Ha nem „megy a néppárton belül”, akkor nem maradnak

Kiemelte: Magyarország jogállam és ez így is marad. Az Országgyűlésben elfogadott határozat megszabja a kormány mozgásterét a mentőcsomagról szóló tárgyalásokon – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az unió történetében egy teljesen új dologról van: ez az Új Generáció Alap egy olyan hitel, amit az EU-nak kellene felvennie, és amiért a tagállamoknak kell jótállniuk. A magyar parlament ezzel kapcsolatosan alapvető feltételeket határozott meg: igazságosnak kell lennie, a szegényebb országok nem kaphatnak arányosan kevesebbet, mint a gazdagabbak és nem szabad a pénzek szétosztását politikai feltételekhez kötni.

„Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tagállamokat nem zsarolják a politikai bunkósbotként használható jogállamiság fogalmával” – fogalmazott Novák Katalin. Hozzáette: emiatt kell a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást is lezárni, ez is szerepel a magyar parlament határozatában.

Emlékeztetett arra is, hogy 2011 után Brüsszelben az összes új magyar törvényt, beleértve az alaptörvényt, megvizsgálták és jóváhagyták. A jogállamisággal kapcsolatos vádak alaptalanok voltak – szögezte le.

„Most megint kezdik”, miközben ennek sincs jogalapja az uniós jogban – mondta. Máig nincs egy objektív, mindenkire vonatkozó feltételrendszer, amely tisztán definiálná a „jogállamiságot” – hangsúlyozta. Hozzátette: alapvetően ellenzik az ilyen eljárásokat.

„És nem mi vagyunk az egyetlenek” – fogalmazott, példaként említve Lengyelországot.

Kitért arra is, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszterrel nemrég Berlinben járt. Találkoztak a CDU és a CSU főtitkárával, Paul Ziemiakkal és Markus Blumeval, és rövid megbeszélést folytattak Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökével, Armin Laschet-tel és Wolfgang Schaubleval, a német Bundestag elnökével.

„Hasznos beszélgetések voltak, a korrekt együttműködés szellemében” – fogalmazott Novák Katalin.

Azt is elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken a tárgyalópartnereik értetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a média miért tájékoztatott ilyen „hisztérikusan” a magyar veszélyhelyzetről.

Emlékeztetett arra, hogy abban az időszakban Paul Ziemiak felhívta és megkérdezte, hogy a parlamentet miért rekesztették be. „

Megmondtam neki, hogy éppen egy parlamenti ülésen vagyok” – fogalmazott a politikus. A magyar parlament, az Európai Parlamenttel ellentétben, végig dolgozott – szögezte le Novák Katalin.

A tárgyalásokon téma volt, hogy a Fidesz az Európai Néppárton belül hogyan tud szövetségesként együttműködni. Novák Katalin azt mondta: a német uniópártoknak nem áll érdekében, hogy elhagyják az Európai Néppártot. Megjegyezte azt is, hogy a hangulat most némileg megváltozott amiatt, hogy a „médiumok a magyar veszélyhelyzetről hamisan tudósítottak”. Novák Katalin megjegyezte: „sokakban felmerült a kérdés, ha ezek a beszámolók valótlanok voltak, akkor lehet, hogy a többi, Magyarországról szóló kritikus tudósítás sem volt igaz?”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Néppártban egymás ellen harcolnak, ahelyett, hogy a valódi ellenfélre koncentrálnának, és túl keveset foglalkoznak a jövő központi kérdéseivel.

„Mi az Európai Néppárt alapértékei mentén keressük a válaszokat a jövőbeli kihívásokra – de balra tolódás nélkül” – szögezte le. Kifejtette: segíteni akarnak, hogy a biztonság, a migráció, a digitalizáció, a demográfia, a gazdaság, területén és az EU, illetve a nemzetállam viszonyában konzervatív, kereszténydemokrata stratégiákat fogalmazódjon meg.

„Ha megy az Európai Néppárton belül, akkor szívesen maradunk. Ha nem, akkor nem” – mondta Novák Katalin. Egyébként a néppárti tagság megítélése a Fideszben is változó – jegyezte meg .

„Néhányan legszívesebben már rég távoztak volna” – tette hozzá.

Novák Katalin az interjúban kitért arra is, hogy rossz tapasztalatuk van azzal, „ahogyan a média egyes szereplői manipulálják a valóságot”. Példaként említette a magyar parlament állítólagos berekesztését.

Az újságíró felvetette, az időkorlát nélküli veszélyhelyzet kihirdetése aggodalomra adott okot és magyar újságírók nyomás alatt érezhették magukat a rémhírterjesztésért kiszabható büntetések miatt. A Fidesz alelnöke kiemelte: „a hiteles médiumok egy demokrácia elengedhetetlen részei, viszont a fake news, a valóság elferdítése és a kellemetlen tények elhallgatása árt a demokráciának”.