Habzó szájjal rázza az öklét a nemzetközi média a budapesti békecsúcs miatt
A budapesti csúcs „propagandagyőzelem lenne Oroszországnak” vagy „Budapest nem semleges terület, hanem az autoriter nacionalizmus bázisa” – szabályosan őrjöng a háborúpárti mainstream média, szemlátomást nagyon fáj nekik a tervbe vett budapesti békecsúcs. Nemzetközi lapszemlénkből kiderül, mit hordtak össze az első sokk hatására.
Ahogy azt tegnap megírtuk, Donald Trump amerikai elnök meglepetésszerűen bejelentette, hogy telefonos egyeztetése után Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy újabb béketalálkozót tervez, amelynek helyszíne Budapest lesz. A telefonbeszélgetést a Fehér Ház „jó és produktív” beszélgetésként jellemezte, Trump pedig azt írta a közösségi médiában, hogy a konferencia akár két héten belül megtörténhet, mert „nagyon nagy előrelépést értek el”. A hír gyorsan bejárta a világsajtót, és ahogy az lenni szokott, a háborúpárti hörgés sem maradt el.
Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Trump bejelentette, hogy az augusztusi alaszkai csúcstalálkozót követően újabb megbeszélést tervez Budapesten. „Nagy előrelépés történt” – írta Trump a Truth Socialön a Putyinnal folytatott kétórás beszélgetést követően – bár egyelőre nem világos, pontosan mire gondolt – vélekedik a Forbes cikke, azt is az elnök szemére hányva, hogy mindeddig kerülte a komolyabb nyomásgyakorlást Moszkvára. „A Putyinnal való nyolchónapos kapcsolatépítési kísérletei eddig nem hoztak kézzelfogható eredményt a béke felé vezető úton. Az orosz légicsapások tovább folytatódtak, miközben a Kreml fokozta a hibrid hadviselést egész Európában” – írják.
Úgy folytatják, Putyin válasza Trump békekezdeményezésére rakéta- és dróntámadások hulláma volt Ukrajna ellen. A Wall Street Journal szeptember 1-jén arról számolt be, hogy „miközben az orosz támadások az anchorage-i csúcstalálkozó előtt lassultak, azóta Moszkva határozottan felerősítette a csapásokat”. Augusztus 1. és 15. között Oroszország átlagosan napi 76 drónt indított. A csúcstalálkozó után ez a szám csaknem megduplázódott: 141-re emelkedett – emelte ki a Forbes cikke.
A tervezett budapesti tárgyalások hírére Max Seddon, a Financial Times moszkvai tudósítója az X-en (korábban Twitteren) így reagált: „Úgy tűnik, visszatértünk az alaszkai állapothoz – az Egyesült Államok ismét visszavonul attól, hogy keményebben lépjen fel Oroszországgal szemben és támogassa Ukrajnát, egy eddig illuzórikus békemegállapodás kedvéért.”
A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke is amiatt háborog, hogy Trump nem mutat kellő erőt Putyinnal szemben. A riport idéz ukrán katonákat és civileket: egy fronton harcoló katona szerint Trump „zsaroló”, nem tárgyaló, míg egy kijevi lakos úgy véli, hogy csak hosszú távú katonai és gazdasági nyomás vagy Oroszország belső összeomlása hozhat békét.
„A Trump–Putyin-találkozó magyarországi megrendezésének kilátásait több helyen is szkepticizmus fogadta” – summázza az Euronews, persze nem csoda, hogy erre jutnak, tekintve hogy a hírportál gondosan összeválogatta megszólalónak az Orbán-kormány kritikusait.
„A régóta várt alaszkai kétoldalú csúcstalálkozó nem hozott eredményeket. Nincs bizonyíték arra, hogy komoly, szakértői szintű előkészületek folynának a budapesti találkozóra. Putyin többször is egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor 2026. áprilisi választási győzelme Oroszország stratégiai érdeke” – nyilatkozta Stefano Bottoni, Budapesten élő magyar–olasz történész hozzátéve, „Trump szintén világossá tette, hogy személyesen elkötelezett Orbán Viktor választási sikerét illetően. Az amerikai–atlanti–EU-érdekek ebben a történetben nincsenek jelen.”
Az EU Today szerzője, Gary Cartwright véleménycikkében nem kevesebbet állít, mint hogy Budapest alkalmatlan helyszín, mert Magyarország „Moszkva leghűségesebb barátja az EU‑ban”; a budapesti csúcs „propagandagyőzelem lenne Oroszországnak” és aláásná az európai egységet. A szerző szerint egy budapesti találkozó azt sugallná, hogy az EU egyik leginkább engedékeny tagja kap központi szerepet, ami „keserű pirula volna Ukrajnának”. Hozzáteszi, hogy Zelenszkij számára kockázatos elfogadni Budapestet, mert a magyar kormány többször akadályozta az EU‑s szankciókat.
A legélesebb hangvételű támadást a Salon hírportál eresztette meg, mint írják, a budapesti helyszín „nem semleges terület, hanem az autoriter nacionalizmus bázisa”. A cikk szerint különösen ironikus, hogy a béketárgyalást abban a városban tartanák, amelyről a 1994‑es Budapesti Memorandum – amelyben Oroszország garantálta Ukrajna területi épségét – kapta a nevét.
