Hamis riasztás: nem nőtt a gyermekszegénység
Szalai Piroska szerint álhír a 9,5%-os gyermekszegénységi vagy kirekesztettségi mutató, a KSH soha nem állította ezt, a riporter tévesen kérdezett.Szalai Piroska bejegyzése a Facebook-oldalán olvasható, melyben azt írta, hogy az ATV-ben Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjúban a riporter tévesen kérdezett a gyermekszegénységről. Azt állította, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9 százalékra módosította a gyermekszegénységi mutatót, s ez szerinte egy Európai Unióban is kirívóan rossz adat, minden ötödik gyermek mélyszegénységben él.
„Hát ebből semmi nem igaz! Az egész álhír”
– írta.
A tények közé sorolta, hogy
a KSH soha nem állított olyat, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya hazánkban. Ilyen alacsony érték egyetlen uniós országban sincs.
A 18 év alatti gyermekek 22,9 százaléka élt szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával 2023-ban, az unió átlaga pedig 24,2 százalék százalék. A 2024-es évi adatunk is 22,9 százalék maradt.
A KSH nemrégiben tényleg végzett egy nagyrevíziót a 2018–2023 közötti évekre, amelynek keretében újraszámolta a 2022-es népszámlálás adataival átsúlyozva ezt a mutatót is. (A revízió előtt ez a szám 21,1 százalék volt, de az újrasúlyozott érték is az uniós átlag alatt maradt.)
Hozzátette, 2010-ben még 40,4 százalékon álltunk. A 2010–2023 közötti 17,5 százalékpontos javulásunk a 2. legnagyobb a tagállamok között Lettország után. Ez kimagaslóan jó, korábban soha nem látott mértékű javulás.
A gyermekek közül a súlyos nélkülözésben élők aránya 2010-ben még 30, százalék volt, 2024-re 10,5 százalékra mérséklődött.
Kijelenthető, hogy több, mint 300 ezer gyermek tudott átlépni a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül a középosztályba
– jegyezte meg Szalai Piroska.
Ilyet csak a kiváló magyar családtámogatási rendszerrel, a nők és az édesanyák foglalkoztatásának jelentős bővülésével, valamint a reálkeresetek szintén kimagasló növekedésével tudtuk elérni – hangsúlyozta.
2016 óta mindössze két olyan esztendőnk volt, amikor a családtámogatások nélkül számolt, tehát az egyedülálló gyermektelenek nettó átlag keresetének emelkedése ne lett volna benne az unió legjobb 5 országa között, tavaly a 3. helyen álltunk. Ha a családi adókedvezményt és az édesanyák adómentességét is figyelembe vettük volna a nettó átlagkereset számításnál, még jobb lenne a helyzet.
A 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája 2024-ben 77,1 százalék volt, ami a 6. legnagyobb már az unióban, a javulásunk 2010 óta Málta után a legnagyobb, az uniós átlag mindössze 70,8 százalék.
A műsorvezető tévedett akkor is, amikor azt állította, hogy minden ötödik gyermek él mélyszegénységben
– írta. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a mutató nem a mélyszegénységben élőket méri, hanem azokat, akik a fenyegetésben, azaz kockázattal élnek. A mélyszegénységet nem vizsgálja sem az EU, sem az OECD összehasonlítható, standard mutatóval. A mélyszegénységnek nincs elfogadott egységes definíciója. A különféle kutatók eltérő módon értelmezik a mélyszegénység fogalmát ezért mindenki más számokról beszél, így nem lehet ilyen összehasonlításokat végezni. Ezért fejlesztette ki a kilencvenes években az unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mutató komplex mutatót.
Szalai Piroska így összegezte a tényeket:
Hazánkban kisebb az uniós átlagnál a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya, a mi javulásunk a 2. legnagyobb. Több, mint 300 ezer gyermek tudott kilépni a fenyegetettségből. Tehát nem kirívóan rossz, hanem kiváló a magyar javulás! Minden más álhír!
A teljes cikk a hirado.hu oldalán olvasható.
