A kabinet nyilatkozata szerint a törvénymódosítás, azon belül is a honvédelmi és a különlegesen fontos honvédelmi területek kijelölése az ország fokozott biztonságát és NATO-feladataink ellátását szolgálja. A pécsi Civilek a Mecsekért Mozgalom, valamint a Tiszántúli Természetvédők Társulata bízik a képviselők lelkiismeretében, a két szervezet levélben szólította fel a honatyákat a törvénytervezet elutasítására. De ugyancsak erre szólította fel őket több mint negyven közéleti személyiség is közös felhívásukban, élükön Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel.

– A botrányok, a kormányzati átalakítások és a koalíció szétesésének csatazaja sajnos elterelte a közvélemény figyelmét erről a kérdésről – közölte dr. Ángyán József professzor –, pedig itt már nemcsak területekről és beruházásokról, hanem az alkotmányosság és a magyar jogállamiság sorsáról van szó.

Ángyán József szerint eleve árulkodó, hogy a honvédelmi területek és a kiemelt fontosságú honvédelmi területek kérdését csak az utolsó pillanatban csempészte be a kormány a törvényjavaslatba. Az előzetes szakértői egyeztetéseken szó sem volt még ezekről, e kérdések nem is szerepeltek benne. Még árulkodóbb, hogy a honvédelmi területek ügyéről sem az Országgyűlés nemzetbiztonsági, sem a honvédelmi bizottságát nem tájékoztatta a Gyurcsány-kormány, a két testület tehát nem is tárgyalt róla.

Még árulkodóbb, hogy az új országos területrendezési tervről szóló jogszabállyal párhuzamosan egy másik törvényt is előkészített a kormány. Ez a kiemelt építési beruházások megvalósításának felgyorsításáról szól. Látszólag két külön jogszabályt tett az Országgyűlés elé a kormány. A területrendezési törvénytervezetben sok a homályos pont, sok a hiány a honvédelmi területek kijelölésével, és azok jogi státusával kapcsolatosan, de arról sem árul el semmit a koncepció, hogy milyen céljai lehetnek az államnak ezekkel a területekkel, de még csak azt sem, hogy mit is jelent tulajdonképpen ez a fogalom.

Feltűnő aránytalanság

A beruházásokat segítő törvényjavaslatban azonban minden kérdésünkre választ kapunk. A területrendezési törvénytervezet összesen 600 ezer hektárt szeretne kiemelten fontos honvédelmi övezetté nyilvánítani. Ebbe beleesne például Győr, Debrecen, Kecskemét, Szolnok és Pécs teljes közigazgatási területe, de olyan kisebb települések is ide kerülnének, mint mondjuk Bugac vagy Balatonfüred, illetve a Balaton-felvidék számos községe és kisebb városa is. Mindez az ország területének 6,5 százalékát jelenti.

– Eleve érthetetlen, hogy miért kerülnek a honvédelmi területek kategóriájába teljes városok – mondta dr. Vicze Csilla jogász, a pécsi CMM szóvivője. – Ugyan milyen honvédelmi jelentősége lehet például a pécsi ókeresztény temetőnek vagy a belváros szívének, a Széchenyi térnek?

Vannak más, súlyosabb kifogások is. Például az, hogy a kijelölt területek legalább 150 ezer hektáron fedik le a Natura 2000, vagyis az EU átfogó természetvédelmi programjának hazai övezeteit. És több mint 250 ezer hektáron fedik le a hazai Országos Ökológiai Hálózat területeit. Arról nem is beszélve, hogy fontos ivóvízbázisokat és tájvédelmi területeket, műemléki együtteseket is bekebelezne ezzel a HM.

– Ráadásul az sem derül ki a törvénytervezetből, hogy konkrétan mit akar kezdeni ezekkel a területekkel a honvédelem – tette hozzá dr. Vicze Csilla jogász. –

A NATO érdekeit akarják kiszolgálni velük? És a tubesi radarállomás után akár rakétabázisokat építtetnének? Az tény, hogy a tervezet a honvédelmi és kiemelt fontosságú honvédelmi területeken tulajdonképpen szabad kezet adna a HM-nek az építkezések és beruházások ügyében. Bár a törvény ezt nem tisztázza, de ki lehet olvasni belőle, hogy a HM építési ügyekben felülbírálhatná az adott önkormányzatok elképzeléseit és intézkedéseit, vagy letörhetné a tiltakozásukat.

Simicskó István, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának KDNP-s elnöke szerint a HM, illetve a minisztériumon keresztül a kormány túlterjeszkedik.

– Nem az eddig meglévő honvédségi területeket akarja kiemelten fontos védelmi övezetté nyilvánítani a kabinet, hanem olyanokat, amelyeknek eddig semmi közük sem volt a honvédséghez – mondta az elnök. – Óriási aránytalanság áll fenn, hiszen a Gyurcsány-kormány 3-4 ezer lövészre csökkentette a magyar hadsereg harcképes létszámát, a területeit viszont növelni akarja.

A jogszabálytervezet nem mondja ki, hogy ki az úr a háznál egy kiemelt fontosságú honvédelmi területen, a HM vagy az adott önkormányzat. Mint ahogy azt sem, hogy a HM-nek meg kell-e óvnia egy természetvédelmi terület értékeit, vagy azt kezd ott, amit akar, a honvédelmi érdekre, esetleg a NATO érdekeire s a terület különleges státusára való hivatkozással.

Tény, hogy a HM több esetben is megtagadta, hogy egyes területei bekerüljenek a Natura 2000 programba. Ilyen például a táborfalvai repülőtér és környéke. Németországban szabályok rögzítik a Bundeswehr kötelezettségeit, ott a katonai gyakorlóterek összesen 650 ezer hektáron terülnek el, ennek fele a Natura 2000 része.

Helyi szocialisták is ellenzik

A másik jogszabálytervezet lényege az, hogy a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken a HM-nek csupán két hetet kellene várnia egy-egy építkezés, azaz nagyberuházás engedélyezésére, s ezután nem rendelhet el építési, változtatási, telekalakítási tilalmat az érintett önkormányzat az adott területen. Emlékeztetőül: a pécsiek 2007. december 20-án éppen azt vették bele helyi építési szabályzatukba, hogy nem épülhet radar Pécsett. Talán az a legfontosabb eleme a törvénytervezetnek, hogy be lehet nyújtani a fellebbezést az építés ellen, de ez nem halasztó hatályú. Vagyis az építkezés a fellebbezéstől függetlenül megkezdődhet.

– Nem vagyunk gyerekek, pontosan tudjuk, hogy évekig is eltarthat, amíg egy ilyen fellebbezés ügyében végre jogerős bírósági döntés születik – mondta a jogász Hargitai János, a Baranya megyei Önkormányzat elnöke. – Ugyan melyik magyar bíró merne utóbb határozatot hozni egy elkészült, sőt működésbe is hozott, sokmilliárdos beruházás visszabontására? Az az ördögi mindebben, hogy a jogszabály-módosítás látszatra nem vonná el a fellebbezés alkotmányos jogát, csak éppen kiüresítené azt. Ez az egész egy centralizálási kísérlet, és az önkormányzati jogok súlyos csorbítása, véli Hargitai János, aki úgy látja, hogy mindezt tulajdonképpen a Tubesre tervezett radar miatt találta ki a Gyurcsány-kormány.

A két tervezetben egyébként a tartalmi kapcsolódáson kívül az is közös, hogy mindkettőnek Bajnai Gordon és a hozzá tartozó minisztériumi apparátus a megalkotója. Bajnai a területrendezés ügyét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól átvitte új tárcájához, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz. Felettébb sok jövőbeni lehetőséget láthat benne, még egy kormánybukás után is, hiszen a gazdasági szférában az előre hozott választások után még nem áll le az élet. A jelek szerint a termőföld megszerzésére tett kísérletek után most a honvédelmi területek kiajánlásában, a NATO-beruházások idecsalogatásában lát üzletet az MSZP gazdasági elitje. Szekeres Imre MSZP-s honvédelmi miniszter máris azon dolgozik, hogy a NATO stratégiai légi szállítási flottájának legnagyobb bázisa Pápára kerüljön.

A Fidesz-frakció részéről Ángyán József és Font Sándor, a KDNP-ből pedig Hargitai János foglalkozik az üggyel, ők tizenkét módosító és kapcsolódó indítványt adtak be a két törvénytervezethez. Szili Katalin, az Országgyűlés MSZP-s elnöke úgy nyilatkozott, hogy ő elsősorban a választók érdekeit képviseli, ezért két módosító indítványt adott be az ügyben. Pécsett egyes helyi szocialisták elmondták, mellszélességgel ellenzik a tubesi radarépítést, de nemcsak ellenzik, hanem a népszavazáson ellene is voksoltak.

Egyelőre Pécset fenyegeti a legközvetlenebb veszély, a Zemplénben a Kánya-hegyi honvédségi átjátszóállomás már 2005-ben elkészült, a Tiszántúli Természetvédők Társulata szerint viszont törvénytelen volt az építkezés, ezért pert is indítottak az ügyben.

Szabó Imre, az új környezetvédelmi miniszter is úgy vélte – lehet, már csak hivatali kötelességből is –, hogy nincs szükség az új törvényben foglalt kiemelt fontosságú honvédelmi területekre. Már jóval korábban az EU is kifejtette az álláspontját hasonló ügyekben. Brüsszel szerint a természetvédelmi és tájvédelmi területeken, így a Natura 2000 területein minden érdeket felülírnak a természetvédelem szempontjai.

A Tubesre tervezett radar helye nem esik természetvédelmi zónába, azt ugyanis épp a Zengő példájából tanulva, már korábban kivette onnan a kormány. Még az sem érdekelte, hogy ezzel szabálysértő módon megszakította a Natura 2000 összefüggő mecseki hálózatát.

– Az igenis érthető, ha egy állam fokozottan védeni akarja stratégiai jelentőségű területeit és városait – mondta a kijelöltek listáján levő Debrecen fideszes polgármestere, Kósa Lajos. – De minden az ésszerű belátáson és az egyeztetéseken múlik. Ez pedig most is elmaradt.

Néhány nap múlva, június 2-án lesz a két törvényjavaslat végszavazása. Az MSZP-frakcióval nem lehet gond, leszámítva Szilit és környezetét. Amúgy Gyurcsány Ferenc már konkrétan oda – ígérte a frakcióban ülő polgármestereknek, térségi vezetőknek, vállalkozóknak és lobbistáknak az esedékes EU-támogatások egynegyed részét. De adott-e valamit az SZDSZ-nek?

Még egy ellentmondás

A pécsi civilszervezet, a CMM azt ígérte, ha az Országgyűlés elfogadja az új jogszabályokat, akkor nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet. A több mint negyven közéleti személyiség pedig Sólyom Lászlót szólította fel arra, hogy forduljon a törvénnyel kapcsolatosan az Alkotmánybírósághoz. Hargitai János szerint, ha megszületik a módosított törvény, akkor a rendnek megfelelően mindenütt le kell bontani megyei és települési szintre az Országos Területrendezési Tervet.

– Ebből vég nélküli pereskedések lehetnek, és számtalan kis Tubes-ügy, illetve polgári engedetlenségi mozgalom születhet országszerte – magyarázta a Baranya megyei elnök.

Sinkovics Ferenc