A kárpátaljai magyar tudományos élet képviselői tudományos tanács megalapítását tervezik, a Vajdasági Magyar Tudományos Tanács mintájára – mondta az mta.hu-nak az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke. Görömbei András akadémikus hozzátette: Kárpátalján három olyan tudós él, aki az Akadémia külső tagja, a külső köztestület azonban 110 emberből áll, és hamarosan mintegy 70 fővel bővül. – Terveink szerint idén novemberben, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából újra egyeztetünk a kárpátaljai kollégákkal az akadémiai testületi építkezés régióbeli fejleményeiről, eredményeiről – mondta Görömbei András.

A pénteki ülésen emellett több előadás lesz a kárpátaljai magyarságot sújtó legfontosabb problémákról, a környezeti, a jogi, az etnikai, valamint az oktatási kérdésekről – közölte az MTK EB elnöke. Görömbei András az etnikai veszélyeztetettséget tartja a kisebbségi magyarság legsúlyosabb problémájának. Mint mondta, Trianon óta a magyarságot körülvevő népek lakossága összesen mintegy 7 millióval gyarapodott, míg a magyarok csaknem 800 ezerrel vannak kevesebben, mint 90 évvel ezelőtt. Az arányok változása Ukrajnában is megfigyelhető, annak ellenére, hogy a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, illetve a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház támogatást is kap működéséhez.

Környezeti problémák Kárpátalján és a Kárpát-medencében címmel tart előadást Németh Tamás, az Akadémia főtitkára. Előadásának szomorú aktualitást ad az árvízi katasztrófa. A főtitkár az mta.hu-nak elmondta: a probléma súlyosságát növeli, hogy az elmúlt 20-30 évben nem születtek meg azok az előremutató döntések, amelyekkel megelőzhetők vagy kisebbíthetők lettek volna a károk. Németh Tamás hangsúlyozta: a természeti katasztrófák hatása komplex, a mostani árvizek például vízellátási gondokat, járványügyi problémákat és hatalmas mezőgazdasági károkat okoznak. Éppen ezért kell felkészülni egy jövőbeni káreseményre.

A szükséges feladatok meghatározása, a végrehajtó szerv kijelölése és a megvalósítás rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen – jelentette ki az Akadémia főtitkára, hangsúlyozva, hogy például a vízgazdálkodásban nincsen végleges megoldás. Az egyes problémákra jobb és rosszabb megoldások léteznek, tökéletesek nem, az emberi munkának tehát folyamatosnak kell lennie. A környezetvédelmi szakember ezek között említette a felszíni vizek karbantartását, a folyómedrek tisztítását, mert – mint mondta – gyakran az emberi hanyagság, például egy rossz helyen lerakott hulladék állja útját a víznek. Németh Tamás, aki a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának is tagja, az árvízi védekezés fontos eszközének tartja a víztározók létrehozását. A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem létezik olyan intézkedés, amely egymagában képes lenne megelőzni az árvizek kialakulását, az összes rendelkezésre álló megoldás összehangolására van szükség.

A konferencián a Kárpátalján tapasztalható etnikai folyamatokat Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének igazgatója mutatja be előadásában, az ukrajnai magyar kisebbség jogérvényesítésének lehetőségeit pedig Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia kutatója ismerteti a résztvevőkkel. A tankönyvekkel kapcsolatos problémákra Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem tanára hívja fel a figyelmet egy előadás keretében, míg Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke az ukrajnai magyar nyelvű oktatást mutatja be. Az előadásokat követően kilenc, a régióhoz kötődő kötetet is bemutatnak a szervezők, ezután pedig az ukrajnai magyar tudományosság további teendőit vitatják meg a résztvevők egy kerekasztal-beszélgetés keretében.