta létre, hogy a főváros nem akar finanszírozni mintegy hét intézményt – tette hozzá.
A felelősség az ügyben elsősorban a Demokratikus Koalícióé, ami láthatóan folyamatosan „revolverezi” a főpolgármestert – fogalmazott.
Az állam ezért teljes joggal mondja azt, hogy amennyiben száz százalékban adófizetői forintokból finanszírozzák ezeket az intézményeket, akkor a többletkiadások mellé többletjogok is járjanak, vagyis az illetékes minisztert illesse meg a munkáltatói jog – jelentette ki a politikus. Az állam nem akar színházakat elvenni a fővárostól, de amennyiben arra kényszerül, hogy száz százalékban ő finanszírozzon intézményeket, akkor a felelősséget is magához vonja – szögezte le.
A Jobbik beleszólási jogot kérne
Brenner Koloman (DK) azt hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem a veszélyhelyzetről szól. Kijelentette, akkor tudják támogatni a javaslatot, ha a jövőben annak az önkormányzatnak lesz valamilyen beleszólási joga az intézményvezető kinevezésébe, amelynek területén a színház működik.
Az MSZP nem támogatja a javaslatot
Kunhalmi Ágnes abbéli véleményét fejezte ki, hogy a jelenlegi változtatás azért most kerül a Ház elé, mert a kialakult járványhelyzetben nem fognak tiltakozók az utcára vonulni.
Gyurcsány: „Mindazt, amitől a művészet, a kultúra az, ami, azt meggyalázzák, meggyilkolják és megerőszakolják”
Gyurcsány Ferenc (DK) a magyar kultúra megsebzésének minősítette az előterjesztést.
Azt mondta: nem munkajogi vita zajlik a Ház előtt, hiszen nincs egyetértés abban, hogy a művészeti önkifejezés szabad-e.
Szerinte polgári demokráciában segíteni kellene a művészi önkifejezést, „de Önök nem ezt gondolják” – fordult a kormányoldalhoz. Kijelentette, a miniszterelnök úgy gondolja, a művészek dolga, hogy remekműveket írjanak, de ő fogja majd eldönteni, mi a remekmű.
„Önök ki nem állhatják a szabad hangot, a szabad gondolatot, a független értelmiség önöktől független létezését” – jelentette ki. Szerinte ez van a nemzeti alaptanterv, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének kinevezése mögött is, ahogy az akadémia átalakítása vagy a CEU elüldözése mögött is.
Úgy látta: Budapest azért partner ebben, mert „pisztolyt szegeztek a főváros vezetésének fejéhez”. Megjegyezte, saját maga egy ilyen „zsarolásra” másképp válaszolt volna, a főpolgármester azonban valószínűleg úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi számos más gond mellett nem tud mit tenni.
Mit szólnának, ha Brüsszelből úgy adnának pénzt, hogy a bizottság meghatározná Magyarország kultúrpolitikáját? – tette fel a kérdést. Miért nem csinálták ezt a tarlósi időkben? „Süljön le az arcukról a bőr!” – jelentette ki, majd úgy zárta szavait: „önök csapnivalóan nagy gazemberséget csinálnak”.
LMP: Miért most?
Csárdi Antal (LMP) azt a kérdést tette fel, miért a mostani „vészterhes” időben kell a Ház elé behozni a jelenlegi javaslatot?
Szerinte a szocializmusban fogalmazódott meg az az elv, hogy „aki fizet, az rendel”. Szégyennek nevezte az előterjesztést, amelyet egy demokrata nem támogathat – mondta.
Fidesz: a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen, kitűnően van
Hoppál Péter (Fidesz) szerint a Fővárosi Önkormányzat kérésére született az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. Hozzátette: a színházigazgatók kinevezési – megbízási és felmentési – jogkörét, valamint az összeférhetetlenség megállapításának, illetve a fegyelmi eljárás indításának jogát venné át az állam. Ez egy teljesen logikus lépés – hangoztatta.
Az ellenzéki felszólalóknak címezve szavait közölte, a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van, él és virágzik, soha nem volt jobban. Példaként említette, hogy a legmagasabb minőséget képviselő magyar szimfonikus zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar 2010 előtt 400 millió forintos állami támogatást kapott, ma viszont támogatása több mint egymilliárd forint. Ma háromszor akkora támogatásban részesül az a zenekar, amelynek vezetője rendre kritizálja az Orbán-kormányt – mondta.
Hoppál Péter szólt arról is, hogy míg 2008-2009-ben 4,5 millió színházjegyet adtak el, az Orbán-kormány idején, a két évvel ezelőtti adatok szerint 7,1 millió színházjegy kelt el. Soha ilyen mértékű támogatása a színházművészetnek nem volt – tette hozzá.
Tordai: „önök végtelenül becstelenek”
Tordai Bence (Párbeszéd) a kormánypárti politikusoknak címezve szavait úgy fogalmazott, becstelenek, tisztességtelenek, végtelenül aljasok, ne csodálkozzanak, hogy zéró bizalom van velük szemben. Kijelentéseit azzal indokolta, hogy a házbizottság ülésén megállapodtak a frakciók, hogy önkorlátozással élnek, csak a koronavírus-járvány elleni védekezésre koncentrálnak.
Mit keres kivételes eljárásban ez a javaslat a Ház előtt? – kérdezte. Hozzátette: a kormánypártok hétfőn bizalmat kértek „a felhatalmazási törvényhez”, Orbán Viktor „időkorlát nélküli teljhatalmához”, miközben tökéletesen méltatlanok az ellenzéki képviselők bizalmára.
Véleménye szerint terrorizálják a fővárost, a kormány akarja megmondani, ki vezesse a fővárosi színházakat. Szerinte rengeteg olyan társadalmi szolgáltatás van, például az óvodák, bölcsődék, ahol az állami fizeti a cehet, mégis az önkormányzat a fenntartó.
Közölte, Karácsony Gergely főpolgármester és a közgyűlés semmilyen okot nem adott arra, hogy ilyen erőszakos lépést tegyenek. Hozzátette: a javaslatot a Párbeszéd nem szavazza meg és inkább azt javasolja, kapjanak válságkezelő alapjövedelmet a bajban lévő kulturális területen dolgozók.
L. Simon László jól helyretette Tordai Bencét
L. Simon László (Fidesz) minősíthetetlennek nevezte Tordai Bence hangnemét. Szégyellje magát, gyalázatos, hogy folyton mások becsületébe gázol – mondta neki.
Elmondta, nem a kormánypártok teremtették meg azt a helyzetet, hogy a főváros hét színháza finanszírozásából teljes egészben ki akar vonulni. Tarlós István volt főpolgármester idején fel sem merült az, hogy Budapest ne finanszírozza saját intézményeit – tette hozzá.
Netán ez ars poetica? – firtatta a Shakespeare III. Richárdjából azt a mondatot idéző Gyurcsány Ferenctől, hogy úgy döntöttem, gazember leszek. Szerinte az ellenzéki képviselők és Gyurcsány Ferenc osztja meg az ellenzéki vezetést, Gy. Németh Erzsébet és Karácsony Gergely személyes csatájáról van szó, a DK megosztó politikája eredményezte ezt a helyzetet.
Szólt arról is, hogy a színházi előadások elmaradása nem bevételkieséssel, hanem megtakarítással jár, mert a színházjegyekből befolyó bevétel kevesebb, mint a produkciók színpadra állítási költsége.
Az elnöklő Hiller István az összevont vitát lezárta.
Zárszó
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára a kivételes eljárásban történő tárgyalást azzal indokolta, hogy a veszélyhelyzetben a kultúra a legérintettebb terület, ezért rendezni kell a színházak finanszírozását. Ha ezt nem lépik meg, hét színháznál csődeljárás indulhat – tette hozzá.
Elmondta, a főváros egyes színházaktól elvon forrásokat, hogy négy színház teljes működtetésére csoportosítsa át.
Közlése szerint erről a törvényjavaslatról a fővárossal egyeztek meg.
Elfogadták a javaslatot
Az államilag finanszírozott színházaknál a kultúráért felelős miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat
Az Országgyűlés 132 igen, 31 nem és 20 tartózkodás mellett elfogadta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008-as törvény módosítását. Ennek értelmében ha a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében az önkormányzati fenntartású színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.
Az alapvető munkáltatói jogok a módosítás szerint a kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást a teátrumok közös működtetése keretében fellépő aránytalanságok megszüntetésével indokolta. Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozó korábban megteremtette az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetésének intézményét, az állam és a helyi önkormányzatok igazságos színházfinanszírozási szerepvállalása érdekében.
