Hálót, nem halat!

Külsőleg teljesen megújult a gótikába hajló román stílusban épült vizsolyi református templom. A kövek, a vakolat, a tető tavaly újjászületett, köszönhetően az e célra nyújtott 186 és fél millió forint egyedi miniszterelnöki támogatásnak.

Ez is jelképerejű, mint annyi minden a magyar reformátusság egyik történelmi településén, Vizsolyban. Itt fordította először magyar nyelvre a teljes Bibliát Károli Gáspár gönci református tiszteletes 1590-ben. Nagy munkáját a két évvel korábban az ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán alapította könyvnyomtató műhelyben a Bornemisza Péter által Magyarországra hívott lengyel nyomdász, Mantskovit Bálint rendezte sajtó alá Vizsoly birtokosa, a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond támogatásával.

Megújult a Bibliás Könyvesház is, ennek 110 milliós költségéhez a Magyar Falu Program 55,5 millió forinttal járult hozzá. Van itt ajándékbolt, könyvesbolt, kávézó. A Covid, majd az ukrajnai háború okozta anyagi nehézségek miatt majdnem felére soványodott turizmus újbóli fellendüléséhez ez is kell, miként a falu élhetőségének javításához az ide beköltözött Posta-pont és a tervezett Patika-pont. A takaros épületet az utcáról míves kovácsoltvas kapun belépve lehet megközelíteni – ez is a legutóbbi idők mestermunkája.

– Minden vizsolyi fejlesztés azt szolgálja, hogy ez a nem egészen ezerlelkes falu, a „református Betlehem” életben maradjon, és református magyar kulturális örökségét a jelenben megélve megtalálja az utat a jövőbe – mondja Kovács Zsolt Levente lelkipásztor. A fiatal református tiszteletes 2011-ben érkezett ide feleségével, és azonnal felmérték, hogy nincs idő várni. Hinni, imádkozni és dolgozni kell.

– A turizmus lehet a kitörési pont, ennek fellendítésére épült a könyvesházunk. A Kárpát-medence különböző régióinak magyar mintakincsét megidéző mennyezetkazettáit Gaál János festőművész, a Néprajzi Múzeum volt főrestaurátora alkotta – mutatja be a könyvesházat Kovács Zsolt Levente.

Gaál János munkái mellé kerülnek hamarosan tanítványa, Huttkay Tímea felvidéki, megyaszói népművészeti motívumok adaptálásával születő, hagyományos porfestéssel készülő, vakszolással antikolt festett kazettái.

A közeli Regécen élő bútorfestő története önmagában szívet melengető.

– A népművészet gyerekkorom óta elbűvölt, 18 évesen régész vagy néprajzkutató szerettem volna lenni, de úgy alakult, hogy közgazdász lettem. 2017-ig abban a szakmában dolgoztam, borászatban és a banki szférában egyaránt. Aztán a tiszakarádi nagymamám rám hagyományozta a dédszülők kelengyésládáját, majd két nap múlva meghalt. Én pedig, miután kifizettük a hiteleinket, pályát váltottam, hogy megvalósítsam az álmomat – meséli Huttkay Tímea. Ezután járta a múzeumokat, a tájházakat, mesterektől tanult, és ma már több mint húsz kiállításon vett részt, munkásságát rangos elismerések dicsérik.

– Cz. Budai Katalin népi iparművész, bútorkészítő-mester indított el az utamon, a székelyudvarhelyi Tifan Iréntől hagyományos erdélyi bútorfestést tanultam, Gaál János, a Népművészet Mestere a festett templomkazetták szépségének világát mutatta meg, Ament Éva népi bútorfestő, grafikustól a Hagyományok Házában szervezett bútorfestőképzésen tanulhattam. Galánfi Andrástól pedig azt az útravalót kaptam, hogy megtiszteltetés alázattal és tisztelettel a Jóisten eszközének lenni, hogy a műveimen keresztül megmutathassa a maga szépségét – fogalmazza meg hitvallását Huttkay Tímea.

A Bibliás Könyvesház felső szintjén interaktív könyvkötészet- és nyomdatörténeti múzeum formálódik, a tervek szerint a látogatók manufakturális körülmények között papírt meríthetnek, nyomtathatnak, könyvet fűzhetnek. Mindemellett az ajándékboltban is kaphatók emlékként szép, antik hatású merített papírra nyomtatott hitvalló és hazafias gondolatok. Reményik Sándor, Jékely Zoltán, Dsida Jenő – csak néhány tündöklő név a megidézettek sorából.

– A manufaktúra-múzeum berendezéséhez is kaptunk állami segítséget, amire szükségünk is van, de mi is hozzátettük a magunkét az egyházközség bevételeiből. Hálásak vagyunk, bátorít minket a hiánypótló értékmentő munka folytatására – hangsúlyozza a tiszteletes, hozzátéve, hogy a jövőépítés fundamentuma a Vizsolyi Biblia és mindaz, amit jelent: hitvalló reformátusság és rendíthetetlen magyarság.

A templomkert kapuja fölötti faragást az úri hímzés örökségét éltető sárospataki Lorántffy Zsuzsanna Hímzőműhely motívumainak felhasználásával alkotta az erdőbényei Egerházy László és Rózsa Éva.

– A templomkertben bibliai herbáriumot fogunk létrehozni a Szentírásban szereplő növényekkel, táblákon feltüntetve a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat – vázolja fel Kovács Zsolt Levente.

Az 1590-ben megszületett első teljes magyar nyelvű szentírás féltve őrzött eredeti példánya, amit elkészülte 350. évfordulója alkalmából 1940-ben a maga is református Horthy Miklós kormányzó adományozott Vizsolynak, az 1220-ban már álló templomban látható különleges klimatizált, párátlanító vitrinben. Ez is kegyelem, hiszen 2002 februárjában tolvajok lopták el a felbecsülhetetlen értékű, pótolhatatlan Bibliát, ám másfél év múlva épségben előkerült.

Ami az Árpád-korban épült templomot illeti, belépve áhítat lesz úrrá az emberen. A terítők az UNESCO által kulturális örökségnek nyilvánított felső-magyarországi úri hímzés remekei, nemrég hosszabb ideig egy budai kiállításon is bemutatták őket. A román stílusra jellemző keskeny, lőrésszerű ablakokon beeső fénysugarak meghitt félhomályt adnak. A kevés fennmaradt fénytemplomok egyikében járunk. Különlegessége, hogy nemcsak keletelt, azaz a hagyományos templomépítészet szabályainak megfelelően a szentély az épület keleti vége, hanem freskóit úgy festették a gömöri freskóiskola mesterei, hogy az év és a nap járásának megfelelő szögben beeső fény az adott időszakkal párhuzamba hozható képet világítsa meg.

Sajnos a templombelső felújítása még várat magára. A vizsolyi kálvinista hívek, de a nemzeti kulturális örökséget magáénak valló magyarok sokasága is nagyon várja, hogy elkezdődjenek a munkálatok, mert az idő könyörtelenül sürget: a falak salétromosodnak, az említett, 1940-ben feltárt, Csonka-Magyarországon egyedülállóan gazdag, legrégebbi részein 800 éves freskógyűjtemény is restaurálásért kiált. A Sztehlo Ottó által 1905-ben ácsolt padsorok ugyancsak megújításra várnak, a karzat lassan életveszélyes, a harangtechnika és a lépcsőfeljáró is cserére szorul. A belső tatarozás előkészítése már elkezdődött, de elő kell teremteni rá a pénzt.

Ahogy a vizsolyi református egyházközség másik létfontosságú szolgálata, a cigánymisszió is folyamatos támogatást igényel – és szerencsére eddig kapott is.

– A lakosság 55 százaléka cigány, az iskolában 94 százalékos az arány. A népesedési mutatókból az látszik, hogy akár tetszik, akár nem, Vizsoly cigány jövőjű falu. A kérdés az, hogy milyen minőségű lesz ez a jövő – mondja Kovács Zsolt Levente. Hozzáteszi: ez most dől el, most kell cselekedni.

Bár e tekintetben temérdek a rossz példa, tengernyi a haszontalanul elköltött pénz, Vizsolyban példaértékűen sikeres a cigánymisszió. A református közösség által tavaly decemberben elindított, a tiszteletes úr felesége, Kovácsné Kerülő Kinga által vezetett Magvető Tanoda szívmelengetően sikeres. Ez nem iskola, hanem a lemorzsolódás csökkentését, lehetőség szerinti megakadályozását célzó felzárkóztató programokat kínáló, személyiség- és közösségfejlesztő intézmény. A szabályok szerint elindításához legalább 30 fő kell – Vizsolyban azonnal 46 család jelezte, hogy szeretné oda járatni a gyermekét.

– Jellemzően cigány családok ezek, örömteli, hogy szemlátomást valóban fontos nekik a gyermekeik jövője. Főleg az anyukákkal vagyunk kapcsolatban, de a családok legalább felében az apukák is aktívan együtt gondolkodnak velünk. Tehetséggondozással, pályaorientációval is segítjük őket, de krízisenyhítésre, esetmenedzselésre is volt példa. A foglalkozások személyre szabottak, hálásak vagyunk a bizalomért, ami az elmúlt bő tíz év munkájának gyümölcse, de nagy felelősség is – hangsúlyozza a lelkész.

Ez bizony modellértékű, és ha hosszú távú lesz a siker, az a közelebbi és távolabbi térségeknek is példa lehet. Vizsolyban központi általános iskola van, más települések gyerekei is járnak ide, őket is befogadják a tanodába. Hazavihetik a jó példát és a hírt.

Ugyancsak a cigánymisszió ügyét szolgálja a Száz Juhocska Biztos Kezdet Gyermekház. Ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere hatmillió forintos egyedi miniszteri támogatásával megvásárolt, majd felújított parasztházban kapott otthont, afféle baba-mama klub jelleggel működik a gyermekek 3 éves koráig.

– A kognitív képességeket fejlesztjük, megtanítjuk az egészséges táplálkozást, tisztálkodási, higiéniai szolgáltatásokat nyújtunk, segítünk jobb anyává válni. Várandós kismamák is jönnek, a legfiatalabb anyuka egy 14 éves gyereklány volt. Ez messziről nézve megdöbbentő lehet, de higgyék el, hogy nagyon sok családban hiányoznak a legalapvetőbb életvezetési ismeretek – avat be küldetésükbe az intézmény vezetője. Matáné Batyi Olga ügyszolgáló szenvedéllyel ismerteti tevékenységüket. És hitelességgel, amit csak megerősít, hogy az első időkben maga is igénybe vette a Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásait. Ma pedig már szolgálja a közösséget munkatársaival, Varga Elizabettel és Mata Tibornéval.

– Sokan komfort nélküli környezetben élnek, ahol nincs víz. Persze bevezethetnék, de ahhoz nemcsak pénz kell, hanem jelentős hivatali adminisztrációval is jár, és sokan nem tudják, hogyan kell ügyet intézni, hogyan kell megírni, beadni egy kérvényt – ás le az alapokig az intézményvezető fölvetve, hogy ilyen esetekre egyszerűsíteni kellene például a közművesítés papírmunkáit.

– Jelentősek a szociokulturális hátrányok, e téren is formáljuk az embereket, segítünk nekik. Hogy ez mennyire fontos, azt mutatja, hogy eleinte szociális alapellátásokat nyújtottunk, de a ház kinőtte magát, igazi közösségi tér lett. Hétköznap reggel 8-tól délután 2-ig vagyunk nyitva, tematikus napokat szervezünk: mozgással, zenével, kreatív játékokkal, ölbeli mondókázással, mesével fejlesztjük a gyerekeket. A szülőknek hétfőn élesztőklubot tartunk, sütést-főzést tanítunk nekik. Kedden tésztakészítést és -vágást, szerdán a hagyományok és az ünnepek mibenlétét ismertetjük meg velük, bibliamagyarázatokat tartunk. Nemrég tartottuk a Mezítlábas Roma Hagyományok Napját cigány népviseleti bemutatóval egybekötve. Sokan ugyanis egyáltalán nincsenek tisztában az egyházi vagy nemzeti ünnepek hátterével, és a cigány hagyományokkal sem. Megtanítjuk őket a nyomtatványok kitöltésére, pénztudatossági vetélkedőt rendezünk, megmutatjuk, hogyan lehet takarékosan, gazdaságosan ételt készíteni, hogyan kell megteríteni az ünnepi asztalt, és a varrás, az anyagok újrahasznosítása is napirenden van – sorolja az elsőre talán egyszerűnek tűnő, de a vizsolyi valóságban létfontosságú mentorálás különböző irányzatait Matáné Batyi Olga, akinek elkötelezettségére jellemző, hogy keresztyén szociális munkát, diakóniát tanul a Sárospataki Református Teológiai Akadémián.

Hálót, nem halat! – e bibliai eredetű bölcsesség így valósul meg a gyakorlatban a XXI. századi Vizsolyban. A megközelítés pedig sikeres. Egyre nagyobb az érdeklődés, a megsegítettek pedig hálásak is érte, erről tanúskodik a Biztos Kezdet Gyermekház „hálafala”, ahol, igazán megindítóan, a legtöbb cigány anyuka nem saját személye, hanem a gyermeke életéért, egészségéért mond köszönetet.

– A tisztelet mindennek az alapja. Az önzés helyett megtanulnak lemondani a maguk különböző érdekeiről a gyerekeikért. Ezáltal a közösség már önmagát formálja, egymást is motiválják – mondja Matáné Batyi Olga.

Minderre a magyar állam évente 11 millió forintot ad, a gyülekezet pedig további 3 millióval egészíti ki saját bevételeiből. Így, együttműködve, nem pedig eltartottként építik közösségben a jövőt, hogy – miként az intézményvezető fogalmaz – ne az intézetek teljenek meg gyerekekkel.

További képek tekinthetők meg ide kattintva.