– Áll a bál a honvédségnél, a ciklus utolsó heteiben itt is elkezdtek kidőlni a csontvázak a szekrényből, hol a Zrínyi Egyetemen, hol HM-es cégeknél…

– Sajnos valóban bebizonyosodott, hogy hiába folyt jelentős sikerpropaganda, ez a terület sem különb, mint a többi. A morális válság mélypontjára jutott a honvédelmi tárca is. Helyes, hogy a miniszter kimondja, vállalja a politikai felelősséget, a konklúzió ugyanakkor eltér a nemzetközi gyakorlattól. Fejlettebb demokráciákban ennél kisebb botrányért is lemondanak a tárcavezetők. Ráadásul Magyarország szövetségesi megítélését rombolják ezek a hírek. Az elmúlt nyolc esztendő olyan időszakként fog rögzülni az emberekben, amely tele volt botrányokkal, hazugságokkal, korrupciós ügyekkel, lejárattak sok kifejezést, bepiszkítottak több értéket. Nagyon nagy károkat okozott ez a két ciklus.

– Az MSZP és a Jobbik is azt állítja, hogy önöknek nincs programjuk. Tényleg nincs?

– Természetesen van. A Fidesz és a KDNP a kormányzásra készen áll. És bár belátom, az elsődleges feladat, hogy beindítsuk a gazdaságot, azért a honvédelemben is számtalan teendő van. Előbb fel kell mérni a károkat, azután hozzálátni az építkezéshez. Először is nemzeti üggyé kell tenni a honvédelmet, ma ugyanis nem az. A 2002-től 2006-ig terjedő időszakban nagyon jelentős létszámleépítés, ezzel együtt laktanyabezárás és fegyvernemi kultúrák felszámolása, megszüntetése zajlott. Az Orbán-kormány alatt negyvenötezer fő volt a létszám, ezt csökkentették huszonnégyezer-kilencszázötven főre, egyébként nagyjából nyolcvanszázalékos a magyar honvédség feltöltöttsége. Tehát soha ilyen kis létszámú, az országvédelmi képességtől megfosztott hadserege nem volt az országnak, talán a tatárjárás után volt kevesebb erőnk, mint most.

– Mit jelent az, hogy nemzeti üggyé kell tenni a honvédelmet?

– Mára a hadsereg egy bezárt, liliputi intézménnyé változott, az embereknek nincs rálátásuk a honvédelem ügyére. Az utóbbi években legfeljebb arról hallott a közvélemény, hogy hány fős kontingens ment Afganisztánba, illetve akkor szóltak róluk a hírek, ha megtámadták őket. A társadalom nem tudott a honvédségünkről sokkal többet, mint a műbútorasztalos szakma belső problémáiról. Ez helytelen, hiszen ha valamiről nincs semmi információnk, akkor ez kizárja, hogy nemzeti üggyé tegyük. Problémát jelent az is, hogy a beígért fejlesztésre sem került sor, a pénzek jó része elment a Gripenek törlesztésére; azért lettek ilyen drágák ezek a gépek, mert a Medgyessy-kormány idején kitalálták, hogy légi utántöltésre alkalmassá is kell tenni őket. Idén is nagyjából 25 milliárd forintot fizetünk erre, hozzáteszem, 2006 óta itt vannak a gépek, de azóta nem használták ezt a funkciót.

– A közelmúltban elhangzott, az MSZP egyik törekvése, hogy megakadályozzák a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Van ilyen elképzelése a polgári szövetségnek?

– Nincs, nem akarjuk visszaállítani a sorkatonaságot. Amit mi szeretnénk, az egy kizárólag önkéntes alapon működő tartalékos katonai rendszer kiépítése. Ma ez a rendszer nem működik, a kormányzat nem tartotta fontosnak, ez is az oka annak, hogy nem számít nemzeti ügynek ez a terület. Most a honvédség békelétszáma és baj esetén a mozgósítási létszáma gyakorlatilag ugyanaz. Tizenhét emberrel van szerződés tartalékos katonai szolgálatra…

– Mármint tizenhétezer emberrel…

– Nem, tizenhét emberrel. Akár név szerint is elmondhatnánk, kik ők, annyira rövid a névsor… Minden NATO-tagországban nagy hangsúlyt fektettek a tartalékos rendszer kiépítésére, ahol esetleg még nem, ott már megtették a lépéseket ebben az irányban. Errefelé halad a világ, de a saját önbecsülésünk, biztonságunk miatt is szükség lenne rá, ráadásul ez a biztonság megerősítésének legtakarékosabb módja is. Az önkéntes rendszeren túl pedig szükségesnek tartanám egy, az Orbán-kormány időszakában kidolgozotthoz hasonló életpályamodell bevezetését a hivatásos katonák számára, amikor pedig ezt a gazdaság helyzete megengedi, akkor az elmaradt technikai fejlesztések bepótolását is. Persze előbb rendbe kell tenni az alapintézményeket, be kell indítani a gazdaság motorjait, segíteni a leszakadt rétegeknek, de remélem, ezután a fejlesztésekre is lesz mód a honvédelemben.

– A következő hetekben nemcsak honvédelmi szakpolitikusként, hanem egyéni képviselőjelöltként is helyt kell állnia a budapesti XI. kerületben. Nehéz lesz?

– Orbán Anitának egészségi okokból vissza kellett lépnie, és én kaptam azt a megtisztelő felkérést, hogy induljak el helyette. A választókörzet nem könnyű a Fidesz szempontjából, itt a párt és szövetségesei még nem tudtak nyerni a rendszerváltoztatás óta. Hiszek benne, hogy most megtörik a jég. Nagyon sok vélemény jutott el hozzám, rengeteg emberrel beszéltem, és úgy érzem, az itt élők is változást szeretnének. Mindent megteszek azért, hogy sikerüljön összekapcsolni Kelenföld és Albertfalva polgárainak elvárásait az országban reményeink szerint bekövetkező pozitív változásokkal.

– Milyen lépéseket tartana legfontosabbnak?

– Itt is sok a lakótelep, ezért hatékonyabb panelprogramra van szükség. Orbán Viktor a közelmúltban elmondta, hogy a Fidesz zöldbankot hozna létre, amelynek az lenne a feladata, hogy finanszírozza a panelfelújítási programot és az átállást az energiatakarékos fűtésmódokra. Ez itt is nagy érdeklődést váltott ki, hiszen napjainkra odáig jutottunk, hogy a rezsiköltség kifizetése is egyre több embernek okoz gondot. Szeretnék tenni azért, hogy a közlekedési helyzet is javuljon. Ez, mint szinte egész Budapesten, itt is nagy gondot jelent. Az 1-es villamos meghosszabbítása például nagyon pozitív lépés lenne. Kiemelném még a közbiztonság kérdését, ami szintén szívügyem, a rendőrség országos szintű megerősítése mellett helyi szinten az alberfalvai rendőrőrs visszaállítására is szükség van. Tűrhetetlen, hogy miközben az emberek elszegényedtek, az egyre növekedő bűnözés miatt még megmaradt vagyontárgyaikat, testi épségüket is mindinkább félteniük kell. Ugyanígy alapvető a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása, eközben Budán azt láthatjuk, hogy bezárták a gyermek-egészségügyi intézményt. Erre a helyzetre szintén megoldást kell találnunk.

Bándy Péter