Hajrá a magánpénztáraknál
Mint köztudott, a magánpénztáraknál maradók elveszítik a következő szolgálati évekre szóló állami nyugdíjukat – ami pályakezdők esetében az öregkorra számított ellátás kétharmadát-háromnegyedét jelentené.
A maradók legtöbbje arra hivatkozik: már elegendő szolgálati ideje van az állami rendszerben, így az onnan kapott nyugdíjuk már nem emelkedne sokat a következő évek befizetéseinek eredményeként, nem akarják ugyanakkor elveszíteni a magánpénztárakban felhalmozott, tekintélyes megtakarításukat. Mások nem bíznak abban, hogy megérik a nyugdíjaskort (a magánpénztárakban felhalmozott összeg ugyanis örökölhető), emellett komoly megtakarításuk van más nyugdíjtakarékossági formában.
Megint mások pedig politikai ellenállást fejeznek ki, s abban bíznak, a következő hónapokban az Alkotmánybíróság, vagy néhány év múlva egy másik kormány visszacsinálja a mostani döntést. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete ezzel kapcsolatban aláírást is gyűjt, amelyben arról lehet nyilatkozni: amennyiben az Alkotmánybíróság vagy más szerv mégis törvénytelennek ítéli az állami nyugdíj-hányad elvesztését a magánnyugdíj mellett nyilatkozók számára, az illető a határidő lejárta után is vissza kíván lépni a magánrendszerbe. Ezt a nyilatkozatot a szakszervezet szerint naponta több ezren töltötték ki.
A kormány eredeti várakozásai szerint mindössze 30-50 ezer tagnak kellett volna a magánnyugdíjpénztárak mellett dönteni. A mostani mintegy 80 ezer nyilatkozó ennél több, azonban még így is csak a 3,2 millió pénztártag 2,5 százaléka.
Kérdés, az ő megtakarításaik mely pénztárakban kamatozhatnak tovább? A jelenlegi 18 pénztár továbbműködtetéséhez ugyanis nyilvánvalóan kevés a vártnál nagyobb taglétszám is – becslések szerint ebből maximum 4-5 pénztár működtethető gazdaságosan. Ezek helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy az új szabályok szerint az eddigi 4,5 százalék helyett csupán a befizetések 0,9 százalékát vonhatják le vagyonkezelési költségként.
Elemzők úgy vélik, vélhetően a legnagyobb bankok védernyője alatt működő magánpénztárak maradnak majd meg – nekik a különböző keresztértékesítési lehetőségek miatt akár veszteséggel is megéri fenntartani magán-nyugdíjpénztári ágazatukat.
