Halálos iram Budapesten

Július 1-én este gyorsasági verseny zajlott két BMW és egy Mercedes között a Róbert Károly körúton. A 690 lóerőssé felturbózott Mercedes AMG az Árpád hídon száguldott Buda irányába, amikor a sofőr elvesztette uralmát felette, többször megpördült, átszakította a szalagkorlátot, és elgázolt egy 26 éves biciklist, aki belehalt sérüléseibe. A halálos kimenetelű baleset megrázta az országot, a társadalom választ és megoldást követelt, de legalább egy ígéretet, amit aztán az illetékesek vagy betartanak, vagy nem. Karácsony Gergely potens városvezetőként kívánt feltűnni, a tragédiát követően rendszerszintű problémát emlegetett, és azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba. Ami a probléma rendszerszintű voltát illeti, igazat kell adni a főpolgármesternek. A halálos gázolásban vétkes autó rendszáma RACE-001, vagyis Verseny-001 volt, amiből kitűnik, hogy tulajdonosa a – legális és illegális – közúti versenyzés megszállottja. Kereste a hasonló, komplexusos, kompenzálási kényszertől szenvedő autósok társaságát, a versenynek pedig egy ártatlan halála vetett véget.

– Ha lennének sebességmérő kamerák és drákói szigorúságú büntetés, ezek a kretének egyből visszavennének az arcukból és a sebességből is – írta Facebook-profilján megjelent bejegyzésében Karácsony Gergely.

A főpolgármester ezúttal jobban tette volna, ha csendben marad. Az Index megkeresésére a BRFK közölte, hogy már hónapokkal a baleset előtt kezdeményezték a fővárosnál négy traffibox kihelyezését. A felek szóban egyeztettek, a sebességmérő eszközöket, a működésükhöz szükséges szoftvereket a BRFK biztosította volna, a telepítéshez szükséges talapzatokat és kiépítésüket, illetve az áramellátást a főváros vállalta magára. Az önkormányzat azonban mai napig nem teljesítette a megállapodás rá eső részét. A Váci úton és az Árpád híd környékén a helyzet még a halálos baleset után sem változott. Az illegális gyorsulási versenyek azóta is rendszeresen zavarják a környéken lakók nyugalmát, veszélyeztetik a szabályosan közlekedő autósok biztonságát. És további balesetek is történtek.

Július 21-én éjszaka egy civil rendőrautó járőrözött a Róbert Károly körúton, amikor egy fehér Opel nagy sebességgel, szabálytalanul megelőzte a kocsisort, majd a Szentendrei úti felüljárón megcsúszott, és nekicsapódott a korlátnak. A rendőrség közleménye szerint az autó 36 éves sofőrje ittas volt a baleset pillanatában, járműve pedig a megengedett 70 helyett 101 kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Nem a fővárosi vezetés cselekvőképességének, hanem a puszta szerencsének volt köszönhető, hogy ezúttal senki nem sérült meg.

A rendőrség saját hatáskörben mindent megtesz ugyan, amit megtehet, de ez nem elég. Az elmúlt hetekben a XIII. kerületi rendőrkapitányság emberei az esti, illetve éjszakai órákban közlekedési akciókat tartottak, különös figyelemmel az Árpád hídra és a környék forgalmas útvonalaira. Mozgó és álló sebességmérőket használva szűrték ki a száguldozókat. Egyetlen este néhány óra leforgása alatt 94 gyors­hajtót állítottak meg. Köztük egy sofőrt, aki 171 és egy másikat, aki 158 kilométer per órás sebességgel hajtott át a hídon.

Természetesen a szigorítások során az egyszerű autózók szempontjait is figyelembe kell venni. Nem szabad lehetetlenné tenni a gördülékeny közlekedést csak azért, mert a sofőrök egy szűk csoportja a mások életét veszélyeztetve, a törvények áthágásában talál gyógyírt lelki zavaraira. Várkonyi Gábor autópiaci szakértő a Magyar Demokratának elmondta, hogy az autóstársadalmon belül egy nagyon kicsi, deviáns kisebbség miatt szenved el jelentős károkat a komplett közösség. Az Árpád hídi gázoláshoz hasonló tragédiák a társadalmi nyomás miatt alkalmat adnak a rosszul meghozott közlekedési szabályok további szigorítására, ennek viszont mindenki kárát látja.

– Olyan országokban is előfordulnak hasonló esetek, amelyekről egyébként azt gondolnánk, hogy lényegesebben fegyelmezettebbek a sofőrök. Azt azonban tudni kell, hogy a deviáns magatartásra hajlamos sofőrök akkor sem fognak értelmesebben közlekedni, ha teleaggatjuk a főutakat forgalomlassító táblákkal. Pszichológiai vizsgálatokkal kellene kiszűrni ezeknek az embereket, semmint kollektíven büntetni minden autóst olyan törvényekkel, amelyek a gyakorlatban egyébként is betarthatatlanok – mondja Várkonyi Gábor.

A szakértő szerint célravezető lenne, ha észszerűbbé tennék és a gyakorlathoz igazítanák a forgalmi szabályokat. Ahol például 50-es tábla szerepel, de mindenki 70-nel közlekedik, még sincs az átlagosnál több probléma, ott emelni kellene a sebességhatáron. Ahol pedig baleseti gócpontokat azonosítanak, illetve a jól belátható többsávos útszakaszokon, amelyek vonzzák a törvényszegőket, sokkal szigorúbb szabályokat kellene bevezetni.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a sajtó megkeresésére válaszolva egyszerűen gyilkosságnak minősítette az Árpád hídon történteket. A politikus mindezekkel együtt is a fővárosi önkormányzat feladatának tartja Budapest közlekedési rendjének megszabását. A Világgazdaságnak adott nyilatkozatában Lázár János azt is elmondta, hogy „a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán”.

A helyzet jelen állása szerint a legfontosabb az lenne, hogy a fővárosi vezetés hozzon hathatós intézkedéseket az Árpád híd és környéke biztonságosabbá tétele érdekében, különben idő kérdése, hogy mikor ismétlődik meg a július elsejei tragédia. A kerület lakói közben rég megelégelték a tehetetlenséget és az éjszakai zajszennyezést. Július 21-én megmozdulást szerveztek az áldatlan állapotok megszüntetését követelve. A kerület több pontján láthatóak a kiragasztott üzenetek, amelyek a megmozdulásra hívják mindazokat, akiknek elegük van már abból, hogy az éjszakai fékcsikorgás és a felbőgő motorok hangja miatt képtelenség aludni. Környéken lakók szerint a kisgyermekek is felriadnak a hangzavarra.

„Csak mi, itt élők tudjuk, hogy már legalább 10 éve zajlik az állandó autóversenyzés a hídon. Az, hogy nem lehet tőlük pihenni, az mostanra sajnos másodlagos. Egy fiatal élet ért véget a tébolynak köszönhetően” – írja a civilek által kiragasztott plakát.

Kíváncsiak voltunk a környéken élők véleményére is. Egy negyvenes éveiben járó férfi a Magyar Demokrata megkeresésére elmondta, hogy időnként robbanások hangjára emlékeztető zajokra ébred – ezek a lyukasztott kipufogócsövekből származnak.

– Ha a Váci út mellett laksz, néha azt hiheted, hogy már itt húzódik az orosz–ukrán front – teszi hozzá lapunknak V. László a 13. kerületből.

Egy középkorú hölgy elmondása szerint a „versenyzők” jellemzően gazdag fiatalok, olyan autókkal, amelyeket biztos nem a diákhitelből vettek. Ezek sokszor a Váci úti OMV-kút parkolójában gyülekeznek.

– Senki és semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy Hungaroringgé koptassák a Váci utat – fűzi hozzá.

A környékbeli lakók pedig hiába fordulnak a kerülethez, a polgármesteri hivatalnál csak vállat vonnak, mivel ilyen ügyekben nem illetékesek eljárni, zajszennyezést mérő szakembert pedig eleve nevetséges volna kihívni olyan autók hangjának ellenőrzésére, amelyek 200 kilométer per óra sebességgel hajtanak át a kerületen. A Váci út környékének lakói azt szeretnék, ha végre sebességmérő kamerákkal szerelnék fel a főutat, és többet járőrözne éjszaka a rendőrség – nem csak akkor, ha már megtörtént a tragédia, mint az Árpád hídi gázolás esetében.

Az üggyel kapcsolatban meg szerettük volna hallgatni a fővárosi és a kerületi vezetés álláspontját is, de a cikk megjelenéséig semmiféle visszajelzés nem érkezett a kérdéseinkre. A hallgatás természetesen indokolt, jó esély van arra, hogy az illetékesek semmiféle eredményt nem tudnak felmutatni, jobb híján arra várnak, hogy a sajtó és a közvélemény figyelme is elterelődjön az ügyről. A következő súlyos baleset után pedig majd rögtönöznek valamit. Feltehetően a kormányra vagy a rendőrségre mutogatnak.