Ha nincs politikai érdekképviselet, akkor a nemzetrészek léte kerül veszélybe
Ha nincs politikai érdekképviselet, akkor a nemzetrészek léte kerül veszélybe, de akkor is ez történik, ha az emberek nem látják az elvégzett munkát – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kedden Palicson, ahol részt vett a közmédia Kós Károly Televíziós Filmszemléjének eredményhirdetésén.
Mint mondta, „a politika és a politikusok annyit érnek, amennyit a polgárok, a nemzettestvéreink érzékelnek abból a munkából, amelyet igyekszünk az érdekükben kifejteni”. Ezért a VMSZ elnöke szövetségeseknek és a legközelebbi munkatársaknak nevezte a politikusokat és az újságírókat. „Azoknak az újságíróknak és azoknak a médiumoknak az esetében pedig, amelyek közszolgálati feladatot látnak el, amelyeknek a munkatársai nemzetben gondolkodnak, mint a jelenlevők, teljes mértékben megkérdőjelezhetetlen a közeli partneri szövetségesi viszony” – húzta alá.
Pásztor Bálint rámutatott, hogy édesapja, a VMSZ volt elnöke, a néhai Pásztor István a Kós Károly Testület tagja volt, és ő kezdeményezte, hogy Palicson rendezzék meg a testület filmszemléjét, ezt a hagyományt pedig folytatni fogják.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédét az utóbbi egy évben elhunyt kollégákról történő megemlékezéssel kezdte. Kitért Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárra, aki 2017 óta minden évben részt vett a rendezvény megnyitóján, Pásztor Istvánra, aki „úgy szolgálta a délvidéki magyarság ügyét, mint senki előtte”, Havasi Jánosra, aki Pásztor Istvánhoz hasonlóan a Kós Károly Testület alapító tagja volt, és „közel 40 évig szolgálta elkötelezett módon a kisebbségi és a határon túli újságírás ügyét”, valamint Vitézy László filmrendezőre, aki a rendezvény zsűrielnöke is volt.
Hozzátette, mindenki érzi a rá hagyott „örökség súlyát és felelősségét”, a külhoni magyar tudósítók különösen jól tudják, hogy az ő példamutatásuk, az általuk felállított mérce mindenkit kötelez, éljen és dolgozzon bárhol a világban, írjon képpel, hanggal vagy tollal„. Rámutatott, hogy a gazdag magyar dokumentumfilmes örökséget a most díjazott alkotások is gyarapítják, és egyben arra bátorított mindenkit, hogy mesélje el a térsége történeteit.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy amikor visszatekint az utóbbi évekre, akkor nyugodt lelkiismerettel tudja kijelenteni, hogy a vállalt munkát a közmédia elvégezte. Visszaemlékezett arra, hogy Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács egykori elnöke fogalmazta meg azt az elképzelést, hogy létre kell hozni egy egységes Kárpát-medencei magyar médiateret, és ez mára létrejött.
Bodzsoni István, a házigazda szabadkai Pannon RTV igazgatója beszédében rámutatott, a magyar közmédia több mint harminc éve kezdte kiépíteni tudósítói hálózatát, ami ”keserves és nagyon nehéz munka volt„, sokszor nagyon rossz minőségű anyagokat mutattak be, de adásba küldték azokat, mert nem a minőség volt a fontos, hanem az, hogy egyáltalán információ érkezzen egy-egy határon túli területről, amelyről keveset lehetett tudni. Mára viszont kialakult ez a hálózat, ebben pedig számos szakembernek és politikusnak volt szerepe. ”Erre a hálózatra nagyon kell vigyázni. Ez egy csoda, ez egy fantasztikus kincs, ami nincs senkinek, és lehetővé kell tenni azt, hogy dolgozzanak, hogy meg tudjanak ebből élni, mert megéri„ – zárta szavait Bodzsoni István.
A Duna Médiaszolgáltató Kós Károly Testülete által kiírt televíziós versenyen a közmédia számára dolgozó külhoni médiaműhelyek több tucat alkotással, ismeretterjesztő- és dokumentumfilmekkel, portréfilmekkel, riportokkal és tudósításokkal pályáztak.
