Hagyományőrző sereg alakul
Több mint három évtizede minden esztendőben megrendezik a Tavaszi Emlékhadjáratot. A rendezvény egyedülálló Európában: a többhetes, hét-nyolc ütközetet is felelevenítő történelmi eseménysorozat megteremtette a Kárpát-medencében az 1848–49-es katonai hagyományőrző mozgalmat, és a mai napig katalizátora annak. A mozgalom magasabb szintre emeléseként most megalakul a Tavaszi Hadjárat Hagyományőrző Hadsereg, amiről Fülöp Tibor Zoltán főszervezőt, a Tavaszi Emlékhadjáratok rendezvényigazgatóját kérdeztük.
– A Hungarikum Bizottság 2020. május 21-én a Tavaszi Emlékhadjáratot a Magyar Értéktárba helyezte. Mik voltak ennek indokai?
– A Tavaszi Emlékhadjárat sajátossága, hogy rendezvényeiben felvállalja a magyar népi kultúra megjelenítését, egyben lehetővé teszi a hagyományőrzők számára a megélését, akár az emlékhadjárat kulturális holdudvarát képező előadásokon, akár a programsorozat tábori életében.
– Ha ilyen sikeres egy rendezvénysorozat, mi szükség van jelentős szerkezetváltásra, hiszen a Tavaszi Hadjárat Hagyományőrző Hadseregének létrehozása annak tűnik.
– A koronavírus az elmúlt másfél évben visszafogta a magyar 48-as katonai hagyományőrzés fejlődését is. Főleg a lemorzsolódások és az aktivitás lanyhulása, de az utánpótlásgondok, a korhű felszerelések hiányosságai is arra ösztönöztek, hogy a meglévő szervezet jobb kihasználása mellett egy új, életképesebb struktúra kiépítésével ellensúlyozzuk a negatív hatásokat.
– Az alakulás megtörtént 2021. december 11-én Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban. Kik vettek ezen részt?
– Tájékoztató megbeszélésre, egyben egy katonai hagyományőrző hadsereg alakuló gyűlésére hívtam Jászberénybe első körben azoknak a csapatoknak a képviselőit, amelyek az emlékhadjárat hatására és útvonalán alakultak meg, valamint négy olyan csapatot, amely pillért képez az eseményen. Továbbá egy hadtápegységet, néhány hadbiztosnak jelölendő bajtársat és egy, a finanszírozásban tevékenykedni kívánó alapítvány képviselőjét. Ez az állomány nagyjából harmada a magyarországi hadjáratoscsapatoknak, de a helyi kötődés, az évek óta mutatott elkötelezettség teheti ezen egységeket a hagyományőrző hadsereg törzsévé. Ehhez várjuk a többi csapat csatlakozását, először az anyaországból, később Erdélyből. Ez utóbbi majd újabb szerkezetátalakítást és nyilván szélesebb alapú együttműködést követel.
– Miért éppen Jászberényben szerveződik ez a hagyományőrző hadsereg?
– Jászberény volt a fővárosa 1849. április 3-án a szabadságharcnak. Itt volt Kossuth, Görgey, Damjanich, Aulich és Klapka, valamint itt állomásozott 23 ezer honvéd, de ide érkezett meg a többezer fős Wysocki Légió is. Ráadásul 1989-ben Jászberényből indult útjára az a történelmi lovastúra, amely néhány év múlva már Tavaszi Emlékhadjárat néven formálta, építgette a 48-as katonai hagyományőrző mozgalmat. Itt alakult meg 2003-ban a Magyar Hagyományőr Világszövetség is. Jászberény, amely nekem szűkebb pátriám is, örömmel fogadta a kezdeményezést. Az alakuló gyűlésen jelen volt Budai Lóránt polgármester úr is, ő nyitotta meg ünnepélyesen a találkozót, míg a bevezetőt Bolla János emeritus jászkapitány, a magyar kultúra lovagja, a Jász Lovas Bandérium alapítója mondta.
– Jól tudom, hogy később majd a hadsereg neve is változni fog?
– Ami a majdani névváltoztatást illeti, az összefügg a hagyományőrző hadsereg terebélyesedésével. Ha tervünk beválik, és tényleg jobb módszert találtunk a 48-as katonai hagyományőrzés fejlesztésére, akkor, ha erdélyi bajtársaink is úgy gondolják, Erdélyben is létrehozunk egy, az anyaországihoz hasonló szervezetet, amely mondjuk az Őszi Hadjárat Hagyományőrző Hadserege néven jöhetne létre. Így azonban a két hadsereg ezreddé fokozódik le, ha összeadásukkal megalakul az 1848–49-es Szabadságharc Hagyományőrző Hadserege.
– Van már egy kitűnő ernyőszervezet, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, vagyis a MHKHSZ, amely összefogja a 48-as katonai hagyományőrző egységeket, de más korok csapatait is. Miben különbözik ettől a hagyományőrző hadsereg?
– Működési alapelveiben. Míg a MHKHSZ feladata nem csupán a 48-asok, de más korok csapatainak is az összefogása, addig a hagyományőrző hadsereg a 48-as csapatok harcértékének és hadi elemeinek a felmérése után olyan tervet készít, amely egyesületekre, időegységek alatt megvalósítandó vállalásokra lebontva, lépcsőfokról lépcsőfokra formálja a 48-as közösséget, egy meghatározott cél érdekében. E szerveződés reményeink szerint olyan arculatot igyekszik felvenni, amely a leghitelesebben tudja megjeleníteni az adott kor valódi hadseregét és csatabemutatóit. Az épülő hagyományőrző hadsereg és a Székely Tibor elnökletével működő MHKHSZ a jövőben együtt, közös erővel kell hogy szolgálja a magyar katonai hagyományőrzés ügyét.
