Nem lehetnek illúzióink arról, hogy egy esetleges fegyverszünet vagy békekötés után hamar egyensúlyba kerülhet az ukrán közegészségügy, hiszen az már a háború előtt is ezer sebből vérzett. A WHO adatai szerint már a tízes években jelentősen csökkent a gyerekek átoltottsága, így sokasodtak azok, akik semmiféle védelmet nem élveztek a veszélyes gyermekbetegségekkel szemben. Európai szemmel elképzelhetetlen állapotok uralkodtak a szűrővizsgálatok vagy éppen a vakcina- és gyógyszerellátás területén. Erről sokat tudnak mesélni azok az önkéntes orvosok, akik például a Katolikus Karitász szervezésében szűrtek, gyógyítottak rendszeresen Kárpátalja falvaiban. És mesélhetnének azok is, akiknek rokonai élnek a határon túl. Elmondhatnák például, miként látják el itthonról orvossággal, szakorvosi beutalóval határon túl élő beteg hozzátartozóikat.

Hirdetés

A háború ezeket az áldatlan állapotokat tovább rontotta.  Természetesen ez sem meglepő, hiszen óriási szakirodalma van annak, miféle járványok kitörésére kell számítani háborús viszonyokban. A statisztikai adatok nélkül is tudja még a laikus is, hogy a lövészárkokban és a hadifogolytáborokban nincs napi tusolás, ott kosz van, tetű van és kórokozók vannak. Az e körülmények miatt vérhastól, flekktífusztól és kolerától szenvedő katonák pedig, akik, ha szerencséjük van és nem halnak meg, borzasztó betegségeiket szétvihetik a hátországban. E hátország része lehet az egész Unió, ha Brüsszelnek sikerül levezényelnie a gyorsított uniós csatlakozást Ukrajna számára anélkül, hogy befejeződne a háború és rendeződnének az ukrán viszonyok.

De természetesen léteznek statisztikai adatok is.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ beszámolója szerint például csak 2023-ban közel 32 ezer új HIV-fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában.

Azt a szűrővizsgálatok hiánya miatt nem tudni, mennyien vannak, akikben már dolgozik a betegség, csak még nem derült rá fény. Arról sincsenek hitelt érdemlő információk, hányan szenvednek szifilisztől, kankótól és más nemibetegségektől, holott ezek terjedése szintén a háború, valamint az ellátás hiányának számlájára írható.

Korábban írtuk

Ennél is vérfagyasztóbbak a tuberkulózisra vonatkozó adatok.

A WHO szerint Ukrajna a negyedik helyen áll Európában a tébécés betegek számát tekintve. Ez az adat azonban vélhetően minden egyes háborús héttel tovább növekszik, amiről sem a WHO, sem az ukrán közegészségügyi hatóságok nem tudnak semmi.

Mindezt az Európai Bizottság és a 26 uniós kormányfő nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta, amikor a háborúban álló ország csatlakozásáról szavazott. Ursula von der Leyen talán már azt is latolgatja, mennyi jutalék ütheti a markát a gyógyszergyártóktól, ha valamelyik elszabadult járvány végigsöpör a tagországokon.