A járványos megbetegedés Európa országai közül Ukrajnát érinti a legkeményebben. Az ország huszonhét megyéjéből huszonhatban halálos áldozata is volt már a kórnak, egyedül a legkeletebbre fekvő, Oroszországgal határos Luhanszk a kivétel.

A járvány októberben jelentkezett keleti szomszédunknál, a megbetegedések száma rohamosan nőtt. Ma már körzetenként több mint ezer új beteget regisztrálnak naponta. A megbetegedések száma november elején átlépte az egymilliót, jelenleg már több, mint másfél millió. Ukrajnában is reklámozzák a H1N1-et, de a hivatalos szóhasználat ugyanakkor „ismeretlen eredetű fertőzésről” is beszél.

Lengyelország és Szlovákia már hetekkel ezelőtt több, Ukrajnával határos határátkelőjét lezárta. Felsőnémeti és Ungvár között, a szlovák–ukrán határnál mindenre kiterjedő orvosi ellenőrzésnek vetik alá az Ukrajna felől érkezőket. November elején Nyugat-Ukrajnában, többek között a magyarlakta Kárpátalján is karantént rendeltek el. Akkoriban három hétre tervezték az intézmények rendkívüli bezárását, ám a legújabb hírek szerint a megbetegedések számának csökkenése ellenére fenntartják a karantént. Kárpátalján ötvenezernél is többen fertőződtek meg, jelenleg mintegy 190 embert ápolnak a kórházakban. A megbetegedések száma alapján a vírus Kelet felé halad, az elmúlt hetekhez képest egyre kevesebb új fertőzöttel.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a fertőzöttek magas száma, a betegség indokolatlanul gyors terjedése és magas mortalitása miatt vizsgálatokat folytatott Ukrajnában: szerintük sertésinfluenza, az ukrán orvosok szerint azonban egy másik betegség szedi áldozatait.

Viktor Juscsenko elnök úgy véli, nem a sertésinfluenza, hanem egy új, három vírusból keveredett, mutálódott új vírus fertőz az ukrán megyékben:

– Eltérően a más országokban tapasztalt járványoktól, Ukrajnában egyszerre három vírustörzs egyesült. Az orvosok attól tartanak, hogy a sertésinfluenza és két időszaki influenzavírus kombinációjából új, sokkal agresszívabb fertőzés jöhet létre – mondta az ukrán elnök november elején.

A betegség tünetei az influenzára hasonlítanak, az áldozatoknál vírusos tüdőgyulladást állapítottak meg, de az A/H1N1, vagyis a sertésinfluenza jelenlétét nem mutatták ki.

– A boncolás után a halottak tüdeje szénfekete volt. Olyan, mintha megégtek volna belülről – nyilatkozta a Daily Mailnek egy nyugat-ukrajnai orvos. Miron Borisevics, a lvovi járványügyi központ főorvosa szerint egy új, agresszív vírustörzs idézte elő a végzetes tüdőgyulladást. Viktor Bacsinszkij igazságügyi orvos szakértő professzor szerint a csernyivici járásban az „akut respirációs distressz szindróma” (ARDS) okozta az elhunytak halálát.

– Ez a betegség annyira agresszív, hogy nemcsak cseppfertőzéssel, hanem akár a szembe jutva is fertőz, ráadásul sem az egészségügyi minisztérium kezelési stratégiája, sem lélegeztetőgépek nem hatásosak ellene – közölte az orvos szakértő.

Mindebből kiviláglik, hogy az ukrán egészségügyi szakma a járvány kezdete után egy hónappal sincsen tisztában azzal, mi okozza a tömeges megbetegedéseket. Az ország vezetőinek ellentmondó nyilatkozatai sem segítenek a helyzet megismerésében.

Egyre több politikai elemző úgy véli, hogy a közelgő elnökválasztásra való tekintettel hallgatnak el bizonyos információkat a közvélemény elől, ugyanis a jelenlegi nyugatbarát kormányzó erő bukásra áll, s a kommunisták esélyesek a győzelemre. A járvány valódi okainak elismerése egyes elemzők szerint gyengítené a kormányzó erők esélyeit, hiszen a lakosság őket hibáztatná.

A magyar egészségügy hivatott őrei továbbra sem aggódnak. Falus Ferenc országos tiszti főorvos az atv.hu internetes portálnak kifejtett véleményében kerek perec kijelentette, ennyire rossz az ukrán egészségügy. Azért halnak meg jóval többen ott, mint Európa más tájain, mert ilyen silány az ország állapota. Hozzátette azt is, a határzár nem oldaná meg a fertőzés átterjedését, üzletileg viszont kifejezetten káros lehetne Magyarországra nézve.

Az ukrán orvosok viszont őszintén aggódnak az egy hónap alatt megbetegedett másfél millió beteg és a lapzártáig dokumentált 354 haláleset miatt. Az ukrán orvosok java része az ARDS-szindrómát tartja a legvalószínűbbnek, ám némelyek egy másik kórt is felfedezni véltek. November másodikán megdöbbentő hírek keltek szárnyra a világsajtóban. Dr. Jevgenyij Komarovszkij ukrán háziorvos naplót indított a világhálón „Sertésinfluenza, a tükör, amely mindent megmutat” címmel.

Komarovszkij szerint ugyanis nem vírusos fertőzés terjed Ukrajnában, hanem a pestis egy változata.

A tüdőgyulladásos pestisnek nevezett betegség a dögvész egyik változata, az egyik legagresszívabb, hiszen nemcsak állatról emberre, de emberek között is terjed. Tünetei között a tüdő kismértékű elváltozása, a sejtek bevérzéses elhalása is szerepel. A zhitomir.info internetes hírújság november másodikán címlapon tudatta olvasóival: „Immáron százszázalékosan bebizonyosodott, hogy a tüdőpestis fertőz Ukrajnában. Információink szerint Ukrajnában párhuzamosan fordulnak elő a tüdőpestis és a sertésinfluenza vírusai. A pestistől eddig kilencvenen, az influenzától tizennégyen vesztették életüket” – írta a lap.

Olekszandr Bilovol, Ukrajna tisztifőorvosa ezt követően sietve leszögezte:

– Szó sem lehet semmiféle pestisről. Minden olyan nyilatkozat, amely szerint Ukrajnában valamilyen pestises megbetegedés lenne, teljességgel valótlan.

Ám azt, hogy pontosan miféle betegségről van szó, ha nem pestisről és nem influenzáról, nem közölte a főorvos.

Ehhez képest még aznap felhívták a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak csomagolatlan élelmiszert, a kenyeret, zöldségeket fagyasszák le fogyasztás előtt. Az üzletekben zárjeggyel jelölik a fertőzésmentes élelmiszereket. Nyolcállomásos védelmi rendszert alkalmaznak a kórházakban a fertőzés terjedésének megakadályozására.

Internetes hírek szerint a megfertőződött betegeket nem szabad látogatni. Zsitomir megye honlapján olyan hírek is megjelentek, melyek szerint a tiszti főorvos körlevélben kérte a háziorvosokat, hogy mellőzzék a „tüdőpestis” szó használatát a diagnózisok esetében, ugyanis az pánikot keltene a lakosság körében, helyette használják az „újinfluenza” kifejezést.

Egy héttel ezelőtt az ukrán titkosszolgálat letartóztatott egy férfit, mert honlapján keresztül úgymond pánikot keltett, amikor tüdőpestist emlegetett. Azóta az ukrán lapok nem foglalkoznak a tüdőpestissel.

Komarovszkij honlapját, amelyben az orvos a tüdőpestises véleményeket, diagnózisokat kezdte összegyűjteni, alig pár nappal indulása után eltávolították. Addig több mint húsz országból érkeztek hozzászólások többek között orvosoktól, akiknek már dolguk volt a „fekete halállal” – ők tanácsokkal szolgáltak. A blog egy ideig az internetes keresőállomásokon keresztül elérhető volt, ám pár napja teljesen beszüntették.

Az ukrán lakosság fél és igyekszik hatásos gyógyszereket beszerezni. A probléma azonban az, hogy a H1N1 elleni vakcina, azaz a legyengített vírus nem véd meg a feltételezett tüdőpestistől, mert azt erős antibiotikummal lehet csak kezelni. Az emberek azonban aligha tájékozódhatnak, mert az ukrán kormány betiltott minden ezzel kapcsolatos véleményt és találgatást. Bár a magyarországi egészségügyi vezetés osztja ezt az álláspontot, a külföld sokkal érzékenyebben reagált a hírre, sokan egyenesen az egykori csernobili katasztrófa elhallgatásával rokonítják a pestisjárvány tagadását.

Az az ördögi az egészben, hogy a járvány körüli bonyodalmat az ukrán politikai paletta minden árnyalata igyekszik kihasználni, ki elhallgatással, ki megalapozatlannak tűnő nyilatkozatokkal. Az általános karantén, a tömegrendezvények betiltása a nemsokára esedékes ukrajnai elnökválasztást is befolyásolja. Ellenzéki politikusok már a járvány kezdetekor a választások elhalasztását próbáltak elérni, ők voltak azok, akik minden fórumon igyekeztek a pestisjárvány veszélyeit megismertetni a lakossággal.

Az ukrán elnök és pártja eközben minden lehetőséget megragad, hogy a tüdőpestis jelenlétét cáfolja. Ha valóban pestisjárvány van, a betegség okainak eltitkolása a jelenlegi elnök malmára hajthatná a vizet, ugyanis a pestis legfőbb kiváltó oka a nyomor, ez pedig védhetetlen kormánykritika. Ukrajna vezető személyiségeinek nyilatkozatai ezért meglehetősen ellentmondásosak.

Egyesek „újinfluenzáról”, mások „mutálódott vírusokról”, „koleráról” vagy éppen „pestisről” beszélnek, és sajnos elhangzottak olyan állítások, hogy a halálozások közölt száma sem fedi a valóságot. Azt pedig, hogy az áldozatok milyen betegségben veszítették életüket, még most is homály fedi.

A Demokrata nem szaklap, ezért a jelenség szakmai hátterét nem tudjuk értékelni. De a józan ész felhatalmaz bennünket néhány – a jelek szerint életbevágóan fontos – kérdésre:

– Miként lehetséges, hogy a világszerte lassacskán terjedő, enyhe lefolyású újinfluenza vírus jellegzetességeit meghazudtolva Ukrajnában ilyen kirobbanóan gyorsan, és nagyságrendekkel nagyobb mortalitással terjed a betegség?

– Honnan tudják az ukrán orvosok, hogy mégsem sertésinfluenzával állnak szemben?

– Miért nem sikerült egy hónap alatt sem azonosítaniuk a betegség okozóját?

– Ha nem tudják, mi okozza a járványt, hogyan tudnak védekezni ellene?

– Miért kellett a WHO segítségét kérni, ha valóban csak a sertésinfluenzáról van szó, amelyre tömegméretekben gyártják világszerte a vakcinát?

– Miért igényelt Ukrajna nagy mennyiségű antibiotikum-segélyt külföldről, ha valóban az újinfluenza ellen kell védekezniük? (Az antibiotikumok, bakteriális fertőzések gyógyítására szolgálnak.)

– Miért nem figyelmeztetik a magyar lakosságot az illetékesek az ellentmondásokban rejlő veszélyre?

A Demokrata szeretett volna hivatalos úton is utánajárni, igazak-e a feltételezések a tüdőgyulladásos pestissel kapcsolatban. A fenti kérdések mellett többek között kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha esetleg mégis igaz a hír, hogyan készül fel a védekezésre a magyar, illetve az ukrán egészségügyi minisztérium. Ha pedig csak egy újonnan mutálódott influenzáról van szó, hatásos-e ellene a hazai vakcina. Érdeklődésünkre az ígéretek ellenére sem kaptunk választ lapzártánkig.

Ez pedig azért baj, mert ha egy törvénytisztelő magyar állampolgár elhiszi mindazt, amit a hivatalos magyar tájékoztatás – szinte az egész magyar sajtó közreműködésével – állít, hogy Ukrajnában is ugyanaz a H1N1-járvány van, mint nálunk, és engedelmesen beoltatván magát, valami okból Ukrajnába utazik, ahol egy „ismeretlen eredetű fertőzés” mégis megbetegíti, de azt gondolja, semmi baj, hiszen már be van oltva, akkor ha a tüdőpestis mégis tüdőpestis, két napon belül meghal.

Gerhát Petra

A tüdőpestis tünetei és kezelése

A pestis cseppfertőzés útján, azaz emberről emberre terjedő bakteriális fertőzés. A betegség köhögéssel, hidegrázással, hirtelen lázas állapottal kezdődik, a testhőmérséklet hamar eléri a 40 Celsius-fokot. A lázat súlyos fejfájás, szédülés, végtaggyengeség, súlyos köhögési rohamok, álmatlanság, hányinger, néhány esetben hányás is követi. A beteg mámoros, tudatzavaros állapotba kerül, hallucinál, tévképzetei vannak. Az arc és a kötőhártya kipirosodik, a beszéd elmosódik, a fertőzött olyan állapotba kerül, mintha részeg volna.

Arcvonásai élessé válnak, arca felpuffad, bőre száraz tapintású, forró lesz. Sok esetben előfordulhatnak kiütések, kiterjedt vérzés, sötét foltok a bőrön. Károsodik a keringési rendszer, a károsodás kiterjed a szívre. Gyenge szívhangok, gyorsult szívverés, csökkenő vérnyomás, ritmuszavar, légszomj is előfordulhat. A beteg bőre cianizálódik, elkékül, nyelve megvastagszik, fehér hártya képződik rajta. Szájpadlása vérezhet, mandulái megnagyobbodnak.

Széklete véres, hányása, köpete habos. A száj elszíneződik, sötétbarnás-feketés árnyalatot vesz fel. A tünetek legjellemzőbbje a gyors romlás, a fertőző toxikus sokk kifejlődése. Előre diagnosztizálni nagyon nehéz, a halál általában 3-5 napon belül bekövetkezik.

Mivel a betegséget baktérium okozza, a fertőzés első napján erős antibiotikumokkal (például sztreptomicin, klóramfenikol, tetraciklin) kezelhető, a halálozási ráta megfelelő kezeléssel akár 5 százalék alá is csökkenhet. Kezelés híján a halál elkerülhetetlenül bekövetkezik. A tüdőpestises betegeket el kell különíteni, a velük kapcsolatba került embereket ki kell vizsgálni.