Hamis profil, valódi gyűlölet

„Remélem, megdöglik”, „követendő példa, csak annyit javasolnék, hogy a fej kicsit sebezhetőbb”, „reméljük, Viktor haveroddal folytatják”, „Viktorral valaki ugyanezt, légyszi” – ilyen és ehhez hasonló uszító hozzászólások jelentek meg a hazai digitális térben, többnyire a Facebookon a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet után. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a hazai jogalkotásnak el kell gondolkodnia azon, hogyan lehetne jobban szankcionálni a gyűlöletkeltő kommentelést, hogy megfékezzük „a verbális erőszakot, a virtuális térben zajló polgárháborús helyzetet”. Szerinte a médiának is föl kell tennie magának a kérdést, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeit. Úgy látja, a lapoknak is felelősségük van abban, ha életellenes kommentek jelennek meg cikkeik alatt. Kijelentette: az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia.

Nyom nélkül

A közösségi oldalakon felhasználók tömege bújik hamis profil mögé emberek megtévesztésére, félrevezetésére. Erkölcsi gátlás nélkül sértegetnek, fenyegetőznek erőszakkal és követnek el egyéb bűncselekményeket abban a hitben, hogy kilétükre sosem derülhet fény. A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint a közösségi oldalakon a személyes adatok védelméhez, a képmáshoz, az emberi méltósághoz való jog megsértése, a becsületsértés és a jó hírnév megsértése fordul elő leggyakrabban. Bár a hazai jogszabályok védik a felhasználót, a jogérvényesítéshez, az elkövető felelősségre vonásához a nemzetközi techcégek együttműködése is szükséges. Adódik a kérdés, ha a magyar törvények a jövőben szigorúbban vennék a gyűlöletkeltő, mások emberi életének kioltására felszólító bejegyzéseket, hogyan lehetne bíróság elé állítani olyan személyt, aki a virtuális térben arc és név nélkül követi el a fenti bűncselekményeket?

Dr. Szalai István ügyvéd a Demokratának elmondta, az uszító, gyűlöletkeltő hozzászólások a jelenlegi törvények alapján is bűncselekménynek minősülnek.

– Jogszabálykészletünk jelenleg is lehetőséget ad rá, hogy az interneten gyilkosságra uszító személyt a törvény felelősségre vonjon. Még egy közszereplő sem köteles tűrni, hogy valaki a meggyilkolásáról nyilvánosan elmélkedjen. Viszont csak a hazai bejegyzésű oldalak esetében egyértelmű a helyzet, hiszen a magyarországi szolgáltatók a hatóságok megkeresésére kötelesek válaszolni. Sok tettest nehéz azonosítani, ha a nem hazai székhelyű tartalomszolgáltató nem ad ki róla adatot – fejtette ki az ügyvéd, akinek több olyan ügye is volt, ahol az elkövető álprofil mögé bújva tett fenyegető, trágár, uszító bejegyzést a Facebookon. Tapasztalata szerint a legtöbb névtelen kommentelőt a Facebook együttműködése nélkül is meg lehet találni. Az egyik ilyen ügyében a rendőrség arcfelismerő szoftver segítségével bukkant rá az illetőre, aki több fiókot is regisztrált a Facebookon, de mindegyiket a saját fotójával. A bűncselekményre gyanút adó bejegyzést névtelen profillal írta ki, de fényképe alapján azonosítható volt az eredeti fiókja, így a valódi személye is. A közösségi oldalakra e-mail-címmel vagy telefonszámmal kell regisztrálni, így az álprofilosokhoz az e-mail-címének IP-adatai alapján is el lehet jutni. Az ügyvéd szerint ritkán fordul elő, hogy az álprofilos elkövető semmilyen információt nem ad meg magáról, és például egy eldobható telefonkártyáról regisztrált, amit egy hajléktalan nevére vettek. Ezekben az esetekben nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen felderíteni az illető valódi személyét.

Nincs visszatartó erő

Szalai István elmondta, míg a közvádas – például pedofil cselekedetek, tiltott pornográf felvételekkel való visszaélés – bűncselekményeknél a szolgáltatók teljes mértékben együttműködnek a rendőrséggel, és kiadják a kért adatokat, addig a magánvádas eljárásokban – becsületsértés, rágalmazás – nem mindig. Ennek szerinte több oka is lehet. Az egyik, hogy világszerte rengeteg ilyen megkeresés érkezik, és nincs rá kapacitásuk, a másik magyarázat, hogy szelektálnak az esetek között, és csak akkor működnek együtt, ha az adott esetet viszonylag súlyosnak ítélik. Hozzátette, a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban a Facebookot nemzetközi egyezmények kötelezik az adatszolgáltatásra.

– Volt nyomozó ügyészként több olyan esetre is emlékszem, hogy a Facebook semmit nem válaszolt a megkeresésemre, pedig a büntetőeljárási törvény szerint a szolgáltatóknak kötelező adatot szolgáltatniuk a büntetőeljárásban részt vevő szerveknek. Az viszont, hogy az állam mennyire tudja a tartalomszolgáltatókkal a saját törvényeit betartatni, nem a büntetőjog asztala, ennek ellenére lehetne rá törvényi megoldást találni, miként nyomatékosítsa: a közösségi oldalak üzemeltetői csak akkor működhetnek Magyarországon, ha meghatározott esetekben adatot szolgáltatnak – fejtette ki.

A Facebook a peres eljárásokkal kapcsolatos megkereséseket világszerte hetvenöt százalékos arányban teljesíti, ezen belül a Magyarországról érkezőknek átlagosan a felére válaszol. Tavaly az első fél évben például összesen 1033 megkeresés érkezett hazánkból, ennek 50,6 százalékát teljesítette, mondta lapunknak dr. Kovács Krisztián ügyvéd.

– Egy alkotmánybírósági beadványból tudjuk, a Facebook az olyan ügyekkel kapcsolatban, amelynek büntethetőségi tétele nem haladja meg az öt évet, csak kivételes esetekben ad ki információt. A közösségi oldal működési szabályzatában nem tünteti fel, milyen kitételek alapján válaszol a hatóságok megkereséseire, csak azt, hogy milyen tartalmi és formai szabályai vannak egy megkeresésnek. A hatóságok az esetek nagy részében az elkövető IP-címének kiadását kérik, amely adat még nem minden esetben alkalmas arra, hogy az illetőt el is ítéljék. Az ilyen eljárásokban a védekezés gyakran arra épül, hogy többen is hozzáférhettek a számítógéphez, így a tettes személyét nem lehet egyértelműen tisztázni. A büntetőügyekben ugyanis a bíróságok olyan bizonyítást várnak el, hogy a terhelt bűnösségéhez észszerű kétség ne merüljön fel – hívta fel rá a figyelmet. Hozzátette, az ilyen esetekben az ítélet szinte mindig pénzbüntetés vagy próbára bocsátás, még a visszaesők esetében sem szabnak ki letöltendő börtönbüntetést. Kovács Krisztián nem is tartaná helyénvalónak, ha olyan emberek kerülnének börtönbe, akik fizikailag nem ártottak senkinek, csak leírták, hogy szerintük mit kellene tenni valakivel, hiszen a büntetőjog alapelve az ultima ratio, azaz a büntetőjog a jogrendszer végső záróköve, így szerinte az uszító kommentek esetében is lehetne hatékony közigazgatási vagy polgári jogi szankciókat életbe léptetni. Úgy látja, a pénzbüntetésnek nincs visszatartó ereje, és az sem ebbe az irányba hat, hogy ezekben az ügyekben egy-két év alatt születik meg a jogerős ítélet.

Üzemeltetői felelősség

A bíróságok polgári ügyekben is mindig szigorúan vették az erőszakra, gyilkosságra uszító beírásokat, és az ilyen ügyekben egyre magasabb sérelemdíjakat szabnak ki, ezért kétszázezer forint alatt már nem lehet megúszni egy becsületsértő kommentet sem, például – megtörtént eset – ha valaki idiótának nevez egy polgármestert. A magyarországi oldalak, sajtóorgánumok üzemeltetőinek felelősségét alkotmánybírósági és kúriai döntések szabályozzák.

– A bírósági gyakorlat abból indul ki, hogy mindegyik internetes oldal szabadon eldöntheti, engedi-e az olvasóknak a kommentelést. Amennyiben az oldal üzemeltetője úgy dönt, hogy lehet kommentelni, akkor vállalnia is kell a felelősséget a hozzászólások tartalmáért. Hiszen le is tilthatná őket, vagy jelentős időráfordítással előzetes moderálást is végezhetne. Ha az üzemeltető nem távolítja el a jogsértő hozzászólást, személyiségvédelmi per indítható vele szemben, és ha kérésre sem törlik a bejegyzést, akkor a bíróság sérelemdíjat állapíthat meg. Ha szélsőségesen gyalázkodó hozzászólásról van szó, akkor a sérelemdíj összege több százezer forint is lehet, mert az összegének arányban kell állnia a jogsértés súlyával – világított rá Kovács Krisztián.

Szalai István szerint a megoldás az lehet, hogy a jogalkotó a magánvádas eljárásba tartozó egyes cselekményeket közvádassá teszi, ugyanis a magánvádas eljárásokban a sértett többnyire eszköztelenül áll a Facebookkal szemben.

– Ha a jogalkalmazó egy bűncselekménynek súlyosbítja a büntethetőségi tételét, azzal a felderítését még nem oldotta meg, hiszen a Facebook hozhat olyan döntést, hogy a magyar törvények szerinti uszító hozzászólás a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik – tette hozzá. Az egykori nyomozó ügyész is úgy látja, egyéb országok hatóságai is hasonló problémával szembesülnek, mint a magyar hatóságok, azaz világszerte gondot okoz a nyomozati eljárásban, ha egy nemzetközi szolgáltató nem válaszol a hatóságok megkeresésére.