Ha ismét megindul egy nagy migrációs hullám, akkor Európának vége van
A feléledő szíriai polgárháború következtében Szíria ismét a nagyhatalmak játszóterévé válik. A helyzet ismét erőteljes migrációs válsággal fenyeget, melyet a 2015-ös után Európa már biztos nem bírna ki – mondta a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.A szíriai polgárháború az arab tavasz idején, 2011-ben robbant ki, amikor a szíriai lakosság Bassár el-Aszad rezsimje ellen vonult az utcára, demokratikus reformokat és szabadságot követelve. A kormány fellépése gyorsan polgárháborúvá fajult, a konfliktust pedig a különböző ellenzéki erők, dzsihadista csoportok és kurd milíciák részvétele, valamint külső hatalmak – köztük Oroszország, Irán, az Egyesült Államok és Törökország – proxyháborúja tette rendkívül összetetté.
A konfliktus során több mint félmillió ember vesztette életét, és több mint 13 millióan váltak menekültté.
Aleppó 2016-os visszafoglalása Bassár el-Aszad számára döntő fordulópont volt a szíriai polgárháborúban. Az Aszad-rezsim Irán, a libanoni Hezbollah és Oroszország katonai támogatásával hosszú és véres küzdelem árán vette vissza az ország második legnagyobb városát, amely akkoriban az ipar és a kereskedelem központjaként is kulcsszerepet játszott. Ez az esemény megerősítette Aszad uralmát, és jelentős stratégiai előnyt biztosított számára. Elemzők szerint külső segítség nélkül Aszad nagy valószínűséggel elveszítette volna a polgárháborút ebben az időszakban.
2024 decemberére a szíriai polgárháború ismét fellángolt, miután az északnyugati Idlib tartományban és Aleppó környékén újabb harcok törtek ki, ami meglepetésszerű fordulat annak fényében, hogy az elmúlt években a frontvonalak viszonylag stabilak voltak. A lázadók meglepetésszerű támadással visszafoglalták Aleppó nagy részét és közel hetven környező települést is ellenőrzésük alá vontak, és tovább nyomulnak Damaszkusz irányába.
A szíriai polgárháborúban részt vesz katonailag Oroszország, Irán, az Egyesült Államok, Törökország, és mindegyik országnak más a célja
– mondta el a lapnak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A szíriai vezetés stratégiai szövetségben van az oroszokkal. Moszkva egyetlen földközi-tengeri katonai bázisa Szíriában van. Ankara célja pedig, hogy bármi áron megakadályozza, hogy kurd autonóm terület jöjjön létre. De Szíriában ott vannak különböző terrorcsoportok is, amelyeket egy-egy nagyhatalom szövetségeseiként kezel – mutatott rá a szakértő.
Vlagyimir Putyin a konfliktus felerősödése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy minden módon támogatni kell a törvényes szíriai hatóságokat az ország stabilitása és az alkotmányos rend megőrzése terén, melyhez Törökország segítsége is szükséges, mondta az orosz elnök Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetése során.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
