Ami végbement eddig szinte minden területen, annak egyedül a gyógyszerész-szakma tudott ellenállni. A patika maradt, ellenállva a piac farkastörvényeinek, őrizve felelősséget és hagyományt, védve a gyógyszertárak méltóságteljes, tiszta világát. A liberális egészségügyi miniszter most ennek vetne véget… Hadat üzent. Szatócsbolttá degradálná a gyógyszerészetet és teret engedne egy dúsgazdag befektetői csoport üzleti érdekeinek. Hogy mindez a betegek jobb ellátása érdekében történne? Az érintettek szerint ez nem igaz.

Kétezer közforgalmú gyógyszertár. Bármelyikbe lépünk, hófehér porcelántégelyek, orvosságos üvegcsék sorakoznak a polcokon, mindenütt rend és tisztaság. Halk szavak, zöld növények, az asztalon vizeskancsó, poharak. A betegek szeméből áhítat és remény sugárzik. Hiszen a patikus olyan, akár a doktor. Éppúgy ismeri a betegségek természetét, a legtöbbször tudja a választ is. Amit a dobozra ír, azt be szokás tartani. Még néhány perc, és kezünkben egy színes dobozka: a gyógyulás reménye. Lehet zöld vagy rózsaszín, személyesen nekünk szól. A mienk, hiszen személyesen nekünk írta fel a doktor… Az én gyógyszerem – mondják sokan, ha pedig recept nélkül kapható patikaszert vásárolnak, hosszasan faggatják a gyógyszerészt, beavatva őt is a fejvájás, az álmatlanság vagy a téli vitaminhiány részleteibe. Vajon miért? A válasz egyszerű: a bizalom. Mert a gyógyszer, legyen bár egészen ártalmatlan, mégiscsak méreg. A beteg kérdései mögött tudat alatt ott a vágy, hogy a recept nélkül kapható szerrel is valamifajta személyes viszonyt alakítson ki. Ez a bizalom a gyógyulás előfeltétele. Ezt minden patikus tudja. Empátia nélkül nem lehet valakiből jó gyógyszerész. Ha ingerülten válaszol, vagy nem tájékoztatja megfelelően a beteget, nincs az a csodaszer, nincs az a világmárka, amelyik használ. A patikaszert ugyanis nem elég bevenni. Az a test dolga. Ám a léleknek az orvosságot előbb be kell fogadnia… Benzinkút? Szupermarket? Az egy más világ. Az egészségesek világa zajos, nyüzsgő, és kifelé forduló, nincs benne helye az elmélyült magába fordulásnak, amit minden betegség az emberre kényszerít. Itt mindennek inkább csak ára van, mint értéke… Január elseje után elmegy az ember tankolni és gyorsan vesz néhány doboz Algopyrint is. És ha nem használ, legközelebb majd vesz valami mást. És ha az sem használ? Akkor lehet, hogy újra bemegy a patikába. És ekkor csoda történik. A gyógyszer ismét csillapítja a lázat, megszünteti a fejfájást… Ha valakinek efelől kétségei támadnának, a jelenlegi helyzet szerint, lesz módja kipróbálni. Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter ugyanis bejelentette, hogy 2007 januárjától patikaliberalizációra kerül sor. Innentől kezdve 25-30 különböző hatóanyagú gyógyszert lehet majd patikán kívül kapni, de egyelőre még nem dőlt el, hogy melyek lesznek ezek. Molnár Lajos úgy véli továbbá, ha több lesz a patika, színvonalasabb lesz a lakosság gyógyszerellátása, olcsóbb lesz az orvosság. Feloldják a korlátokat, amelyek szerint jelenleg ötezer lakosonként lehet egy patikát alapítani, és ezek nem lehetnek egymáshoz 250-300 méternél közelebb. Gyógyszertár alapításához jelenleg 51 százalékos patikusi tulajdonhányad szükséges. Bizonyos vény nélkül kapható medicinákat, mintegy 25-30 hatóanyagú szert, köztük fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat, allergiaellenes szereket január elsejétől patikán kívül is lehet vásárolni. A kormány a patikatörvény módosításával azonnali patikanyitási lehetőséget ad azoknak, akik legalább három évre vállalják, hogy többletszolgáltatást nyújtanak a lakosságnak, például hosszabb nyitva tartást, vagy internetes weboldal működtetését… esetleg zenét, thai masszázst, alvázmosást, cipőtalpalást, egyebeket… A patikaliberalizáció heves tiltakozást váltott ki a gyógyszerészszakma képviselőiből. A kezdeti tanácstalanságot, amelyet a bevezetendő intézkedés keltett, határozott cselekvés váltotta fel. A gyógyszerészek élőlánccal tiltakoztak a tervezett piacnyitás ellen, majd kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Amit kezdetben sokan nem értettek, vagy úgy tettek, mintha nem értenék, nevezetesen, hogy ugyan ki és miért kifogásolná, ha nem lehet éjjel kettőkor a szupermarketben gyógyszerhez jutni, hogy kiben és miért merülne fel az olthatatlan vágy, hogy a benzinkútnál éjjel háromkor allergiaellenes készítményt vegyen, arra lassanként fény derült. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke a Demokratának elmondta, az úgynevezett piacnyitás valójában a kétezer közforgalmú gyógyszertár ellen irányul. A célja pedig egy szűk befektetői csoport helyzetbe hozása. Ugyanis a dolog úgy áll, hogy a közforgalmú gyógyszertárak közül a piacnyitás következtében akár minden harmadik csődbe mehet! A módszer roppant egyszerű: tőkeerős üzleti csoportok a megfelelően kiválasztott nagy forgalmú helyeken nagyméretű, csodálatosan felszerelt, úgymond „pláza-patikákat” nyitnak, amelyek forgalma megöli a környezetükben lévő kis hagyományos patikákat, mivel elszívja tőlük a vevőkört. Pontosan úgy, ahogy a plázák ölték meg a budapesti belváros kiskereskedőit, aminek következtében a főváros szíve úgy nézi ki, mintha háború sújtotta volna. Ez a sors fenyegeti most a patikákat, elsősorban a nagyvárosokban… A gyógyszerészkamara elnöke úgy véli, a háttérben lobbizó üzleti kör piacra lépésével olyan tőkekoncentráció mehet végbe, amelynek végeredményeképpen 2-3 nagy cég kezébe kerülhet a teljes magyar gyógyszerpiac. A törvényben szabályozott árak helyébe a piaci árak lépnek, mert a patikaliberalizációt a gyógyszerárak liberalizációja követi. – Ez nyilvánvaló dráguláshoz vezet, amelyet, az egyébként is súlyos terheket viselő lakossággal fizettetnek meg, miközben a piacnyitás hívei a jobb ellátásra hivatkoznak – mondta az elnök asszony, aki hozzátette, hogy a forgalmas budapesti belvárosban akár ötvenméterenként nyílhatnak az újabb patikák. A gyógyszerpiac ugyanis a világ legnagyobb piaca. A gyógyszer a legnagyobb üzlet, amelynek forgalma a fegyverkereskedelemével vetekszik. A hazai gyógyszerpiac nagyságát mutatja, hogy csak a gyógyszertámogatások mértéke eléri az évi 550 milliárd forintot! Hatalmas pénzről van tehát szó. Mivel a gyógyszergyártók a kollaboráns fősodratú média legfőbb szponzorai, a nagy hirdetések megrendelői között kimagasló a gyógyszergyártó cégek aránya. Befolyásuk tehát óriási. A nagy gyártók célja közép távon a nagykereskedőkkel fuzionálva olyan patikaláncok létrehozása, amelyek végül felfalják vagy elpusztítják a mai kiskereskedelmi szerkezetű, önálló egységekből álló, azaz szubszidiáris patikahálózatot. Ezt követően néhány, a társadalom által nem ismert központban döntik el, hogy egy adott emberpopulációnak milyen betegségben kell megbetegednie, arra milyen gyógyszert kell szednie, s annak milyen mellékhatásokat kell okozni… Ha azt gondolná az olvasó, hogy ez lázálom, akkor gondoljon a „madárinfluenzának” nevezett világhisztériára, ami minden tényleges jel ellenére kitört, minden bizonyíték hiányában a médiában sokáig eltartott, majd minden eredmény hiányában hirtelen elhalt. A múlt évben a közforgalmú gyógyszertárak nettó áron 479 milliárd forintos forgalmat értek el, amiből 14 százalékot, mintegy 67 milliárdot tettek ki a recept nélkül kapható patikaszerek. Ám a vény nélkül kapható készítmények forgalmának kétharmadát csak mintegy 8-10 gyógyszer képezi, tehát ha ezek szerepelnek majd a kiválasztott körben, akkor a patikák bevételkiesése ennél jóval tetemesebb lehet. A kisebb forgalmat bonyolító gyógyszertárak esetében ez a bevételkiesés a patika számára akár végzetes is lehet. A kétezer patika közül ugyanis 700 eleve nullszaldós, vagy veszteséges volt már 2004-ben is. Vagyis nem kell sok ahhoz, hogy beadják a kulcsot. Ez a cél. A vény nélkül kapható készítmények árát ugyanis jelenleg rendelet szabályozza, amely szerint 500 forintig 26, 1500 forintig 22, afölött pedig 19, illetve 17 százalék lehet az árrés maximuma. Ettől eltérni fölfelé nem, csak lefelé lehet. A kamara szerepéről, az egyeztetésekről és a tiltakozások okairól szólva a gyógyszerészkamara elnöke elmondta, hogy valódi szakmai egyeztetésre a szakminisztérium képviselőivel mindeddig nem került sor. – Az egészségügyi miniszter azt mondja, hogy tárgyal velünk. Közben még a jogszabálytervezeteket sem bocsátja a rendelkezésünkre – közli Hávelné Szatmári Katalin, aki szerint az ilyesfajta diktátumot szakmai egyeztetésnek nevezni erős túlzás. A számok ismeretében alapos elemző munkára lenne szükség, amelyet a minisztérium nem tesz lehetővé, mivel a jogszabálytervezetekbe csak betekintést enged. És mi lesz vajon a gyógyszerbiztonsággal? Talán ez az a szakmai kérdés, amely a patikaliberalizáció kapcsán a legtöbb ellenérzést váltotta ki. Hogyan lehet garantálni ezek után, hogy ne kerüljenek hamis gyógyszerkészítmények forgalomba? Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa úgy véli, hogy a patikaliberalizáció a gyógyszerbiztonság fellazulásához vezet, ráadásul a patikán kívüli gyógyszerárusítás ösztönzőleg hat a gyógyszerfogyasztásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenütt a világon ez történt, ahol liberalizálták a gyógyszerpiacot. Példaként az Egyesült Államokat említette, ahol minden ötödik kórházi ágyon a helytelen gyógyszerfogyasztás, illetve gyógyszer-túladagolás következtében kialakult betegségben, például májzsugorban szenvedő beteg fekszik. – A gyógyszerbiztonság lazulásával egyre gyakoribbá válhat a gyógyszer okozta egészségkárosodás, a betegek egyre nagyobb számban fordulnak orvoshoz, kórházi kezelésre szorulnak, ami azután a betegkasszát terheli, így ez a folyamat semmiképp sem lehet az állam érdeke – szögezte le. Mikola István felhívta a figyelmet arra, hogy mindent meg kell tenni az ágazat tönkretétele ellen. – El kell érnünk, hogy a kormány vonja viszsza azokat az embertelen és már-már életellenes intézkedéseket, amelyek az úgynevezett egészségügyi reformot jellemzik – tette hozzá. Ám a kormány, ahelyett, hogy visszavonná tervezett intézkedéseit, a tiltakozó gyógyszerészeknek üzent hadat. Az internetes fórumok a patikaliberalizációt támogató bejegyzésektől hemzsegnek. A kormány újra kampányt folytat. A kormánypártok honlapjai kiemelt helyen foglalkoznak a patikareform népszerűsítésével. A megfélemlített patikusokat pedig már igen nehéz szóra bírni. Több fővárosi gyógyszertárban megtagadták a nyilatkozatot, hiába kérdeztük a patikusokat. Félnek, mert meg vannak félemlítve. Az egyik gyógyszerész azért annyit elárult, hogy az ellenük folyó támadásokhoz képest a Háború és béke lányregény… Hernádi Zsuzsa