Ha megszállt az ördög

Egy 65 éves, a fertőzésen ősszel átesett nagymamának ma csomókban hullik a haja, tíz kilót fogyott, és magas vérnyomással küzd. Családja lelki változásokat is tapasztal rajta. A poszt-Covid-szindrómát az orvostudomány immár különálló tünetegyüttesként határozza meg, amely a koronavírusos fertőzés hosszú távú fizikai vagy pszichikai következményeit takarja. Jellemző tünet az általános gyengeség, a krónikus fáradtság, az ízületi fájdalom, a szapora szívdobogás, a tompaság, a tartós köhögés. Kialakulhat  szívbetegség, de lehet tüdőkárosodás, vesekárosodás, a fertőzés fokozza a trombózis keletkezését is.

A férfiaknak csökkenhet a spermiumszáma, de van, akinél cukorbetegség lép fel, és nem ritka a hajhullás sem. Aggasztóak az idegrendszeri következmények is: a fertőzés akut szakaszában zavarodottságot, furcsa rémálmokat tapasztalnak a betegek, a kórházba kerültek általában traumatizálódnak is. A tünetek egy része hosszú távon is megmarad, depresszió vagy más mentális betegség, illetve demencia alakulhat ki.

Amíg maga a heveny Covid betegség az időseket érinti inkább, addig a poszt-Covid-szindróma a fiatalokat is nagy arányban sújtja. Nem függ az eredeti betegség lefolyásának súlyosságától sem: akár a tünetmenteseket is érintheti. A poszt-Covid akár kilenc hónapon át is eltarthat, de lehetnek maradandó következményei is. Aggasztó például, hogy a sportolók egy része nem tudja visszanyerni az eredeti terhelhetőségét.

Egy óra kimenni

– Általában nagyfokú gyengeséggel jelentkeznek a betegségen átesett páciensek, minimális terhelésre is fulladni kezdenek, légszomjuk, szapora szívverésük van, krónikus fáradtsággal küzdenek – meséli dr. Kenyeres Zsuzsanna budapesti családorvos.

– Mindez aztán egyéb következményeket is von maga után, mint a nem megfelelő agyműködés, a koncentráció hiánya. Van úgy, hogy gyógyulás után nehezen mennek fel az első emeletre is a betegek, néha a WC-ig eljutni is egy órának tűnik. Ez az állapot általában két-három hétig, egy hónapig tart. Alapvetően azt szoktam javasolni, hogy sokat pihenjenek, aludjanak, ha tehetik, maradjanak otthon. Ez nem olyan betegség, mint az influenza, hogy átvészelem, és már megyek is vissza dolgozni, hosszabb időt vesz igénybe a rehabilitáció. Fontos, hogy időnként elmenjenek kardiológiai, tüdőgyógyászati ellenőrzésre, vérvételre is.

Kenyeres Zsuzsa szerint a fizikai gyengeség egyik oka, hogy a tüdőgyulladás sokszor hegesedéssel gyógyul, így a károsodás helyén kötőszövet alakul ki tüdőszövet helyett, tehát kisebb az a felület, amin keresztül oxigénfelvétel zajlik, kevesebb oxigén jut a vérbe, az agyba, illetve a többi szervbe is, csökken a szervezet terhelhetősége.

Egy Covid-osztályon dolgozó orvost is megkértünk, hogy magyarázza el, hogyan alakulnak ki a speciális szövődmények.

– Van, amit mi idézünk elő, az életmentő gyógyszereknek ugyanis van mellékhatása, a szteroid magas vérnyomást okozhat, ami ritkán, de az alkalmazása után is megmaradhat. Megzavarja a cukorháztartást, a lappangó cukorbetegséget is előhozza – így a doktornő. – Más következményekért maga a gyulladásos folyamat felelős, mint amilyen az étvágycsökkenés. A fogyás oka lehet, hogy a betegség leküzdése sok energiát vesz igénybe, míg a sok fekvés, gyengeség az izomváz leépülését is magával hozza. Tehát a tünetek egy része ismert, természetes reakció egy komoly betegségre. A legjellemzőbb, különleges szövődmény a vérrögképződés fokozódása, a vérrögök közül a nagyobbak tüdőembóliát, sztrókot okozhatnak, ha pedig az egyik koszorúeret érint, akkor szívinfarktus alakul ki. De a kisebbek is károsítják a szerveket, romolhat a máj- és vesefunkció, a vérellátás a tüdőben, az agyban. A vírus megtámadja az izomsejteket, és ez szív­izom-gyulladáshoz is vezethet.

Lelki következmények

Az idegrendszeri hatások szintén rémisztőek. Egy kétgyermekes anyuka, aki magát elég racionálisnak tartja, úgy fogalmaz, soha életében nem jutott még eszébe, hogy pszichológushoz forduljon, bármivel meg tudott küzdeni egyedül, de most a betegsége alatt úgy érezte, szüksége lesz rá.

– Egy semmihez sem hasonlítható szagot éreztem folyton, úgy gondoltam, ez a vírus vagy még inkább a halál szaga. Ahogy kiment belőlem a betegség, el is múlt. Nem bírtam fémtárgyakhoz érni, pedig azelőtt ez nem volt rám jellemző, és ez is elmúlt később. Amikor a kórházból hazakerültem, nagyon idegennek éreztem a lakást, mintha kényszerítenének, hogy itt legyek, és végig rémálmaim voltak. Sokszor menekülnöm kellett, egyszer azt álmodtam, hogy egy lakatlan épületben a homok alá kell bújnom, és alig lélegezhetek, különben meghallanak és megtalálnak. Egyébként is alig kaptam levegőt, így aztán még félelmetesebb volt az álom – meséli a Covidból kigyógyult anyuka. Mivel sok covidos beteg számol be horrorisztikus álmokról, kutatás céljából ezeket már Magyarországon is gyűjti egy klinikai pszichológus.

Idegen a testemben

Az említett beteget persze az is megviselte, hogy a kórházban végighallgatta szobatársai haláltusáját.

– Volt, aki hosszú ideig szenvedett, lassan fulladt meg, de volt, aki váratlanul, pillanatok alatt, pedig úgy tűnt, jól van. Ez a kiszámíthatatlanság is gyötrő volt. Furcsa tüneteim is jelentkeztek, amikre nem igazán tudott mit mondani az orvos, mint a hirtelen izzadások vagy a bőrkiütés. Otthon aztán mintha levedlettem volna, az egész testem hámlott. Végig nagyon ki voltam száradva, bármennyit ittam, nem volt elég, infúzió is kellett. Olyan érzésem volt, mintha egy idegen, ismeretlen valami szállta volna meg a testem, idegenek voltak az érzéseim, a gondolataim – emlékezik vissza a volt beteg.

– A pszichológiai tüneteket részben az is magyarázza, hogy a kórházba kerültek traumát élnek át – magyarázza a Covid-osztályon dolgozó belgyógyász. – Egy soha nem hallott, soha nem tapasztalt betegségben szenvednek, kiszolgáltatottak, halálfélelmet éreznek, miközben próbálnak levegőhöz jutni, de nem tudnak. Még az orvosok számára is eddig nem tapasztalt, megrázó élmény egy ilyen covidos haláltusa, mindez egyenesen vezet a traumatizált állapothoz. Emellett pedig a vírus közvetlenül is támadja az agyat, részben ez az oka, ha valaki máshogy érzékel dolgokat, máshogy érez szagokat, ízeket. Erre rakódik rá az oxigénhiány, előfordulhat hallucináció, kognitív zavar, volt amnéziás betegem is, és a folyamatok előhozhatják a demenciát is.

Mi történhet az agyban?

Az idegrendszeri hatás a betegség egyéb furcsaságait is magyarázhatja. Például támadhatja a légzés és a keringés agyi központjait, ezzel függhet össze, hogy a betegek egy részénél érthetetlenül és hirtelen romlanak a légzésfunkciók. Idegrendszeri érintettségre utal a gyakori fejfájás és zavartság is, továbbá az íz- és szagérzékelés elvesztése, amit csak részben magyaráz a szaglóhámsejtek fertőződése.

Dr. Dénes Ádám immunológus és agykutató vezeti a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet egy munkacsoportját, ahol részben Covidban elhunyt betegek agyát tanulmányozzák, részben pedig vizsgálni fogják a Covidon átesett és neurológiai maradványtünetekkel küzdő betegeket.

– Az elhunytak agyában komoly elváltozásokat lehet kimutatni, számos területen gyulladásos folyamatokat, amelyek részben mások, mint az egyéb fertőzések okozta mechanizmusok. A speciális elváltozások pedig speciális hatásokkal is járhatnak, amelyeket igazán csak idővel tudunk majd felmérni – számol be az eredményekről Dénes Ádám. – Minden fertőzés hatással van az agyra is, hiszen a gyulladásos folyamatokra szisztémás, egész szervezetet érintő válasz alakul ki, aminek során az agyban megjelenik a betegségérzet, levertek vagyunk, fáradtak, aluszékonyak, rosszkedvűek és étvágytalanok. Mindenki ismeri a lázálom jelenségét, a betegségek önmagukban is hatással vannak az agyra. Ezenfelül ez a fertőzés a véralvadási faktorok egyensúlyát is felborítja, amely rontja az agy keringését, továbbá gyulladást okoz, ha maga a vírus, illetve a fehérjéi is átjutnak a vér-agy gáton – teszi hozzá az agy­kutató.

Vannak konkrétabban kimutatható hatások, mint például duzzanat a szaglógumóban, ahol a szaglásérzet megteremtésében fontos idegsejtek találhatóak. Ez megfigyelhetően lelohad, amikor a beteg visszanyeri a szaglását. A többi agyterületen is jelentkezhetnek ilyen hatások, egy-egy speciális neurológiai tünetet okozva. A depresszió és más mentális betegségek hátterében is számos agyi elváltozás áll.

– A gyulladásos faktorok hatása általában is igazolható a mentális betegségek kialakulásában. Az egészséges érzelmi működés, az alvás-ébrenlét ciklusa, a jókedv, a bánat is a központi idegrendszer által szabályozott folyamat. Egy fertőzés ezek működését könnyen befolyásolhatja, és ez sajnos lehet tartós átrendeződés is. Egyértelmű, hogy egyelőre nem tudjuk megjósolni a következményeket, és az sem biztos, hogy tudjuk majd hatékonyan kezelni őket – hangsúlyozza Dénes Ádám.

Hálózat alakul

Az Emmi bejelentette, hogy az országos intézményekben, egyetemi klinikákon, megyei kórházakban poszt-Covid-
ambulanciákat, rehabilitációs osztályokat fognak felállítani. Szervezésük már elkezdődött, illetve készül egy kezelési protokoll az eddig tapasztaltak alapján. Ebben a kérdésben többek között együtt dolgoznak a Budapesti Szent Ferenc Kórházzal, ami a rehabilitációs kezelésekben az élen jár.

– Fő tevékenységünk eleve a szív- és érrendszeri eseményeken átesett betegek rehabilitációja, és már a járvány elején kiderült, hogy a gyógyult Covid-betegeknek ilyen kezelésre szükségük van. Így tavaly április óta irányítanak hozzánk betegeket. Részben mi is jeleztük egy ilyen fekvő- és járóbeteg-ellátás megteremtésének szükségességét – meséli dr. Toldy-Schedel Emil főigazgató.

Az intézményben mindig csapatban dolgoznak, kardiológusra, belgyógyászra, tüdőgyógyászra, pszichiáterre, pszichológusra, gyógytornászra és dietetikusra van szükség a kezelés során.

– Az egyes tüneteket már régóta tudjuk kezelni, de egy csokorban eddig nem fordultak elő, ez speciális helyzet – így a főigazgató. – Egyrészt szükség van a betegség utáni közvetlen kezelésre, miután esetleg felfekvéssel, légzési nehézségekkel, szívizomgyulladással, szívritmus­za­va­rokkal, gégekanül okozta traumás sérülésekkel és másodlagos fertőzésekkel küzdenek a betegek. Ambuláns ellátásban kezelhető például a fogyás, a hajhullás, az alvási, tanulási zavarok, pszichiátriai kórképek. Másrészt tartós kezelést igényelhet a szív- és tüdőelégtelenség és más maradandó elváltozások. Most szeretnénk létrehozni egy tényeken alapuló, poszt-Covid-orvos­lással foglalkozó weboldalt is, ahol a lakosság kérdéseire tudunk választ adni. Egyelőre adományokat gyűjtünk hozzá, hiszen az állami forrásokat az akut betegekre kell felhasználni, de látszik, hogy egyre nagyobb a társadalmi igény ezekre az információkra, miután egyre elterjedtebb jelenségről van szó. Egyelőre úgy tűnik, hogy a koronavírus jelenléte mellett a poszt-Covid-szindrómához is hozzá kell szoknunk, és megoldást adnunk a nehézségekre.