Ha arcon üt a valóság
Önsegítő csoport választási vereség után címmel hirdettek meg civilek ötalkalmas eseménysorozatot Budapesten. Láthatóan egyre nagyobb igény mutatkozik a választás lelki következményeinek kezelésére. Az ellenzéki véleménybuborékokra jellemző apokaliptikus, hiszterizált közhangulat ugyanis komoly mentális megpróbáltatások elé állítja a társadalom egy részét. A jelenség, az úgynevezett „választási trauma” számos kutató érdeklődését keltette fel az elmúlt években.
Hosszú videót tett közzé a választást után a Telex.hu, amelyben kifejtik, hogy a fiatalok fullasztónak érzik az Orbán-rendszert, emiatt pedig traumaként élték meg az áprilisi választási eredményt. „Első gondolatunk az volt, hogy csomagolunk, ez egy rossz rémálom” – kesereg a portálnak nyilatkozó huszonéves leszbikus pár egyik tagja. Ezután egy huszonéves nő arról beszél, olyannyira rosszul viselte a Fidesz–KDNP győzelmét, hogy nem tudott kikelni az ágyból, illetve hogy azóta is napi jelleggel sír; hasonlóan sírásról számol be egy festett hajú, rózsaszín inges fiú az ELTE bölcsészkarának bejárata előtt, de mások is mesélnek fizikai reakciókról, remegésről, rosszullétről.
Fizikai fájdalom
A jelenség 2016-ban Donald Trump megválasztása után került a közbeszédbe. Akkor több amerikai portálon is megjelentek cikkek az úgynevezett választásutánistressz-szindrómáról (Post-Election Stress Trauma – PEST). Az elnevezés nem véletlen, az érzet ugyanis a tudomány által régóta ismert poszttraumásstressz-szindróma (PTSD) tünetegyüttesével írható le. Ez jellemzően pszichológiailag traumatikus esemény után lép fel, és olyan fizikai tünetek is kísérhetik, mint az alvás- és a koncentrációs zavar, a depresszió, a dühkitörés, a pánikroham, gyomor-bélrendszeri panaszok. A betegség kialakulásának nem feltétele a trauma közvetlen átélése. Számos kutatás bizonyítja, hogy a társadalmat sokkoló globális eseményeket, így az ipari baleseteket, a háborúkat és terrortámadásokat, világjárványokat közvetlenül követő időszakban megnő például az akut szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. A kutatások szerint sokakban a demokrácia alappillérének, a közhatalomnak a megválasztása is hasonló érzelmeket vált ki. Az Egyesült Államok tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ban megjelent 2020-as tanulmány szerint a 2016-os amerikai elnökválasztást követő két napon az akut szív- és érrendszeri megbetegedések miatti kórházi kezelések száma 1,62-szerese volt az előző hét azonos két napos időszakában rögzítetteknek.
Noha a 2020-as Biden-győzelem után nem készült hasonló vizsgálat, a választás előtti szorongásokkal kapcsolatos mérések növekvő tendenciára utalnak. Az APA (Amerikai Pszichológiai Társaság) 2017-es felmérésében a megkérdezett amerikai felnőttek 68 százaléka szerint jelentős stresszforrás volt életükben a húszas amerikai elnökválasztás gondolata. Ehhez képest a 2016-os választás előtt csak 52 százalékuk mondta ugyanezt. Noha a tendencia politikai oldaltól független, mértékében látni különbséget: a demokrata szavazók 76, a republikánusok 67, a függetlenek 64 százaléka érezte úgy, hogy a húszas választás erősen stresszeli. A megkérdezettek jellemzően a reménytelenséget, a jövőtől való félelmet és a tehetetlenség érzését jelölték meg a szorongás fő okaként.
Társadalmi frusztrációk
Donald Trump győzelme után számos amerikai főiskola és egyetem létrehozta, illetve megerősítette „biztonságos tereit” (safe space), ahol kerülik azoknak a kifejezéseknek, gondolatoknak a kimondását, amelyek rossz érzést keltenek a hallgatókban, illetve megkérdőjelezik nézeteiket, rasszbéli, nemi és egyéb identitásukat. A választás után például a New York állambeli Cornell Egyetem tucatnyi diákja gyűlt össze a campus előtt, hogy közös sírással enyhítsék fájdalmukat, miközben az iskola dolgozói papír zsebkendőket és forró csokit osztogattak a „gyászolóknak”. Több helyütt lelki támogatást kínáltak az iskola által kijelölt szakemberek; a Kansasi Egyetemen például terápiás kutyákkal gyógyították a lelki problémákkal küzdő diákokat. A komikusnak tűnő programokat a Rhode Island-i Brown Egyetem fejelte meg, ahol a biztonságos teret süteménnyel, kifestőkönyvvel, gyerekjátékokkal, nyugtató zenével, párnákkal és mesevideóval tették még komfortosabbá az érzékeny lelkületű hallgatók számára.
De miért traumatizálódnak egyre többen választások után?
A BetterHelp egészségügyi portál a 24 órás hírciklust jelöli meg a jelenség fő okaként. A politika elől ugyanis ma már a közömbösök sem tudnak kitérni, hiszen minden hírportál beszámol az aktualitásokról, minderre pedig ráerősít a közösségi média elterjedtsége. Azon felül, hogy a fogyasztók jelentős része nem tudja feldolgozni a rá zúduló hírcunamit, ott van még a közösségi portálok algoritmusai által képzett véleménybuborékok problematikája is. Mindez tompítja a valóságérzékelést, növeli a tehetetlenség érzését és a társadalmi polarizációt.
Arthur C. Evans Jr., az APA vezérigazgatója szerint a 2020-as amerikai választás körüli hisztériának egyéb magyarázatai is vannak: nemcsak egy globális világjárvány kellős közepén volt az ország, de az elnökválasztás előtt is egyre nagyobb megosztottsággal kellett szembenézniük az amerikaiaknak, elég csak BLM-zavargásokra gondolni, amelyek fizikai és érzelmi terhet róttak az társadalomra. Mindez alól a republikánusok sem képeztek kivételt, mint ahogy a kongresszus épületének az ostroma is mutatja.
Az egyetemek kapcsán pedig érdemes a generációs problémákat is megemlíteni. A Y generáció utolsó szülöttjei és a Z generáció tagjai minden korábbi nemzedéknél magányosabbak. Ők azok, akik az online térben nőttek fel, így sokuknak a szociális élet, a társas kapcsolatok hiánya lelkileg és testileg is maradandó károsodásokat okoz. A céltalan, jövőtől szorongó, a média által egyébként is infantilizált és „érzékenyített” generációk labilis mentális állapota pedig kitűnő táptalajt nyújt a közbeszéd hiszterizálását célzó üzeneteknek. Elég csak arra a gondolni, miként hergelte a társadalmat a fősodorbéli sajtó Donald Trump ellen, hogyan forgatta ki és magyarázta félre a volt elnök bevándorlással és más kérdésekkel kapcsolatos retorikáját.
Hazai közhangulat
Evezzünk hazai vizekre, nézzük, hogyan (nem) sikerült feldolgoznia a vereséget az ellenzéknek.
Az NGO-k a választási rendszerrel, a baloldali értelmiség egy része a szavazók csökkent értelmi képességeivel, Márki-Zay Péter pedig többek között a jobboldali média „lejárató anyagaival” magyarázza a csúfos kudarcot. De más politikusok is kivették a részüket a választás utáni hangulatkeltésből: Donáth Anna, a Momentum elnöke például azt találta mondani az Európai Bizottság ülésén, hogy április 3-a óta már öt meleg barátja költözött el Magyarországról.
Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet elemzője szerint a rossz légkör megalapozása korábbra tehető.
– Ezek a pártok már választás előtt is „hergelő üzemmódban” működtek: fenyegetőztek, alkotmányos kereteket sértő bosszúhadjáratot ígértek az esetleges kormányváltás utánra. Most pedig agymosottnak tartják a Fidesz-szavazókat. Ebben az értelemben megkerülhetetlen a balliberális pártok és sokszor a média felelőssége is abban, hogy az ország polarizálódik, elég csak a választás után felerősödő Budapest–vidék szembefordítására gondolni – mondja lapunknak az elemző.
A választást követően egyből megindult a dacverseny a celebvilágban is. Ismert előadók és influenszerek – például Fluor Tomi és Osváth Zsolt – tucatjai nyilatkoztak arról, hogy elhagyják Magyarországot. De az aktivisták sem tétlenkedtek: Facebook-csoport alakult a kiköltözni szándékozó fiatalok számára, a múlt héten pedig civilek meghirdettek egy ötalkalmas budapesti eseménysorozatot Önsegítő csoport választási vereség után címmel, aztán pár nappal később, vélhetően a kommentharcok miatt törölték. Noha szervezők megkeresésünkre nem voltak hajlandók nyilatkozni a program tényleges értelmét illetően, a leírásból kiderült, hogy kísérleti projektnek szánják, szerintük ugyanis „sokan elveszettnek vagy bizonytalannak érzik a jövőt”.
